Az erdőirtás majdnem 42%-kal csökkent egy év alatt, de egy esetleges elnökváltás megfordíthatja ezt a kedvező tendenciát.
Brazília kormánya bejelentette, hogy az Amazonas esőerdőiben az erdőirtás az 1988-as mérések kezdete óta a legalacsonyabb szintre esett.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A 2025 augusztusa és 2026 júliusa közötti éves erdőveszteség 3335 négyzetkilométer volt a hivatalos műholdas adatok szerint, ami 41,8 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábban regisztrált 5731 négyzetkilométerhez képest.
Ez Brazília Luiz Inácio Lula da Silva elnök vezetésével megújított erőfeszítéseinek sikerét bizonyítja az Amazonas-medence erdőirtásának visszafogására, amely megfordította az elődje, a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro elnök idején tapasztalt meredek növekedést.
Jair Bolsonaro 2019 és 2022 közötti elnöksége idején az Amazonas térségében az erdőirtás mintegy 60 százalékkal nőtt, a hivatalos adatok szerint több mint 45 ezer négyzetkilométert taroltak le. Lula kormányzása alatt 2023 óta 71 százalékkal csökkent az erdőirtás – közölte a kormány.
Lula egyik első lépése, miután 2023 januárjában – nem egymást követő – harmadik mandátumára hivatalba lépett, az volt, hogy újjáélesztette a jogi Amazónia térségére vonatkozó Erdőirtás-megelőzési és -ellenőrzési Cselekvési Tervet (portugál rövidítéssel PPCDAm). A tervet 2004-ben, első elnöksége idején indították el, Bolsonaro hivatali ideje alatt azonban félretették.
Lula visszahívta azokat a környezetvédelmi szakembereket, akik két évtizeddel korábban kidolgozták a tervet, és megbízta Marina Silvát – a környezetvédelem egyik ikonikus alakját, aki a környezetvédelmi tárcát vezette, majd áprilisban lemondott, hogy elinduljon a parlamenti választáson – valamint egykori helyettesét, a jelenlegi minisztert, João Paulo Capobiancót a program végrehajtásának irányításával.
Hogyan fékezte meg Brazília kormánya az erdőirtást
A terv négy pillérre épül: a megfigyelés és az ellenőrzés megerősítésére; a fenntartható gazdaság előmozdítására; a védett területek kezelésére és annak meghatározására, miként használják a kijelöletlen állami erdőket; valamint a szabályozás és pénzügyi ösztönzők alkalmazására az erdőirtás visszaszorítása érdekében.
Az intézkedések között szerepelt az illegális erdőirtásokért kiszabott szankciók visszaállítása, amelyek műholdas észlelés alapján születtek – ezt tartják az erdőirtás megfékezésének leghatékonyabb eszközének, amelyet Bolsonaro idején leállítottak. A kormány azt is javasolta, hogy az illegális erdőirtással érintett birtokok ne juthassanak bankhitelekhez, és több forrást biztosított azoknak a kiemelt amazóniai településeknek, amelyek bizonyítottan csökkentették az erdőveszteséget. Emellett finanszírozta a környezeti bűncselekmények elleni fellépést, és támogatott hiteleket dolgozott ki az Amazonas térségében működő fenntartható vállalkozások számára.
„A recept mindig ugyanaz, és működik. Láttuk, hogy évekkel ezelőtt is bevált Brazíliában, és most ismét ezt tapasztaljuk: elszántság, következetes terepi ellenőrzés, a bűnözés elleni harc és a törvények betartatása” – mondja Márcio Astrini, a környezetvédelmi szervezeteket tömörítő brazil klímamegfigyelő hálózat, a Climate Observatory ügyvezető titkára.
Astrini hozzáteszi, hogy az október 16-án közzétett erdőirtási adatok azt mutatják: Brazília 2030-ra kitűzött célja, a zéró erdőirtás elérhető anélkül, hogy ez visszavetné az ország gazdaságát.
„A mezőgazdaság termelési és exportrekordokat dönt, miközben az erdőirtás csökken. A mai számok megcáfolják azt a hamis narratívát, hogy a környezet védelme fékezné Brazília fejlődését” – teszi hozzá.
Az erdőirtás és más földhasználati változások Brazília legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátási forrásai, amelyek a globális felmelegedést hajtják. A tét különösen nagy az Amazonas esetében, amely hatalmas mennyiségű szén-dioxidot tárol, és olyan légköri nedvességet termel, amely Dél-Amerikán messze túlmutatóan befolyásolja az időjárást.
Az új elnök dönthet az Amazonas jövőjéről
Az erdőirtás visszafogásában elért előrelépés ellenére az Amazóniát továbbra is fenyegetik az éghajlatváltozás, a tervezett jogszabályok és egy esetleges elnökváltás következményei Brazíliában.
Az erdőtüzek, az illegális fakitermelés és az aszály okozta leromlás a becslések szerint az Amazonas mintegy 40 százalékát érinti, és az utóbbi években gyorsabban növekedett, mint a teljes tarvágás. Egy erős El Niño – az Egyenlítői-Csendes-óceán időszakos felmelegedése – 2026-ban és 2027-ben felerősítheti ezeket a fenyegetéseket azáltal, hogy forróbb, szárazabb időjárást hoz, amely kedvez az erdőtüzeknek.
A tüzek száma idén az egész biomra vetítve történelmi mélyponthoz közeli volt, ám megháromszorozódott október 4-e óta, amikor a brazilok az országos választások első fordulójában az urnákhoz járultak. A hatóságok vizsgálják, hogy a tüzeket politikai szándékkal gyújtották-e, az elnökválasztás e havi második fordulója előtt.
A NASA tudósai arra figyelmeztetnek, hogy a hivatalos műholdas számlálások alábecsülhetik a károkat: Santarém környékén egy előzetes elemzés mintegy 40 százalékkal több tüzet talált, mint amennyit a szokásos aktív tűzadatok mutatnak. Az űrügynökség műholdas megfigyelései 2026 szeptemberétől a középső és keleti Amazonas fölött a tüzek és a füstkibocsátás éles növekedését rögzítették, amelyet az El Niño által kiváltott súlyos aszály táplál.
Capobianco környezetvédelmi miniszter közölte, hogy a védett területek fölött repülő tisztviselők geometriai mintázatot alkotó tüzeket láttak, ami szándékos gyújtogatásra utal, bár egyelőre nem világos, ki a felelős. A füst miatt iskolákat kellett bezárni Manausban, a brazil Amazónia legnagyobb városában, és arra kérték a lakosokat, hogy viseljenek arcmaszkot.
Flávio Bolsonaro szenátor, a volt elnök, Jair Bolsonaro fia a szavazatok 47 százalékát szerezte meg, míg Lula 45 százalékot kapott. A két jelölt október 25-én méri össze erejét a második fordulóban.
A jelöltek egymástól gyökeresen eltérő jövőképet kínálnak az esőerdőre nézve. Klíma- és természetvédelmi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egy Bolsonaro-győzelem visszafordíthatná az erdőirtást fékező politikákat. A politikus azt ígéri, hogy 2029-re véget vet az illegális erdőirtásnak, vagyis egy évvel a jelenlegi brazil célkitűzés előtt. Lula újraválasztási ígérete ennél is tovább megy: 2030-ra zéró nettó erdőirtást vállal, vagyis a helyreállítás minden legális és illegális erdőveszteséget ellensúlyozna.
„Történelmi eredmény” a környezetvédelmi szabályok átfogó leépítése után
Cristiane Mazzetti, a Greenpeace Brazil munkatársa szerint a rekordalacsony erdőirtási ráta olyan hatékony politikákat tükröz, amelyek sorsa attól függ, ki nyeri az elnökválasztást.
„A kongresszus azon dolgozott, hogy gyengítse, késleltesse és lebontsa azokat a törvényeket és szabályokat, amelyek segítenek megvédeni a környezetet” – mondja. „A következő törvényhozási ciklus még ellenségesebb lesz a környezetvédelemmel szemben, és a következő szövetségi kormánytól függően drasztikusan megnő a visszarendeződés és a magas erdőirtási ráták kockázata.”
A volt miniszter, Marina Silva pénteken (október 16-án) kiadott közleményében „történelmi eredménynek” nevezte az erdőirtás csökkenését a brazil nép számára, és hangsúlyozta, hogy az eredmény fenntartásához döntő fontosságú lesz a választás kimenetele.
„Jair Bolsonaro kormánya tagadással és a környezetvédelmi politikák átfogó leépítésével közelített a környezetvédelemhez és az éghajlatváltozáshoz. Flávio ezeket a nézeteket és gyakorlatokat örökölte, és szándékában áll továbbvinni őket, ahogyan azt többször is jelezte” – fogalmaz.
„Akik tagadják, hogy probléma lenne, biztosan nem fognak semmit tenni a megoldásáért.”
Bolsonaro tagadta az éghajlatváltozás tényét, miközben környezetvédőként állította be magát, részletes tervek nélkül az Amazonas védelmére vagy az erdők finanszírozásának támogatására. Azt szorgalmazta, hogy modernizálják a környezetvédelmi törvényeket, amit sok környezetvédő azok gyengítésének szándékaként értelmez.
„Flávio Bolsonaro a környezet és mindazok védelmezője, akik álló erdőket és tiszta folyókat óvnak” – áll a kampánystáb közleményében.