Egyre több európai számára jelent problémát a megélhetési költségek emelkedése.
Az euróövezet inflációja szeptemberben 3,8 százalékra emelkedett az augusztusi 3,2 százalékról az Eurostat gyorsbecslése szerint. Az energiaárak éves összevetésben 18,8 százalékkal nőttek, a legmagasabb inflációt pedig Litvániában (6,1%), Bulgáriában (5,6%) és Spanyolországban (5%) mérték.
Tüntetések söpörtek végig a kontinensen. Szakszervezetek vonultak Brüsszel és Párizs utcáin, diákok táboroztak a görög parlament épülete előtt, ezrek tiltakoztak a lakbérek miatt Lisszabonban és Portóban. Spanyolországban Pedro Sánchez miniszterelnök november 29-re előrehozott választást írt ki, miután a kongresszus elutasított két lakhatási rendeletet.
Brüsszel közölte, hogy összehangolja a kőolajtartalékok felszabadítását, és célzott támogatásra ösztönöz az általános szubvenciók helyett, miután a kormányok idén 17,9 milliárd eurót fordítottak rezsicsökkentésre.
Az EU azonban nem határozza meg sem az árakat, sem a lakbéreket, sem a tandíjakat. Ezekről döntően a nemzeti kormányok rendelkeznek, miközben egyre nagyobb rajtuk a nyomás, hogy eredményeket mutassanak fel. Segíthet-e az EU a polgároknak megbirkózni az inflációval?