Lőszer helyett elektromágneses impulzusokkal támadja a drónok elektronikáját a legújabb fejlesztés. A cél a légvédelem egyik legsúlyosabb gondjának megoldása: hogy a védőknek hamarabb fogyhat el a rakétájuk, mint a támadóknak a drónjuk.
Nagy teljesítményű mikrohullámú fegyvert mutatott be a BAE Systems az amerikai hadsereg washingtoni kiállításán. A terv és a demonstráció szerint a High Power Microwave (HPM) rendszer a drónrajok ellen készül, és elektromágneses impulzusokkal zavarja meg, vagy teszi tönkre a támadó eszközök elektronikáját. A vállalat egy irányított lövedékeket használó tüzérségi rendszert is bemutatott.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A katonai probléma könnyen megérthető
Egy légvédelmi egység akkor is túlterhelhető, ha egyébként képes volna lelőni az ellene küldött drónokat. Ma már kevésbé a felderítéssel vagy a célzással van gond, hanem a lőszermennyiséggel. Ha rövid idő túlterheléssel több támadó érkezik, mint amennyit a légvédelem fel tud dolgozni, vagy amennyi elfogórakétája van, a támadók egy része átjuthat. Ezek közül akár csak egy is hatalmas pusztítást végezhet. Emellett az olcsó drónokra elhasznált méregdrága rakéta csökkenti a következő támadás ellen rendelkezésre álló készletet, és súlyosan megterheli a védelem finanszírozását.
A mikrohullámú fegyver ezen az aránytalanságon változtatna. Nem kell minden célpontra külön rakétát indítania, és működése közben nem fogyaszt hagyományos lőszert. A gyártó ezért szinte kimeríthetetlen készletként hirdeti az elektromos energiára támaszkodó rendszert. Ez azonban egy áramellátástól működőképességétől függő képesség, azaz nem korlátlan védelem, miként az izraeli Laser Beam sem az.
Célpont: a drón elektronikája
A mikrohullámú fegyver az irányított energiájú fegyverek családjába tartozik, de másként hat, mint a lézer. A lézer keskeny sugárral, jellemzően egyetlen célpontra összpontosítja az energiát. A nagy teljesítményű mikrohullámú rendszer viszont szélesebb nyalábbal több eszközre is támadhat egyszerre. A kívánt eredmény az elektronikus rendszerek működésének megzavarása vagy károsítása. Ez teszi különösen érdekessé a technológiát a tömeges dróntámadások elleni védelemben.
A különbségnek gyakorlati jelentősége van. A támadó drónt nem feltétlenül kell telibe találni és darabokra lőni ahhoz, hogy meghiúsuljon a küldetése, mert a repüléséhez szükséges elektronika tönkretétele tétele is elég lehet.
Mit bizonyít a több milliárd impulzus?
A BAE Systems szerint a HPM szabadtéri lőtéri tesztjein több milliárd mikrohullámú impulzust bocsátottak ki, hogy mérjék és dokumentálják a célpontokra gyakorolt hatást. A vállalat hatos technológiai érettségi szintet, úgynevezett TRL 6 minősítést közöl: ez releváns környezetben bemutatott prototípust jelent.
A több milliárd impulzus azonban nem több milliárd lelőtt drón. A szám önmagában nem árulja el, hány célpont ellen, milyen távolságból és milyen eredményességgel próbálták ki a fegyvert. A nyilvános gyártói ismertető nem közölt részletes találati statisztikát, konkrét harcászati hatótávolságot, és egyelőre a beszerzési árat sem.
A tervek szerint a rendszer állandó létesítmények védelmére, vontatható kivitelben, harcjárműre telepítve és hadihajókon is alkalmazható.
A légvédelmi ágyú is visszakapná a szerepét
A bemutató másik szereplője a Multi-Domain Artillery Cannon System, röviden MDACS. Ez egy lövegből, irányított lövedékből, felderítő és tűzvezető érzékelőkből, valamint az összehangoló rendszerből áll. A gyártó légi fenyegetések, köztük robotrepülőgépek elleni védelemre is ajánlja.
Légvédelmi feladatokra a HVP nevű, nagy sebességű irányított lövedéket használná. Ennek kialakítása kis légellenállást, manőverezőképességet és rövidebb célbaérési időt szolgál. A lövedékcsaládot többféle löveghez fejlesztik, köztük a haditengerészet 127 milliméteres és a szárazföldi tüzérség 155 milliméteres rendszereihez.
A földi célpontok ellen az MDACS egy másik irányított lőszert, a Scorpio-XR-t alkalmazná. A BAE közlése szerint ez a meglévő 155 milliméteres, ágyúból indított lövedékekhez képest kétszeres hatótávolságot kínál. A koncepció tehát olyan tüzérségi rendszer, amely a feladathoz választott lőszerrel légvédelmet és távoli földi célpontok támadását is végezheti.
A saját elektronikát is védeni kell
A mikrohullámú védelem előnye egyben nehézség is. A szélesebb nyaláb több célpontra hathat, de a besugárzott térségben működő saját eszközök elektronikáját is érintheti. Az amerikai számvevőszék, a GAO technológiai összefoglalója külön figyelmeztet erre, valamint a távolság és a hűtési igény jelentőségére. A fegyver alkalmazását ezért össze kell hangolni a saját rendszerek működésével, és az áram-kapacitás megosztásával. A modern hadviselés fegyverei, radarjai és kommunikációs rendszerei egyre több elektromos energiát igényelnek. Ennek folyamatos biztosítása és az egymással versengő fogyasztók közötti elosztása egy adott frontszakaszon önmagában is komoly logisztikai feladat.
Maga az alapelv nem most született
Az amerikai légierő kutatólaboratóriuma már 2023 áprilisában drónraj elleni bemutatót tartott a THOR nevű nagy teljesítményű mikrohullámú kísérleti fegyverrel. A mostani BAE-fejlesztés egy évek óta zajló technológiai verseny újabb állomása.
A döntő kérdés az, hogy a sikeres bemutatókból mikor lesz megbízható, fenntartható katonai képesség, de a katonai ígéret így is jelentős. Ha a tömegesen érkező drónok egy részét elektromágneses energiával sikerül megállítani, több elfogórakéta maradhat azokra a célpontokra, amelyek ellen továbbra is rájuk van szükség. A védelem erejét végső soron az mutatja meg, hogy az első támadás után mennyi képessége marad a következő kivédésére.