Tanulmány: Európa gyorsan melegedő tengerei „súlyos ökológiai következményekkel” járnak, és a jelenség oka is egyértelmű.
Egy új tanulmány szerint az emelkedő tengervíz-hőmérsékletek mögött Európában az éghajlatváltozás a fő hajtóerő. A kutatók megállapították, hogy a mediterrán térségben az idei nyáron közvetlenül mintegy 2 °C-kal növelte a hőmérsékletet, és súlyosan érintette az ökoszisztémákat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Írország atlanti vizeitől egészen a Földközi-tengerig Európa tengerei riasztó mértékű felmelegedést tapasztalnak” – mondja Thomas Frolicher társszerző, a svájci Berni Egyetem környezeti fizikusa.
„Kutatásunk egyértelműen megmutatja, hogy mindezt az éghajlatváltozás, azon belül is a fosszilis tüzelőanyagok folyamatos égetése hajtja” – teszi hozzá.
A World Weather Attribution (WWA) kutatócsoport tudósai úgy becsülik, hogy az éghajlatváltozás mintegy 2 °C-kal növelte a Földközi-tenger, és több mint 1,3–1,4 °C-kal Nyugat-Európa tengereinek hőmérsékletét.
Ezeket a számokat megfigyelési adatok és éghajlati modellszámítások kombinálásával számították ki.
Milyen következményei vannak Európa melegedő tengereinek?
A WWA szerint „súlyos ökológiai hatásokra utaló bizonyítékok” vannak: a fajok »északi, hűvösebb vizek felé tolódnak el, ami felborítja a táplálékláncokat, a part menti halászatot és az akvakultúrát«.
„A hatások a szárazföldre is átterjedhetnek: a magasabb tengerfelszín-hőmérsékletek növelik a páratartalmat a part menti területeken, ami fokozza a szélsőséges hőség kockázatát” – áll a csoport közleményében.
John Bruno tengeri ökológus szerint meglepő, hogy „valójában milyen csekély felmelegedés elég ahhoz, hogy az élőlények átlépjenek azon a küszöbön, amely már a pusztulásukat okozza”.
„Például a korallzátonyok esetében ez mindössze körülbelül 1 °C” – teszi hozzá.
Hozzáteszi, hogy egyes élőlények még profitálnak is a hőhullámokból, mert kedvelik a melegebb vizeket, vagy mert eltűnnek természetes ellenségeik.
„Egyfajta átrendeződés, a közösségek újraszerveződése zajlik. Így alakulnak ki azok, akiket »nyerteseknek és veszteseknek« nevezünk” – mondja.
Rekordmagas hőmérsékletet érnek el a világ óceánjai
Az Európai Unió globális felmelegedést figyelő szolgálata, a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat szerint a világ óceánjai júliusban már második egymást követő hónapban értek el rekordmagas hőmérsékleteket.
A WWA szerint a Földközi-tenger egyes térségeiben a hónap legforróbb két hetében a tengerfelszín hőmérséklete több mint 6 °C-kal haladta meg a szokásos értéket.
A csoport szerint az éghajlatváltozás miatt a tengeri hőhullámok Európa egyre nagyobb térségeire terjednek ki.
Idén a Vizcayai-öböl és az Ibériai-partvidék térségének 90 százalékát, valamint a nyugati Földközi-tenger 80 százalékát érintették tengeri hőhullámok – közölte.
Előrejelzésük szerint az ember okozta, jelenlegi 1,4 °C-os felmelegedés nélkül ezeknek a területeknek csak mintegy 40 százalékát érintették volna.
Claire Bergin, a tanulmány társszerzője és az ír Maynoothi Egyetem kutatója megjegyzi, hogy „a melegebb vizek úszásra vonzóan hangozhatnak az olyan hűvösebb országok fürdőzői számára, mint az enyém”.
Ugyanakkor „a felszín alatti tengeri élővilágra gyakorolt hatások jóval súlyosabbak”.