Az El Niño felpörgette a csendes-óceáni hurrikánt, de a klímaváltozásnak még nagyobb hatása volt – állapították meg a tudósok.
Egy friss tanulmány szerint a klímaváltozás és az El Niño együttesen pörgették fel a múlt hónapban robbanásszerűen erősödő Polo hurrikánt, amely a Csendes-óceán történetében a leghosszabb ideig tombolt az 5-ös kategóriában.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A szén, kőolaj és földgáz égetése okozta globális felmelegedés volt a nagyobb bűnrészes: a World Weather Attribution és a Climate Central kutatóinak közös, október 14-én publikált tanulmánya szerint csaknem 10 km/órával növelte a már eleve pusztító erejét. Az El Niño valamivel kisebb mértékben járult hozzá, nagyjából 8 km/órával – közölte a tanulmány egyik társszerzője.
A klímaváltozás huszonháromszorosára növelte annak esélyét, hogy olyan körülmények alakuljanak ki, amelyek táplálják a hurrikánt, míg az El Niño – a Csendes-óceán egyes részeinek természetes, átmeneti felmelegedése – tizennégyszeresére emelte ezt a valószínűséget – áll a kutatásban. Mindez a 31,2 °C-os tengervízhez kapcsolódik, amely az átlagosnál akár 2 °C-kal is melegebb volt – teszi hozzá a tanulmány.
Az idei év a rendkívül erős El Niño miatt rekordot döntött a Csendes-óceáni viharok erősségét és élettartamát tekintve. A Polo hurrikán két és fél napig maradt az 5-ös kategóriában, ezzel új rekordot állítva fel a Csendes-óceánon.
„El Niño jön és megy, a klímaváltozás viszont egyre súlyosabbá válik”
„Az El Niño és a klímaváltozás egyaránt erősebbé tették ezt a hurrikánt annál, amilyen egyébként lett volna, de a klímaváltozás hatása még az El Niñoénál is nagyobb” – mondja Friederike Otto éghajlatkutató, a tanulmány társszerzője, aki a World Weather Attribution nemzetközi tudóscsapatának munkáját koordinálja.
„Az El Niño jön és megy, a klímaváltozás viszont csak súlyosbodik. Ez azt jelenti, hogy mostantól minden, a Csendes-óceán keleti részén kialakuló hurrikánban benne lesz ez a klímaváltozási jel, amely erősebbé teszi. És amíg továbbra is fosszilis tüzelőanyagokat égetünk, ez a hatás csak erősödni fog” – teszi hozzá Otto.
A kutatók megállapították, hogy klímaváltozás és El Niño nélkül is rendkívül erős vihar lett volna a Polo. Ugyanakkor minden egyes plusz kilométer per órás szélsebesség drámaian megnövelheti a károkat.
A Polo hurrikán gyors megerősödésének megfejtése
Bár a Polo hurrikán jelentősen meggyengült, mielőtt a ritkán lakott térségben partot ért Mexikóban, a tudósokat továbbra is lenyűgözi, hogyan vált mindössze 24 óra alatt trópusi viharól a skála tetejét jelentő 5-ös kategóriájú hurrikánná.
A tanulmány a különböző légköri veszélyeket helyezi új megvilágításba – mondja Kristina Dahl, a Climate Central klímakutatója és tudományos alelnöke, a New Jersey-i székhelyű, tudománnyal és újságírással foglalkozó nonprofit szervezetnél.
„Ez erőteljes emlékeztető arra, hogy bár az El Niño jelenleg átrendezi a veszélyeket a világban, és megváltoztatja, hol van árvíz és hol válik a klíma szárazzá, mindezek mögött továbbra is a klímaváltozás a meghatározó tényező” – mondja.
A kutatás a viharokat tápláló meleg vízre összpontosított, és azt vizsgálta, milyen erőssé válhatnak ezek a rendszerek. Nem foglalkozott azonban a felső légköri szélnyírással, amelyre az El Niño nagy hatást gyakorol. Az Atlanti-óceán térségében az El Niño általában fokozza azokat a nagy magasságban fújó szelek hatását, amelyek gyakorlatilag „lefejezik” a viharokat, a Csendes-óceánon viszont a megváltozott szélmintázat miatt csökkenti azokat a szelekét, amelyek gyengítenék a viharokat.
A két kutatócsoport kissé eltérő módon mérte fel a körülményeket, és különböző módszereket alkalmazott, mégis ugyanarra az általános következtetésre jutott, ami növeli az eredményekbe vetett bizalmukat. A gyorsan elkészült tanulmánynak azonban még nem volt ideje átmenni a szakértői lektorálás folyamatán, amely a tudományos munka aranyszabványának számít.
Polo esetében mindkét csapat a tudományosan elfogadott módszert alkalmazta: összehasonlította azt, ami a ma már melegebb valóságos világban történt, egy hipotetikus világgal, amely az iparosodás előtti időkhöz képest nem melegedett fel 1,4 °C-kal.
Hogyan hat egymásra az El Niño és a klímaváltozás
A tanulmány társszerzője, Daniel Gilford, a Climate Central kutatója szerint az általuk vizsgált folyamat olyan, mint az autók mozgása az úton. Az El Niño okozta szélnyírás lehet piros lámpa – ahogy az Atlanti-óceán térségében –, vagy zöld lámpa – ahogy a Csendes-óceánon. A Csendes-óceánon a zöld jelzés a „mehet” üzenet, a klímaváltozás és az El Niño által felmelegített víz pedig olyan, mintha a sofőr tövig nyomná a gázpedált.
Brian Tang, az Albany Egyetem légkörkutatója, aki nem vett részt a tanulmányban, azt mondja, kezdetben meglepte, hogy a kutatás szerint a klímaváltozásnak nagyobb hatása volt a Polóra, „tekintve, milyen szélsőséges ez az El Niño, de hosszabb távú nézőpontból talán az eredmény nem is annyira meglepő, mint amilyennek elsőre tűnik”.
Három másik, a kutatáson kívül álló tudós – Jeff Masters a Yale Climate Connections-től, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója, Michael Mann és a North Carolina State University szakértője, Carl Schreck – azonban úgy véli, a tanulmány alábecsüli, mennyivel növelte a klímaváltozás a Polo erejét. Masters Gilford saját, 2024-es vizsgálatára (forrás: angol) utal, amely szerint a klímaváltozás 2019 és 2023 között átlagosan 30 km/órát tett hozzá az Atlanti-óceáni hurrikánok szélsebességéhez.
Gilford elismeri, hogy a csütörtökön ismertetett jelentés valamelyest alábecsülheti a klímaváltozás hatását, de hangsúlyozza, hogy más tényezőket is figyelembe vett, és óvatosan, konzervatív megközelítéssel számolt.