A NOAA hivatalosan megerősítette, hogy elkezdődött az El Niño-jelenség, amely várhatóan tovább fokozza a fosszilis tüzelőanyagok égetése miatti globális felmelegedést.
Az El Niño, a természet szeszélyes éghajlati hajtóereje, már kialakult a felmelegedett Csendes-óceánon, és várhatóan történelmi erősségűvé nő – jelentették be a meteorológusok június 11-én.
A szakértők szerint az El Niño, egy természetes melegedési ciklus, tovább fűti a fosszilis tüzelőanyagok szennyezése miatt már most is melegedő bolygót, és várhatóan világszerte felpörgeti a szélsőséges időjárási jelenségeket.
A meteorológusok úgy becsülik, hogy eléri – vagy akár meg is haladja – az 1997-ben kezdődött rekord erősségű El Niño szintjét, amely hőhullámok, áradások, aszályok, tornádók és erdőtüzek révén több milliárd dolláros károkat okozott.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) hivatalosan is megerősítette az El Niño kialakulását; ez az egyenlítő közelében elhelyezkedő Csendes-óceán felmelegedése, amely az egész bolygó időjárási mintázataira hat. A NOAA közleménye szerint 63 százalék az esélye annak, hogy az El Niño az idei késő őszre, kora télre olyan erősségűvé válik, hogy „az 1950-ig visszanyúló megfigyelések alapján a valaha mért legnagyobb El Niño-események között” jegyzik majd.
Az El Niño meleg, mély vizei úgy befolyásolják az időjárási mintázatokat, hogy „rengeteg plusz hőt juttatnak a felszínre, és ezzel a világ számos pontján táplálnak szélsőséges eseményeket” – mondja Abby Frazier, a Clark Egyetem klímakutatója.
Hozzáteszi: különösen a Csendes-óceán térségében „nagyon gyorsan súlyossá válhat a helyzet”.
Az ENSZ főtitkára, António Guterres „sürgető klímariadónak” nevezte az El Niño-t.
„Az El Niño-jelenség tovább szítja majd a felmelegedő világ tüzét” – mondta Guterres egy videóüzenetben.
Az El Niño hatásai nyerteseket és veszteseket teremtenek
A jelenség hatásai térségenként eltérőek. Az El Niño gyakran visszafogja – bár nem szünteti meg – az atlanti hurrikánszezon aktivitását, viszont erősíti azt a Csendes-óceánon. Így miközben az Egyesült Államok keleti és Mexikói-öböl menti partvidéke fellélegezhet, Hawaii és más szigetek nagyobb veszélynek vannak kitéve – mondja Frazier.
A klímakutatók szerint a súlyos aszállyal küzdő Közel-Kelet profitálhat is belőle. Más régiók viszont nagyobb veszéllyel néznek szembe. Dél-Amerika nyugati részének egyes területei – ahol évtizedekkel ezelőtt először figyelték meg az El Niño-jelenséget – gyakran kapnak heves esőzéseket és árvizeket, illetve szokatlanul meleg nyarat. Indiára erősebb hőhullámok várnak, Ausztráliát pedig aszály, bozóttüzek és hőség fenyegeti.
Északkelet-Afrika esetében várhatóan időjárási ostorcsapásként váltja egymást a súlyos aszály és a veszélyesen heves esőzés – mondja Muhammad Azhar Ehsan, a Columbia Egyetem klímakutatója, az El Niño egyik szakértője.
Az Egyesült Államokban az El Niño-jelenségek a déli államokban erősebb viharokat és nagyobb csapadékot okozhatnak, ugyanakkor összességében kedvezni szoktak az amerikai mezőgazdaságnak – mondja Jon Gottschalck, a NOAA Éghajlat-előrejelzési Központja operatív részlegének vezetője.
Michael Ferrari, a Moby befektetési elemzőcég meteorológusa és kutatási igazgatója szerint a gabonafélék és olajos magvak – különösen a szója – szempontjából kedvezőnek ígérkeznek a feltételek a 18 legfontosabb termelő államban, a tej- és szarvasmarhaágazat kilátásai viszont vegyesebbek.
A Sziklás-hegység északi része és a Délnyugat – ahol jelenleg „példátlan” hóhiány sújtja a térséget – erős nyári esőzéseket kaphat – teszi hozzá Gottschalck. Az Egyesült Államokban azonban a legnagyobb hatás gyakran a télre esik, amikor a déli államok csapadékosabbak, a Csendes-óceán északnyugati partvidéke pedig melegebb és szárazabb lesz.
Összességében azonban az ezzel a jelenséggel összefüggő hőmérséklet-emelkedés visszafoghatja az amerikai gazdasági növekedést – mondja Marshall Burke, a Stanford Egyetem klímaközgazdásza. Több klímatudós úgy becsüli, hogy 2027 lesz a valaha mért legmelegebb év, részben ennek az El Niñónak a késleltetett hatásai miatt, amely várhatóan ősszel vagy télen tetőzik.
„Elég egyértelmű bizonyítékaink vannak arra, hogy az amerikai gazdaság lassabban nő, amikor a hőmérséklet az átlag fölé emelkedik” – mondja Burke.
Az El Niño erős korai jelei
Az El Niño által kiváltott szélsőséges időjárási jelenségek attól is függenek, hogy mikor alakul ki a jelenség.
A tudósok szerint az El Niño általában nyáron formálódik, késő ősszel vagy kora télen éri el csúcsát, majd a következő tavasszal fokozatosan elenyészik.
Ehsan kutatócsoportja azonban az elmúlt hetek markáns korai jelei alapján azt valószínűsíti, hogy ez az El Niño egy-két hónappal korábban tetőzik. Gabriel Vecchi, a Princeton Egyetem klímakutatója szerint az ilyen erős El Niño-események ráadásul hajlamosak hosszabb ideig fennmaradni.
A korai jelzések – köztük a Csendes-óceán felszíne felé áramló melegebb víztömeg – annyira erőteljesek és feltűnőek voltak, hogy az előrejelzések készítői kivétel nélkül egy rendkívül erős El Niñóval számolnak – mondja Vecchi, hozzátéve, hogy az évnek ebben a szakában az El Niño-előrejelzések egyébként gyakran nagy szórást mutatnak.
Frazier és más kutatók szerint a tudományos modellek azt vetítik előre, hogy a világ a szén, az olaj és a gáz égetése miatt melegszik, és ezzel párhuzamosan az El Niño-események is erősödnek. Szerinte azonban egyelőre túl korai lenne megmondani, hogy a mostani El Niño ebbe a tendenciába illeszkedik-e.
Még mielőtt hivatalosan kialakult volna, a mostani El Niño már olyan beceneveket kapott, mint „szuper” vagy „Godzilla”.
„A félelemkeltés helyett inkább arra kérhetjük az embereket, hogy legyenek felkészültek” – mondja a Columbia Egyetemen dolgozó Ehsan.