A 333 méteres hajótest és felépítményei majdnem teljesen elkészültek. A következő hónapok feladata az, hogy a katapultokból, fékező berendezésekből, felvonókból és a személyzet munkájából megbízhatóan együttműködő harci rendszer álljon össze.
Végső szakaszába lépett az Egyesült Államok következő repülőgép-hordozójának felkészítése: a haditengerészet szeptember végén előzetesen átvette a John F. Kennedy nevét viselő hajót a virginiai Newportban. A Ford-osztály immár második egysége augusztusban sikeresen teljesítette a tengeri átvételi próbákat, és a hajógyárból a norfolki haditengerészeti támaszpontra került.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Kennedy felkészítése arra emlékeztet, hogy egy ilyen magas osztályú hajó átadása és a tényleges bevethetőség között jelentős idő telhet el. Az első egységet, a Gerald R. Fordot 2017 júliusában állították szolgálatba, de műveleti képességét csak 2021 decemberében érte el, első küldetésére pedig 2022 októberében indult. Ebből nem következik, hogy a Kennedy is öt éves utat jár majd be, de az átadás még nem zárja le a felkészítést.
Ugyanakkor az USA tizenegy nukleáris meghajtású repülőgép-hordozó flottája nem nő, mert a Kennedy csak felváltja az 1975 óta szolgáló USS Nimitzet. A veterán anyahajót jövő márciusban kivonják az aktív szolgálatból, majd eltávolítják atomreaktorainak üzemanyagát, és előkészítik a szétszerelését. Emlékét szinte csak a Végső visszaszámlálás című háborús sci-fi őrzi meg.
A Kennedy építésének közeli befejezése még nem jelent harckészültséget. Az előzetes átvétel lehetővé teszi, hogy a személyzet tengeri teszteket és gyakorlatokat végezzen, miközben a hajógyár befejezi a rendszerek ellenőrzését. A végleges átadást 2027 tavaszára tervezik. A fennmaradó feladatok között négy korszerű fegyverfelvonó tesztelése is szerepel.
A Kennedynek már megvan a kijelölt legénysége, mivel a tengerészek felkészítése már két éve elkezdődött. A hajó üzemeltetéséhez végül 2800 fős személyzet lesz szükséges, így a fedélzetre települő repülőalakulatokkal és törzsekkel együtt a teljes létszám megközelítheti az ötezer főt. Az építés és a próbák idején megismerik a fedélzeti rendszereket, begyakorolják a kezelésüket és a közös munkát. Az előzetes átvétel lehetővé teszi, hogy ezt tengeren, menet közben is folytassák.
A hajó személyzetének felkészültsége ezután egészül ki a repülőalakulatokkal. Ez további hónapokat igényel, mert a felszállások, leszállások, a tankolás és a fegyverzetfeltöltés mellett a vészhelyzeti eljárásokat is közösen kell begyakorolni, mielőtt a teljes kötelék együttesen bevethetővé válik.
A fedélzeti repülőgépek a haditengerészeti repülőerőhöz tartoznak, nem az amerikai légierőhöz. Ezzel megelőzhetők a hatásköri viták, a parancsok félreértése, vagy a két fegyvernem közti együttműködés megbotlása.
A teljes készültség végpontján a Kennedy egy hordozó-csapásmérő kötelék központjaként működik majd, amelyben rakétás rombolók biztosítják a légvédelmet és a tengeralattjárók elleni védekezést, ellátóhajók támogatják a tartós működést, és támadó nukleáris tengeralattjáró is részt vehet a műveletekben. A leendő kísérőegységek névsorát egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
A hordozó maga is rendelkezik fegyverzettel, de rakétái és gépágyúi elsősorban a hajó közvetlen védelmét szolgálják. Támadó erejét döntően a fedélzetéről tömegesen felszálló vadászgépek és bombázók adják.
Úszó repülőtér, új technológiákkal
A nukleáris meghajtású Kennedy több mint húsz új technológiát alkalmaz, a meghajtástól és az áramtermeléstől a lőszerkezelésen át a repülőgépek indításáig. A Ford-osztály célja így nem egyszerűen egy újabb hatalmas hajó megépítése, hanem a fedélzeti repülés teljes munkafolyamatának korszerűsítése.
Az egyik legfontosabb újdonság az elektromágneses katapult, az EMALS. A hagyományos gőzkatapult helyett elektromágneses rendszer gyorsítja fel a repülőgépet a rövid felszállópályán. A berendezést úgy tervezték, hogy a könnyű, pilóta nélküli eszközöktől (UAV) a nehéz harci gépekig különböző tömegű repülőgépeket indíthasson, és nagyobb bevetési ütemet, azaz magasabb felszállási sűrűséget tegyen lehetővé.
Némi zavart okoz, hogy Donald Trump augusztusban elrendelte a gőzkatapultokhoz való visszatérést a Ford-osztály majdani negyedik hajóján, a Doris Milleren. Az intézkedés a Kennedy elektromágneses indítórendszerét nem érinti, de a Miller áttervezése több százmillió dolláros többletköltséget okozhat.
Érdemes megemlíteni, hogy Doris „Dorie” Miller (1919–1943) afroamerikai amerikai tengerész Pearl Harbor egyik hőse volt. A USS West Virginia csatahajón étkezdei kisegítőként szolgált: a korabeli faji megkülönböztetés a fekete tengerészek lehetőségeit erősen korlátozta. Az 1941. december 7-i japán támadás alatt segített biztonságba vinni a halálosan megsebesült hajóparancsnokot, majd külön kiképzés nélkül légvédelmi géppuskával lőtte a támadó repülőgépeket. Helytállásáért első afroamerikaiként kapta meg a Navy Cross kitüntetést. Millert a Pearl Harbor című filmben Cuba Gooding Jr alakította.
1943. november 24-én, mindössze 24 évesen vesztette életét, amikor egy japán tengeralattjáró elsüllyesztette következő hajóját, a USS Liscome Bay kísérőhordozót.
Tervezés és költségek
A hajó átadási menetrendje többször módosult. A korábbi költségvetési terv 2025 júliusával számolt, ezt később 2027 márciusára változtatták. A programot az is alakította, hogy a haditengerészet a kétlépcsős átadás helyett egyszerre kívánta átvenni a teljesen felszerelt hajót. A kongresszusi elvárások nyomán az F–35C vadászgépek üzemeltetéséhez szükséges módosításokat is korábbra hozták, ahelyett, hogy később építették volna be őket.
A Kennedy teljes beszerzési költségét a haditengerészet 2026-os költségvetési előterjesztése mintegy 13,2 milliárd dollárra becsülte. Ez azonban nem az évtizedeken át tartó üzemeltetés teljes ára. A költségekhez viszont a repülőgépek, a személyzet, a karbantartás és az ellátás tételeit is hozzá kell majd adni.
Miért pont Kennedy?
A névadás mögött személyes haditengerészeti történet áll. John F. Kennedy a második világháborúban a PT–109 torpedónaszád parancsnoka volt. Hajóját 1943 augusztusában a Salamon-szigetek térségében egy japán romboló gázolta le. Kennedy a túlélők mentésében tanúsított helytállásáért kitüntetést kapott.
Kennedy maga is megsérült a hajó pusztulásakor, amiért megkapta a sebesült katonáknak járó Bíbor Szív kitüntetést. Hátproblémái már a háború előtt jelentkeztek, de a sérülés tovább súlyosbította őket. Élete végéig visszatérő, gyakran erős fájdalmakkal küzdött, négy gerincműtéten esett át, és elnökként is hátmerevítőt viselt. A nyilvánosság előtt mutatott fiatalos lendület mögött egy tartós fizikai szenvedés húzódott meg.
Az új hajó nevéről Ray Mabus haditengerészeti miniszter döntött, amit 2011. május 29-én, Kennedy születésének 94. évfordulóján jelentett be, a bostoni John F. Kennedy Elnöki Könyvtárban tartott ünnepségen.