Az El Niño az éghajlatváltozással együtt egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokat idéz elő világszerte.
Az aszály sújtotta El Salvadorban éhező szarvasmarháktól kezdve egészen a világ korallzátonyait érő „rettentő” fenyegetésig az idei, rendkívül erős El Niño hatását az egész világon érezni lehet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez a természetes időjárási jelenség akkor jelentkezik, amikor a Csendes-óceán keleti részén a tengervíz szokásosnál melegebbé válik; ez nagyjából két-hét évente fordul elő.
A korábbi El Niño-események hozzájárultak a rekordokat döntő hőhullámokhoz, és világszerte felerősítették az elhúzódó aszályokat, a villámárvizeket és a halálos erdőtüzeket.
Miközben a legtöbb El Niño nagyjából 0,2 Celsius-fokkal emeli a globális átlaghőmérsékletet, ami önmagában is elég ahhoz, hogy szélsőséges időjárást idézzen elő a globális délen, ez még mindig csak töredéke az ember okozta, klímaváltozásból fakadó többletmelegedésnek.
Az idei, úgynevezett „Szuper El Niño” így formálja az időjárást a világ különböző részein.
Az El Niño veszélyezteti a korallzátonyokat és az erdőket
Az idei El Niño „rettentő mértékű többletkockázatot” jelent a világ korallzátonyai számára – mondja David Obura, az ENSZ természettudományi szakértői testületének elnöke.
A korallok rendkívül érzékenyek a hőre, és a klímaváltozás már most gyakoribbá és intenzívebbé teszi a kifehéredési eseményeket.
A negyedik globális korallkifehéredési esemény és az idei El Niño együtt még nagyobb veszélybe sodorták a zátonyokat.
Obura vezette azt a nagyszabású felmérést, amelynek eredményeit a Nature tudományos folyóirat közölte: eszerint a zátonyépítő fajok állapota az utolsó, 2008-as globális összeírás óta drámaian romlott, és 44 százalékuk a kihalás fenyegetésének van kitéve.
Veszélyben vannak az erdők is. A független Forest Declaration Assessment szerint a globális erdőirtás tavaly lassult, ám a javulás aligha tartós, mivel Közép-Afrikában romlanak a feltételek, és az El Niño miatt a trópusokon nő a tűzveszély.
Az aszály miatt szenved az állatállomány El Salvadorban
Az El Niño által táplált aszály pusztít Közép-Amerika Dry Corridor nevű száraz övezetében, amely Mexikótól Panamáig húzódik.
El Salvadorban, ahol augusztusban 4,3 Celsius-fokkal volt melegebb a szokásosnál, az állatállomány sínyli meg az aszály következményeit.
„Nézze meg, milyen sovány ez a kis állat! Miért? Mert nincs fű” – mondja Antonio Aguilar, egy 54 éves marhatenyésztő, miközben a sensuntepequei állatvásáron egy csont és bőr tehénre mutat.
Az év végére várhatóan tetőző El Niño az ember okozta, egyre gyorsuló melegedés közepette zajlik, ami felerősíti hatásait. A melegebb légkör jobban kiszárítja a talajt, elmélyíti az aszályt, ugyanakkor több nedvességet tart magában, így a csapadék szélsőségesebbé válik.
Heves esőzések miatt lezárták az Iguazú-vízesést
Az El Niño által felerősített, extrém felhőszakadások miatt az Iguazú folyó a múlt héten hatszorosára duzzadt a szokásos vízhozamhoz képest. Argentínában a nemzeti park vezetése lezárta a turistautakat, köztük az Ördög torkához vezető sétányt, amely az Iguazú-vízesés legnagyobb és leglátványosabb zuhatagához visz.
Dél-Amerikában, az Egyesült Államok déli részén, Kelet-Afrikában és Közép-Ázsiában a korábbi El Niño-események idején is megnőtt az árvizek kockázata.
Argentína északkeleti részén a Paraná folyó október 15-én veszélyes, 4,7 méteres magasságra emelkedett, ami evakuálásokat váltott ki a közeli településeken. Az áradások Paraguayban és Uruguayban is ezreket kényszerítettek otthonuk elhagyására.
A szélsőséges időjárás világszintű szegénységi kockázatokat növel
Az ENSZ fejlesztési főigazgatója, Alexander De Croo arra figyelmeztet, hogy az El Niño, a megugró energiaárakkal és a magasabb kamatokkal együtt emberek millióit taszíthatja szegénységbe, mivel a legsebezhetőbbeket egymást követő válságok sújtják.
Különösen súlyos az El Niño-val összefüggő aszály hatása Szudánban, ahol az ország több mint felét érinti; a már most éhínséget gerjesztő fegyveres konfliktus mellett a szárazság helyi terméskiesést okoz, és családokat foszt meg élelemtől és jövedelemtől.
Számos, Európa számára létfontosságú alapvető élelmiszer-import, például a kukorica és a bab is veszélyeztetheti a kontinens élelmiszer-biztonságát – figyelmeztet a hollandiai IHE Delft Institute for Water Education.
Magát az El Niño-jelenséget nem tudjuk befolyásolni, az ember okozta melegedés viszont mérsékelhető az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével. De Croo arra ösztönzi a magánbefektetőket, hogy ismerjék fel a klímaváltozás „gazdasági költségét”, valamint azt az „üzleti lehetőséget”, amelyet az alkalmazkodás és a kibocsátáscsökkentés jelent.
Srí Lanka jegybankja arra figyelmeztet, hogy az El Niño alááshatja a sziget törékeny kilábalását a legsúlyosabb, évtizedek óta nem látott gazdasági válságból: decemberig özönvízszerű esőkre, jövő év elejétől pedig elhúzódó aszályra számítanak.
Rekorddöntő lesz az idei El Niño?
Az, hogy az idei El Niño hogyan áll a rangsorban, attól függ, miként mérik; az egyes ügynökségek eltérő módszerei megnehezítik az összehasonlítást.
A brit Met Office „példátlannak” nevezi, a japán meteorológiai ügynökség pedig az eddig megfigyelt legerősebbnek, az amerikai előrejelzők azonban egyelőre nem jelentettek rekordot.
A NOAA adatsora szerint a legerősebb El Niño-év 1982 volt. Az ügynökség úgy véli, hogy a mostani esemény várhatóan ezt is felülmúlja.
„Bármilyen mércét használunk, egy nagyon erős El Niñoval állunk szemben” – mondja Emily Becker, a Miami Egyetem klímakutatója. Hozzáteszi: csak az esemény lezárultával derül ki a tudósok számára, hogy hol helyezkedik el a történelemben.
Mivel a klímaváltozás következtében világszerte melegednek az óceánok, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) ma már azt méri, mennyivel melegebb vagy hidegebb a Csendes-óceán kelet-középső része a trópusi világtenger többi részéhez képest. Ez a különbség határozza meg a globális időjárási hatásokat.
Hogyan gyakorolhat néhány foknyi melegedés ekkora hatást a Csendes-óceánból?
A NOAA frissített indexe szerint, ha a Csendes-óceán egy kulcsfontosságú térségében a hőmérséklet három hónapon át 2,5 Celsius-fokkal tér el az átlagtól a trópusi világtenger többi részéhez képest, az minden eddiginél intenzívebb El Niñohoz vezetne.
Lehet, hogy ez nem hangzik soknak, az El Niño–Déli oszcilláció azonban a legjelentősebb természetes hajtóereje az évről évre változó éghajlati ingadozásoknak.
Az óceán és a légkör közötti hőcsere helyének eltolódása hullámként fut végig a globális időjárási rendszereken: egyes régiók hűvösebbé és csapadékosabbá, mások forróbbá és szárazabbá válnak. Ezeket a hatásokat „telekapcsolatoknak” nevezik.
Az El Niño-jelenségek – és az ellenpárjuk, a La Niña, amikor az egyenlítői Csendes-óceán a szokásosnál hidegebb – bizonyos kimeneteleket valószínűbbé tesznek, de nem garantálják azok bekövetkezését.