Európában a lakossági gáz- és áramárak kevésbé emelkedtek, mint a benzin és a dízel ára. A tél előtt az Euronews Business összeveti a fővárosok árait, és azt vizsgálja, hogyan változtak az iráni háború előtti szinthez képest.
Az európai gázárak kedden csaknem négy éve nem látott csúcsra emelkedtek, tovább növelve az aggodalmakat a téli energiaköltségek miatt, miközben a tárolók szintje alacsony marad.
A holland TTF irányadó gázhatáridős jegyzései 87,20 euróra nőttek megawattóránként, a háború Iránnal kitörése előtti mintegy 32 euróról.
A közel-keleti konfliktus megzavarta a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalmat, amelyen keresztül normális esetben a világ cseppfolyósított földgázszállítmányainak mintegy ötöde halad.
Amíg a benzin- és dízelárak már rekordokat döntöttek az EU-ban, a lakossági gáz- és villamosenergia-tarifák lassabban emelkedtek. Az EU Weekly Oil Bulletin adatai szerint az unióban az átlagos fogyasztói dízelárak 35 százalékkal nőttek 2026. február 23., a közel-keleti feszültség eszkalálódása előtti időpont, és 2026. október 5. között, míg a benzinárak 23 százalékkal emelkedtek.
2026. február 2. és szeptember 1. között a lakossági, adókat is tartalmazó gázárak átlagosan 12 százalékkal emelkedtek az uniós fővárosokban, míg az áramtarifák 4,2 százalékkal nőttek. Az adatokat a Household Energy Price Index (HEPI) szolgáltatja, amelyet az Energie-Control Austria, a MEKH és a VaasaETT állít össze.
A rögzített szerződések és az állami támogatások késleltethetik vagy mérsékelhetik a nagykereskedelmi árak emelkedésének hatását a háztartási számlákon, ahogyan arról az Euronews Business korábban beszámolt. A magasabb gázárak az áram költségét is felhajtják, mivel drágítják a gáztüzelésű erőművek termelését.
Felmerül a kérdés: mely európai fővárosokban a legmagasabb az áram- és gázár? Ha a vásárlóerőt is figyelembe vesszük, hol a legolcsóbb és hol a legdrágább az energia? Mely városokban változtak a legnagyobb mértékben az áram- és gázárak az Iránnal vívott háború előtti időkhöz képest?
A összehasonlítás az egységárakat vizsgálja, nem pedig a teljes számlát, amely a háztartások fogyasztásától is függ.
2026 szeptemberének elején a lakossági, adókkal együtt számított villamosenergia-árak 8,4 eurócentre kilowattóránként (c€/kWh) Kijevben és 41,3 centre Brüsszelben rúgtak, miközben az uniós fővárosok átlaga 27,2 c€/kWh volt.
Az öt legdrágább város sorát Berlin (39,6), Dublin (38,7), Bern (38,6) és London (38,3) tette teljessé. Őket Róma (36,6), Bécs (34,4) és Prága (34,3) követte.
A skála olcsóbb végén Kijevet Budapest (10,3), Podgorica (11,3), Belgrád (11,6) és Valletta (12,3) követte.
Miközben Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország fővárosai a legdrágábbak közé tartoztak, Madridban (28,3) és Párizsban (28,1) alacsonyabbak voltak az árak, bár mindkettő az uniós átlag fölött maradt.
Jelentős elmozdulások a vásárlóerő szerinti rangsorban
Ha az árakat a vásárlóerő-paritásra (PPS) igazítjuk, vagyis figyelembe vesszük az országok közötti megélhetési költségkülönbségeket, az áramárak rangsora jelentősen átrendeződik. Bukarest válik a legdrágább várossá 55,1-es értékkel, míg Oslo 11,5-tel a legolcsóbb.
Európa öt legnagyobb gazdaságának fővárosai közül vásárlóerő-paritáson számolva Róma (38,2) a legdrágább, Párizs (25,8) pedig a legolcsóbb. Berlin (35,5), Madrid (31,6) és London (30,9) egyaránt az uniós, 29,6-os átlag fölött helyezkedik el.
Az euróban számolt rangsorhoz képest Bukarest és Varsó lép a legtöbbet előre, egyaránt tíz helyet javítva. Bernnél messze a legnagyobb a visszaesés: húsz helyet csúszik vissza, Koppenhága pedig 13 helyet esik.
A gáz Stockholmben a legdrágább
A lakossági földgázárak, adókkal együtt, 1,5 c€/kWh és 34,8 c€/kWh között szóródtak: az alsó érték Kijevre, a felső Stockholmra jutott. A svéd főváros messze kiemelkedik a mezőnyből, míg Amszterdam jóval lemaradva, 21,2 c€/kWh-val a második.
Az uniós fővárosok átlaga 11,9 c€/kWh.
Európa öt legnagyobb gazdaságának fővárosai közül a lakossági gáz Párizsban a legdrágább, 15,7 eurócent/kWh, míg Madridban (10,1 cent) és Londonban (10,3 cent) a legolcsóbb. Róma (15,2 cent) és Berlin (12,5 cent) az uniós átlag fölött vannak.
A rangsor azonban megváltozik, ha az árakat a vásárlóerő-különbségekhez igazítjuk.
Vásárlóerő-paritáson számolva Stockholm továbbra is a legdrágább gázárú város 28,5-ös értékkel, Budapest viszont mindössze 3,6-tal a legolcsóbb.
A top ötöst Lisszabon (18,6), Amszterdam (18,1), Róma (15,9) és Szófia (15,6) teszi teljessé.
Az öt legnagyobb gazdaság fővárosai közül a kiigazítás után London (8,3) számít a legolcsóbbnak, míg Róma (15,9) a legdrágábbnak. Párizs (14,4) szintén az uniós átlag fölött áll, míg Madrid (11,3) és Berlin (11,2) az alatt.
A vásárlóerőhöz igazítás egyes fővárosokban relatíve drágábbnak mutatja a gázt, Szófiában például ez okozza a legnagyobb elmozdulást a rangsorban.
A bolgár főváros euróban számolva a 18. helyen áll, vásárlóerő-paritáson viszont az ötödikre ugrik előre. Riga hat helyet lép feljebb.
Ezzel szemben Dublin és Brüsszel esetében a legnagyobb a visszacsúszás, egyaránt tíz helyet veszítenek. Bern kilenc, London hét helyet esik vissza. Ezek a városok így kevésbé drágának számítanak, ha figyelembe vesszük a vásárlóerő-különbségeket.
Egyik számla olcsó, a másik drága?
Egyes európai fővárosokban a háztartások kevés áramot, de sok gázt fizetnek, vagy fordítva. Stockholm és Amszterdam például alacsony vagy közepes villamosenergia-árakkal, ugyanakkor a vizsgált fővárosok közül a legdrágább gázzal szembesül. Bukarestben, Brüsszelben és Londonban ennek az ellenkezője figyelhető meg: magasak az áramárak, de a gáz viszonylag olcsó.
Hogyan változtak az energiaárak az Iránnal vívott háború előtti időkhöz képest
Néhány városban jelentős mértékben módosultak az energiaárak 2026 februárja és szeptembere között. Az áram esetében Lisszabonban mérték a legnagyobb, 22 százalékos drágulást, amelyet Amszterdam (17,3%), Madrid (15,1%) és Róma (14,9%) követett.
A legnagyobb árcsökkenést Luxemburgban regisztrálták, 15,3 százalékkal, ezt követte Tallinn (7,9%) és Helsinki (7,1%).
A gáz esetében Tallinnban volt messze a legnagyobb drágulás ebben az időszakban: az árak 59,2 százalékkal, 7,8 c€/kWh-ról 12,4 c€/kWh-ra emelkedtek.
A gázárak több mint 20 százalékkal nőttek Brüsszelben (37,9%), Athénben (33,1%), Bernben (30,2%), Londonban (28,2%), Rigában (23%), Bécsben (22,8%), Párizsban (22,5%) és Berlinben (22%).
Mit hozhat a tél a háztartások energiaszámlái számára?
Ezek a szeptemberi adatok még nem feltétlenül tükrözik a legutóbbi nagykereskedelmi gázáremelkedés teljes hatását, mivel a rögzített szerződések és az állami támogatások késleltethetik vagy tompíthatják a drágulást a háztartási számlákon.
Európa emellett kisebb gázpufferrel vág neki a télnek. Az EU tárolói október 3-án 72,4 százalékig voltak feltöltve, ami az IEEFA (Institute for Energy Economics and Financial Analysis) szerint 2011 óta a legalacsonyabb szintnek számít az évnek ebben az időszakában.
Amint azt az Euronews megírta, az intézet arra figyelmeztetett, hogy az alacsony tartalékok miatt Európa kiszolgáltatottabb lehet egy késő téli hideghullámnak. A háztartások végső számlája pedig attól függ majd, milyen tarifát fizetnek, és hogy a hőmérséklet csökkenésével mennyi energiára lesz szükségük.