Szakértők szerint a hőhullámok miatti hivatalos halálozási adatok súlyosan alábecsültek.
India hetek óta perzselően forró nyarat él át, az északi Uttar Pradesh államban májusban a hőmérséklet 48 °C fölé kúszott.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy friss tanulmány rámutat ezeknek az egyre szélsőségesebb csúcsoknak a veszélyeire. Becslése szerint egyetlen rendkívül forró nap országos szinten nagyjából 3 400 többlethalálesettel jár Indiában.
Öt napos hőhullám esetén ez a szám csaknem 30 000 pluszhalálesetre nő, a múlt hónapban a Frontiers in Environmental Health folyóiratban megjelent tanulmány (forrás: angol) szerint.
Ezek a hőhullámok egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek, mivel az elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetése által hajtott éghajlatváltozás tovább emeli a globális hőmérsékletet. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint az elmúlt 11 év, 2015 és 2025 között, volt a mérések kezdete óta a legmelegebb.
Miért ennyivel magasabbak a becslések a hivatalos adatoknál?
A hőhullámoknak tulajdonított hivatalos halálozási adatok Indiában jóval alacsonyabbak – országosan évente 500 és 1 500 közé teszik –, de a szakértők szerint ezek súlyosan alábecsülik a valós számokat. Ennek oka az egységes nyilvántartás hiánya, illetve az, hogy nem veszik figyelembe a közvetett hatásokat, például az alapbetegségek súlyosbodását.
A tanulmány elsőként próbálja korrigálni ezt azzal, hogy részletes becsléseket ad India mind a 765 körzetére. Emellett a hőhullámok rejtett hatásait is megragadja, mivel a hőhullám idején bekövetkező összes többlethalálozást számításba veszi, nem csak azokat, amelyek közvetlenül hőgutához vagy hővel összefüggő katasztrófákhoz köthetők.
Országos, egységes adatok híján a kutatók 10, különböző éghajlati övezetekben fekvő indiai város korábbi adatait vizsgálták a hőhullámok idején mért többlethalálozásról. India mind a 765 körzetét ahhoz a városhoz rendelték, amelynek éghajlata a leginkább hasonlít rá, hogy megbecsüljék, mennyi pluszhaláleset történik a forró időszakokban.
India meteorológiai szolgálata akkor hirdet ki hőhullámot, ha a síkvidéki területeken a hőmérséklet eléri a 40 °C-ot vagy annál magasabb, a hegyvidéki régiókban pedig legalább 30 °C-ot. Feltétel az is, hogy ezek a maximumok legalább 4,5 °C-kal haladják meg az adott térség szokásos átlagát, legalább két egymást követő napon.
Amikor a kutatók a körzetek adatait összeadták, hogy országos és állami szintű számokat kapjanak, azt találták, hogy már egyetlen rendkívül forró nap is mintegy 3 400 többlethalálesethez köthető India-szerte. Öt napos hőhullám esetén ez nagyjából 30 000 pluszhalálesetet jelent.
A legnagyobb terhelést Uttar Pradeshhez hasonló államok viselik; ez az állam önmagában körülbelül 8 100 többlethalálesetért felel egy ötnapos hőhullám idején. Egyes körzetekben, például Ahmedábádban, Dzsajpurban és Suratban egyetlen esemény alkalmával is meghaladta a 250-et a többlethalálozások száma.
A szerzők mindezek ellenére úgy fogalmaznak, hogy eredményeik óvatos, visszafogott becslések, mivel történelmi hőmérsékleti átlagokra és városi adatokból készült becslésekre támaszkodnak. Az egyre emelkedő hőmérséklet, valamint a vidéki térségek sajátos sérülékenysége – a szabadtéri munka, a légkondicionálás és az egészségügyi ellátás korlátozott elérhetősége, a magasabb szegénységi ráta és a meglévő betegségek – azt valószínűsítik, hogy a valós számok ennél is nagyobbak.
Jobb védelemre van szükség India legsebezhetőbb lakosai számára
A tanulmány rámutat, hogy több védelmet kell biztosítani India lakosságának a hőhullámok idején, különösen a legforróbb és legsűrűbben lakott térségekben. Ez többek között helyi, a körülményekhez igazított hőségriadó-tervek kidolgozását, a hőségre felkészített egészségügyi infrastruktúra fejlesztését, valamint hatékony, megbízható korai riasztórendszerek kiépítését jelenti.
A kutatás mély egyenlőtlenségekre is rávilágít. Az öt állam, amely a hőhullámok okozta halálozás legnagyobb részét viseli, az országos többlethalálozás 66 százalékáért felel, miközben csak India GDP-jének 29 százalékát állítja elő – vagyis éppen azok a régiók állnak a legnagyobb kockázat előtt, amelyeknek a legkevesebb forrásuk van az alkalmazkodásra. A szerzők szerint ennek át kell alakítania, hogyan osztják el a szövetségi beruházásokat a hőhullámokkal szembeni ellenálló képesség növelésére.
Az eredmények messze India határain túl is iránymutatóak. A tanulmány szerzői arra hívják fel a figyelmet, hogy Dél-Ázsia és Afrika Szaharától délre fekvő országaiban hasonlóan szélsőséges hőség, korlátozott egészségügyi infrastruktúra és gyenge halálozási adatgyűjtés jellemző – így az indiai, körzetekre bontott módszertan mintául szolgálhat egy nagyrészt láthatatlan halálozási teher feltárására másutt is.
Hőhöz köthető halálozások Európában
A megállapítások Európához közelebb is fontosak. Az Imperial College London és a London School of Hygiene & Tropical Medicine kutatói által készített tanulmány szerint az éghajlatváltozás 2025 nyarán mintegy 16 500 további halálesetért volt felelős 854 európai városban – ez az adott nyár minden hőhöz köthető halálesetének 68 százalékát jelentette.
A rekordforró, 2024-es nyár idején több mint 62 000 ember halt meg Európa hőhulláma miatt.
Spanyolországban már 2026 májusa is rekordot döntött: 101 hőhöz köthető halálesetet regisztráltak, ami 3,6-szorosa az előző évtized havi átlagának – ráadásul még a nyár kezdete előtt, miközben az egészségügyi miniszter arra figyelmeztetett, hogy a hőség ma már hamarabb érkezik, mint ahogy az emberek szervezete alkalmazkodni tudna.
Az indiai tanulmány világosan megmutatja: miközben a kibocsátások tovább nőnek, az emberekre nézve mekkora valójában az a válság, amelynek kiterjedését a hivatalos adatok csak most kezdik feltárni.