Az El Niño-jelenséget nem lehet megállítani, de a szakértők szerint jobb felkészüléssel és klímavédelmi lépésekkel csökkenthetőek a károk most és a jövőben is.
A „Godzilla” El Niño már itt van, és máris olyan rekordokat dönt meg, amelyeket a világ szívesebben látna érintetlenül.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az egyenlítői Csendes-óceán felszíni vízhőmérséklete már meghaladta az eddig bármely El Niño idején mért legmagasabb értéket, és a jelenség tovább erősödik. A szakértők szerint 2026 júniusa és 2027 februárja között az ehhez kapcsolódó szélsőséges hőhullámok akár 451 000 extra halálesethez is hozzájárulhatnak.
Az előrejelzés világszerte riadót fújt a meteorológiai szolgálatoknál, az egészségügyi hatóságoknál és a kormányoknál, köztük a Meteorológiai Világszervezetnél (WMO) is, ahol példátlan (forrás: angol) mozgósítás indult a várható szélsőséges időjárásra való felkészülés érdekében.
„Az El Niño a szemünk láttára válik szuperméretűvé” - mondta szeptember elején António Guterres, a leköszönő ENSZ-főtitkár. „A bolygó ismeretlen vizeken jár, és ezek a vizek egyre jobban felmelegszenek.”
Miközben a kormányok arra készülnek, hogy egy rendkívül pusztító év állhat előttük szélsőséges időjárással, a szakértők szerint még mindig sokat lehet tenni a károk mérséklésére, most is és a jövőben is.
Miért aggaszt ez az El Niño ennyire?
A puszta rekordokon túl sokan attól tartanak, mit jelenthet egy ilyen erősségű El Niño a következő hónapokban a világ időjárása szempontjából.
Az El Niño a Csendes-óceánon kezdődik, de hatásai világszerte érezhetők. Amikor az Egyenlítő közelében lévő vizek a szokásosnál jóval melegebbé válnak, hőt adnak le a légkörnek, emelik a globális hőmérsékletet, és megváltoztatják az esőzések eloszlását.
Mivel az óceánok hőmérséklete már most is rekordmagas, ez az El Niño még intenzívebb hőhullámokat, aszályt és heves esőzéseket hozhat a sérülékeny térségekben, és új csúcsra tolhatja a globális hőmérsékleteket, innen erednek a „Godzilla” és a „szuper” El Niño elnevezések.
E hatások egy része már most is érezhető (forrás: angol). India az átlagosnál gyengébb monszuncsapadékot tapasztalt, Dél-Afrika déli részein pedig nőtt az aszály kockázata.
Európában várhatóan nem jelentkeznek a legsúlyosabb közvetlen hatások, de az El Niño befolyásolhatja a téli időjárást, és az máshol fellépő aszályok vagy kudarcba fulladó terméshozamok is megzavarhatják az Európába importált élelmiszerek ellátását.
A fenyegetés világszerte cselekvésre készteti a kormányokat. Kalifornia kormányzója, Gavin Newsom ebben a hónapban elővigyázatosságból rendkívüli állapotot (forrás: angol) hirdetett ki, hogy felkészüljön az esetleges áradásokra, földcsuszamlásokra, partvonal-erózióra és heves téli viharokra.
Hogyan készülhetünk fel az elkerülhetetlen El Niño-ra?
Akárhogy is készülünk, egy dolog elkerülhetetlen marad: az El Niño természetes jelenség. Megakadályozni nem tudjuk, de az előrejelzések hónapokat adnak a felkészülésre.
„A kulcs az, hogy kezeljük a vízkészleteket, és felkészüljünk arra, hol és mikor változik meg a csapadékeloszlás” - mondja Davide Faranda, a francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) kutatási igazgatója, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) vezető szerzője.
Példaként említi, hogy a kormányok gondosabban tárolhatják és oszthatják el a vizet, szigorúbban szabályozhatják a tározók és a felszín alatti vízkészletek használatát, módosíthatják a vetésforgót és az öntözési gyakorlatokat, valamint felkészíthetik a közösségeket az aszályokra és az árvizekre.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) is megfogalmazott konkrét ajánlásokat (forrás: angol). A FAO szerint a gazdálkodók mérsékelhetik veszteségeiket, ha megváltoztatják a vetési időpontokat, a nap hűvösebb szakaszaiban öntöznek, vizet tárolnak az aszályos időszakok előtt, és lépéseket tesznek a növények és az állatállomány védelmére a szélsőséges hőség ellen.
Egyes kormányok pénzügyi támogatással is felléptek.
Az Egyesült Királyság legfeljebb 15 millió fontot (forrás: angol) (17 millió eurót) ígért a sérülékeny országoknak az El Niño-ra való felkészülés támogatására. A pénz olyan intézkedéseket finanszíroz, mint az állatállomány beoltása az aszály előtt, a házak megerősítése az áradások előtt, illetve készpénztámogatás nyújtása a gazdáknak még azelőtt, hogy a termés tönkremenne.
Az éghajlatvédelem mérsékelheti a jövőbeli károkat
A legtöbb El Niño-jelenség nagyjából 0,2 Celsius-fokkal emeli a globális átlaghőmérsékletet. Ez önmagában is elég ahhoz, hogy szélsőséges időjárási viszonyokat idézzen elő a Globális Dél számos országában, de csupán töredéke annak a plusz felmelegedésnek, amelyet az éghajlatváltozás okoz.
A fosszilis tüzelőanyagok égetése nagyjából 1,3 és 1,4 Celsius-fokkal emelte meg a globális átlagos felszíni hőmérsékletet az iparosodás előtti szinthez képest, megágyazva Európa forró nyarainak, amelyek tömeges aszályokat és erdőtüzeket idéztek elő.
Az El Niño hatásai így egy már most is melegedő világban jelentkeznek. Ez az egyik oka annak, hogy 2025 a mérések kezdete óta a harmadik legmelegebb év volt, még az El Niño-val súlyosbított 2016-nál is forróbb, jóllehet ekkor természetes módon kialakuló La Niña hűtötte a légkört.
Friss kutatások arra utalnak, hogy az éghajlatváltozás az El Niño-t is tovább erősíti. Egy augusztusban megjelent tanulmány szerint az El Niño-jelenségek ma már 36 százalékkal erősebbek, mint az iparosodás kezdete előtt voltak, és a kutatók ezt az ember okozta felmelegedéssel hozzák összefüggésbe.
Ha az éghajlatváltozás valóban erősebbé teszi az El Niño-t, akkor a felkészülés csak bizonyos határig lehet eredményes. Faranda szerint ugyanakkor a kibocsátások csökkentése hosszabb távon jelentős különbséget hozhat.
A forróbb bolygó több hőhullámot, nagyobb terhelést a vízkészletekre és egyes térségekben több csapadékot jelent. A kibocsátások mérséklése nem állítaná meg azt a természetes klímaciklust, amely az El Niño-jelenségekhez vezet, de csökkentené azt az ember okozta felmelegedést, amely súlyosabbá teszi ezeket a fenyegetéseket.
Vagyis a károk nem teljesen vannak a kezünkön kívül. „Az El Niño-t nem tudjuk megszüntetni az éghajlatváltozás mérséklésével” - fogalmaz Faranda -, „de csökkenthetjük, hogy az éghajlatváltozás mennyivel súlyosbítja a következményeit.”