Egyre több szélsőséges időjárási jelenség várható: klímatudósok szerint az erős El Niño egybeesik a globális felmelegedéssel
Az ENSZ friss klíma-előrejelzései szerint a Föld a következő öt évben szinte biztosan újra és újra átlépi a nemzetközileg biztonságosnak tekintett klímaküszöböt, és közben sorra megdönti a valaha mért legmelegebb év rekordját.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint ráadásul az Északi-sarkvidék is túlhevül: 2030-ig csaknem 1,66 °C-kal melegszik, miközben az Amazonas-medencében – amely a Föld egyik legfontosabb, az ember okozta klímaváltozás hatását enyhítő természetes védőbástyája – veszélyes aszály és esetleges erdőtüzek várhatók.
A világszervezet klímaügynöksége és a brit Meteorológiai Szolgálat számításai szerint 75 százalék az esélye annak, hogy 2026 és 2030 között az átlagos globális hőmérséklet meghaladja az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 °C-os emelkedést. Ez a küszöb az a 20 éves átlagban számított melegedési limit, amelyben 2015-ben a párizsi klímaegyezményben állapodtak meg.
Mennyire forrósodnak fel a következő öt év?
A WMO jelentése szerint 91 százalék az esélye annak, hogy legalább egy a következő öt év közül átlépi az 1,5 °C-os küszöböt, és 86 százalék annak, hogy közben megdönti a 2024-ben beállított, valaha mért legmelegebb év rekordját.
A szervezet azt is előrejelzi, hogy mostantól 2030-ig minden egyes év 1,3–1,9 °C-kal lesz melegebb, mint az 1800-as évek végének átlaga.
„Fontos hangsúlyozni, hogy az 1,5 °C-os határ nem egyfajta szakadélszél, ahonnan egyszer csak lezuhanunk” – mondja a jelentés egyik társszerzője, Melissa Seabrook, a brit Met Office klímatudósa. „Minden egyes további tizedfok újabb és egyre súlyosabb hatásokkal jár.”
„Szélsőséges időjárási események egész sora”
Néhány évvel később egy ENSZ-tudományos jelentés részletesen bemutatta, hogy az 1,5 fokos határ túllépése nagyobb valószínűséggel jár halálesetekkel, veszéllyel és fajok pusztulásával. Bár csak néhány tized foknyi különbségről van szó, a bolygó egyes ökoszisztémái – például a korallzátonyok és a gleccserek – nem bírják el ezt a terhelést.
A klímatudós Friederike Otto, a londoni Imperial College kutatója, aki nem vett részt a WMO-jelentés elkészítésében, arra figyelmeztet, hogy az 1,5 °C fölötti teljes év – vagy akár több is – „a szélsőséges időjárási események egész sorát hozza majd, amelyek túlmutatnak mindazon, amit valaha tapasztaltunk”, miközben a városok súlyosan felkészületlenek.
Európát már most arra szólította fel az ENSZ, hogy „szabaduljon meg a fosszilis tüzelőanyagok iránti függőségétől”, miközben a kontinens hatalmas térségei izzanak a perzselő hőségben. Franciaország és az Egyesült Királyság is ezen a héten jelentette az eddigi legmelegebb májusi napot, és még a hűvösebb régiókban, például Oslóban is jóval az ilyenkor szokásos klimatológiai átlag fölé kúsztak a hőmérsékletek.
„Ezen a rekorddöntő hőhullámon mindenütt ott vannak a klímaváltozás ujjlenyomatai” – mondja Otto.
„Az ilyen mértékű hőmérsékletek régen még a nyár csúcspontján is rendkívül ritkák voltak. Az, hogy tavasszal 35 °C-ot mérünk az Egyesült Királyságban, egészen megdöbbentő, de a tudomány teljesen egyértelmű: a klímaváltozás ezeket a hőhullámokat forróbbá, hosszabbá és sokkal gyakoribbá teszi.”
Az El Niño okolható a rekordmelegért?
Szinte valamennyi rövid távú előrejelzés egy erős El Niño kialakulását vetíti előre a közeljövőben – ez a Csendes-óceán középső részének természetes felmelegedése, amely világszerte felborítja az időjárást, és megugrasztja a globális hőmérsékletet.
A WMO-jelentés szerint ez akár 2028-ig is eltarthat. Emiatt Seabrook úgy véli, hogy 2027 nagy valószínűséggel megdönti a 2024-es hőmérsékleti rekordot.
Egy erős El Niño „komoly hatással lehet az év későbbi szakaszában jelentkező tűzveszélyre” – mondja Theodore Keeping, az Imperial College London kutatója. „Miközben a világ számos részén a globális tűzszezon még csak most kezd felpörögni, ez a gyors rajt az előre jelzett El Niñóval együtt azt jelentheti, hogy különösen súlyos tűzvészévre számíthatunk.”
Az erdőtüzek nemcsak közvetlenül szednek áldozatokat, hanem több száz kilométeres körzetben rontják a levegőminőséget, ami számos egészségügyi problémát okoz. A 2019-es ausztráliai tüzek például 33 ember halálát okozták, de a füstjük további 417 többlethalálesethez és több ezer kórházi kezeléshez vezetett a következő hat hónapban.
Egyes meteorológusok szerint egy átlagos El Niño-jelenség átmenetileg mintegy 0,1–0,2 °C-kal növeli a globális átlaghőmérsékletet. Ez azonban eltörpül az ember okozta klímaváltozás hajtotta melegedés mellett, amely az iparosodás előtti szinthez képest nagyjából 1,3–1,5 °C-kal emelte meg a felszínhőmérsékletet.
„Az El Niño egy természetes jelenség” – magyarázza Otto. „Jön és megy. A klímaváltozás ezzel szemben addig egyre súlyosabb lesz, amíg nem hagyunk fel a fosszilis tüzelőanyagok égetésével. Emiatt a klímaváltozás az, ami miatt igazán okunk van pánikra.”
Miközben Európa a szélsőséges hőségben izzik, egyes klímatudósok arról vitatkoznak, gyorsul-e egyáltalán a globális felmelegedés. Seabrook szerint ez „nyilvánvalóan elég ijesztő”, de a jövőbeli hőmérsékleti adatok könnyen cáfolhatják ezeket a felvetéseket.
Gyorsuló melegedés az Északi-sarkvidéken
Nemcsak a mediterrán térség készül még szélsőségesebb hőhullámokra.
A mintegy 200 számítógépes szimuláció futtatásának átlagolásán alapuló, 13 különböző ország klímamodelljeivel készített előrejelzések szerint az északi-sarkvidéki melegedés három és félszer gyorsabb, mint a világátlag – mondja Seabrook –, mert egyre kevesebb a jég és a hó, amely korábban visszaverte a napsugárzást az űrbe.
Az Északi-sarkvidéken a 2020 és 2025 közötti telek átlagosan 1,2 °C-kal voltak melegebbek az 1991–2020-as időszak átlagánál. A WMO előrejelzése szerint a következő öt tél ezen friss átlaghoz képest is további 2,8 °C-os melegedést hoz – teszi hozzá Seabrook.
A jelentés arra is számít, hogy a nyári sarki tengeri jég tovább zsugorodik.
Súlyos figyelmeztetés az Amazonas számára
A dokumentum az Amazonas-medencében a szokásosnál is melegebb és szokatlanul száraz időjárást vetít előre, ami a helyi lakosságra és az egész bolygóra nézve is pusztító következményekkel járhat.
Az emberek vízellátása nagyrészt az Amazonasra támaszkodik, a forróbb és szárazabb körülmények pedig Seabrook szerint növelik az erdőtüzek kockázatát. Ez azzal fenyeget, hogy az Amazonas – amely jelenleg még kivonja a légkörből a hőt csapdába ejtő szén-dioxidot – a probléma súlyosbítójává válik.
Afrika eddig rendkívül száraz Sahel-övezetében ezzel szemben az átlagosnál több csapadék várható, ami áradásokhoz vezethet – figyelmeztet Seabrook.