Az iráni hadsereg azt állítja, hogy teljesen ellenőrzi Hormuzt, a külügyminiszter pedig úgy vélte, a szoros egy héten belül újra megnyílhat, ha Teherán feltételei teljesülnek.
Az iráni hadsereg hétfőn közölte, hogy az Egyesült Államok taktikájában bekövetkezett változások ellenére továbbra is teljes ellenőrzése alatt tartja a Hormuzi-szorost, miközben a riál történelmi mélypontra zuhant, lemondott az olajügyi miniszter, Washington pedig azt állítja, hogy Teherán szeptemberben egyetlen hordó nyersolajat sem exportált.
„Minden mozgás (a Hormuzi-szorosban) az Iráni Iszlám Köztársaság fegyveres erőinek ellenőrzése alatt áll” – közölte hétfőn Aziz Jafari vezérőrnagy, Irán Khatam al-Anbiya egyesített légvédelmi főparancsnokságának vezetője. Az elmúlt órákban több tanker vissza is fordult, látva a helyzet bizonytalanságát.
Néhány órával Mohsen Paknejad olajügyi miniszter lemondásának bejelentése előtt egy, az iráni médiában közzétett videóban azt mondta, hogy a már eladott olajból származó bevételeket be fogják szedni, és a folyamat folytatódik. A miniszter távozását hivatalosan „családi és személyes okokkal” magyarázták, bár egyre több a találgatás, hogy az export olyan szintre esett vissza, amely már nem fedezi az állam pénzügyi szükségleteit.
„Irán szeptemberben egyáltalán nem rakodott nyersolajat tankerhajókra. A Trump-kormányzat elzárja az iráni rezsim legfontosabb bevételi forrását” – írta Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter csütörtökön az X-en.
Maszúd Peszeskján elnök augusztusban elismerte, hogy a blokád megzavarja az exportot. „Korábban tudtunk olajat eladni, most nem tudunk” – mondta. Az új megbízott olajügyi miniszter megígérte, hogy a termelést a lehető legmagasabb szintre növeli, és új stratégiákkal fenn fogja tartani az exportot.
A hajókövetéssel foglalkozó Kpler cég becslése szerint szeptember utolsó hetében a térségből, Irán nélkül, napi 19,5 és 22,5 millió hordó közötti mennyiségű nyersolaj került exportra, ami meghaladja a háború előtti regionális átlagot, a napi 18 millió hordót, vagyis különösebb pánikra egyelőre nincs ok.
Az iráni informális piacon az euró árfolyama áttörte a 300 000 tomanos szintet, miközben az amerikai dollár rekordot döntve elérte a 270 000 tomant, vagyis több mint a duplájára emelkedett az év eleji, mintegy 135 000 tomanos értékhez képest.
Az 1979-es iszlám forradalom idején az amerikai dollár nagyjából 7 tomant ért. A riál Irán hivatalos pénzneme, egy toman tíz riálnak felel meg.
A brit Maritime Trade Operations ügynökség szerint október 2. óta naponta legalább egy támadás történt a Hormuzi-szorosban vagy az Ádeni-öbölben.
Ali Abdollahi vezérezredes, a fegyveres erők vezérkari főnöke figyelmeztette a nemzetközi szervezeteket, és reagált Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek az Egyesült Arab Emírségekben tett látogatására.
„Ha Izrael bármilyen okból ismételten rosszul méri fel a helyzetet, és újabb háborút indít, a fegyveres erők haragja porrá zúzza reményeit és álmait” – mondta. „Tudják meg, hogy ha új háború kezdődik Irán ellen, annak lángjai mindenkit el fognak érni.”
Abbas Aragcsi iráni külügyminiszter teheráni külföldi nagyköveteknek azt mondta, hogy a konfliktusnak nincs katonai megoldása. „Ha ellenségeink ismét a katonai összecsapás útját választják, válaszunk a korábbinál is keményebb lesz” – fogalmazott.
„A konfliktus lezárásához csak az igazságosságon és méltányosságon alapuló tárgyalások kínálhatnak utat.” Közölte, hogy a szoros teljes egészében újra megnyitható, a hajózás pedig hét napon belül helyreállítható, ha teljesülnek Teherán feltételei és megszüntetik az ellenséges intézkedéseket.
Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnök szerint Irán közvetítőkön keresztül kapott javaslatokat Washingtontól, de egyoldalú követeléseket nem fogad el.
„Az Iráni Iszlám Köztársaság álláspontja teljesen világos és végleges, és amíg az iszlámábádi memorandumra épülő hét feltételünk nem teljesül, a Hormuzi-szorost nem nyitjuk meg” – jelentette ki.