Az ENSZ-jelentések szerint a légszennyezés és az éghajlatváltozás együttes kezelése életeket menthet, és fellendítheti a gazdaságokat.
Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb erdőtüzek és hőhullámok tovább rontják a levegő minőségét, ami súlyos következményekkel jár a természetre és az emberi egészségre – figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A globális felmelegedés súlyosbítja ezeket a jelenségeket, mivel mikroszkopikus, a levegőben lebegő szennyező anyagokat bocsátanak ki, amelyek veszélyeztetik a levegőminőség javítására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket – közölte hétfőn (szeptember 7-én) az ENSZ időjárási és klímaügynöksége.
„Az extrém erdőtüzek száma nő, és ez a füst nagyfokú mérgező hatása miatt jelentős egészségügyi következményekkel jár” – áll a WMO legfrissebb éves Légminőségi és Klímabeszámolóját kísérő közleményében.
„Miközben Európában és Észak-Amerikában a szabályozás csökkentette az ipari és a közlekedésből származó PM2.5-kibocsátást, a tűzesetekhez köthető PM2.5-terhelésnek való kitettség nőtt.”
A PM2.5 jelzésű szálló por apró részecskékből és 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű cseppekből áll; egészségügyi kockázatot jelent, mert mélyen a tüdőbe és a véráramba jut. Forrása a fosszilis tüzelőanyagokra épülő ipari tevékenység, a mezőgazdaság, a lakossági fűtés és a közlekedés, valamint az erdőtüzek és a porviharok.
A jelentés szerint világszerte sokkal hatékonyabban kellene nyomon követni a levegőt szennyező anyagokat, például az aeroszolokat – köztük a fekete szenet és a mikroműanyagokat –, a finom részecskéket és a talajközeli ózont.
Ezeket a szennyező anyagokat „nem ellenőrzik kellő mértékben, jóllehet széles körben jelen vannak, és potenciálisan károsak az ökoszisztémákra” – közölte a WMO.
„[Komplementer és összehangolt légminőségi és klímapolitikákra van szükség], mert a két területet nem lehet egymástól függetlenül kezelni.”
A nagy erejű erdőtüzek mérgező füstöt bocsátanak ki
„A levegőminőséget és az éghajlatváltozást nem lehet külön kezelni. Ha az egyik romlik, a másik is súlyosbodik” – mondja Lorenzo Labrador, a WMO Globális Légkörmegfigyelő hálózatának tudósa.
„Azokon a területeken, ahol viszonylag erős erdőtüzek pusztítanak, rengeteg finomrészecske-szennyezést mérünk” – teszi hozzá.
„Az elégő növényzetből származó mikrorészecskék »jóval mérgezőbbek«, mint más források – még az autók kipufogógázai – által kibocsátott részecskék” – hangsúlyozza.
Az emberek és a vadon élő állatok egészségét a tűztől távoli térségekben is károsítják, mivel a szél messzire sodorja őket, mérgező hatásukat azonban a légminőségi értékelések nem veszik kellően figyelembe – teszi hozzá Labrador.
„A hagyományos, az összes PM2.5-koncentrációra épülő kockázati modellek akár 93 százalékkal is alábecsülhetik az erdőtüzeknek tulajdonítható halálesetek számát” – áll a WMO közleményében.
A WMO-beszámolóban idézett egyik tanulmány szerint a szélsőséges tűzfüst-események száma világszinten megháromszorozódott az 1990-es évek óta, és 2010 és 2018 között évente csaknem 100 ezer plusz halálesethez járultak hozzá – bár ez az érték valószínűleg alulbecslés.
Az ózon és a mikroműanyagok tovább rontják a levegő minőségét
A levegőszennyezés egy másik, komoly egészségügyi kockázatot jelentő forrása a talajközeli ózon, amely akkor halmozódik fel, amikor a hőmérséklet emelkedik, a légköri viszonyok pangóvá válnak, és erős a napsugárzás – ahogyan azt a közelmúlt kínai, európai és délkelet-amerikai hőhullámai során láthattuk.
„Ez a fokozott kitettség az ózon szennyezésének tízezres nagyságrendű plusz idő előtti halálesethez vezethet, különösen légzőszervi megbetegedések miatt” – figyelmeztet a WMO.
Egyre nagyobb aggodalomra adnak okot az aeroszolrészecskék is, amelyek az óceánokra és a forrásuktól távoli kontinensekre is eljuthatnak.
Megváltoztathatják, hogyan veri vissza a légkör a napfényt, módosíthatják a talaj és a vizek kémiai tulajdonságait, és elszennyezhetnek egyébként tiszta környezeteket.
„Jó példa erre a fekete szén – vagyis a korom – lerakódása a hó- és jégfelszíneken, ami csökkenti az általuk visszavert napfény mennyiségét, és felgyorsíthatja az olvadást” – magyarázta a WMO.
Másik példa a mikroműanyag, amely akkor keletkezik, amikor a műanyagokat a napfény vagy más hatások felaprózzák, és gyakorlatilag mindenhol jelen van: a levegőben, a talajban és az óceánokban.
A WMO-beszámoló egyik szimulációja szerint „51 millió tonna található a szárazföldön és 22 millió tonna az óceánban – amelyek aztán újabb mikroműanyag-forrást jelentenek a légkör számára”.
„Mivel a műanyaggyártás és – ami kulcsfontosságú – a rosszul kezelt műanyaghulladék mennyisége tovább nő” – áll a jelentésben –, a mikroműanyagokat forrásuktól távoli térségekbe szállító, levegőben zajló folyamatok nyomon követése „kulcsfontosságú” lesz.
Gazdasági hasznot hoz, ha az éghajlatváltozást és a légszennyezést együtt kezelik
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Klíma- és Tiszta Levegő Koalíció (CCAC) szeptember 7-én közzétett külön jelentése azt emelte ki, milyen gazdasági előnyökkel jár, ha az éghajlatváltozást és a légszennyezést közös problémaként kezelik.
Eszerint minden, a klíma- és levegőtisztasági intézkedésekbe fektetett 1 dollár (0,86 euró) 15 dolláros (12,92 eurós) megtérülést hozhat. Ez magasabb hozam, mint ha a klímát és a tisztább levegőt külön-külön céloznák meg, és magában foglalja a piaci és nem piaci gazdasági nyereségeket is, az egészségügyi rendszerekre, a termelékenységre és az elkerült klímakárokra lebontva.
„Túl hosszú ideig kezeltük a klímavédelmi intézkedéseket kezelendő költségként, a légszennyezést pedig a fejlődés sajnálatos velejárójaként” – mondja Inger Andersen, az UNEP ügyvezető igazgatója. „Ez a jelentés ennek az ellenkezőjét mutatja: a tiszta levegő a fejlődés, az egészség, az élelmiszer- és az energiabiztonság, valamint a klímastabilitás egyik fő mozgatórugója – olyan érték, amelybe be kell fektetnünk.”
A kibocsátásokra ható intézkedéseket hat ágazatra – az energia- és fosszilis tüzelőanyag-rendszerekre, az iparra, a közlekedésre, a mezőgazdaságra és az élelmiszer-ellátásra, a háztartási főzésre és fűtésre, valamint a hulladékgazdálkodásra – bontva a jelentés olyan lépéseket vázol fel, amelyek 2050-re felére csökkenthetik a globális szén-dioxid-kibocsátást, és 144 millió, légszennyezéssel összefüggő idő előtti halálesetet előzhetnek meg.
A 25 javasolt intézkedés között szerepel a megújuló energia, az energiahatékonyság növelése, az elektromos járművek, az alacsony kéntartalmú hajózási üzemanyagok használata, a hatékonyabb műtrágya-használat, a szennyvízkezelés javítása és a fluortartalmú üvegházhatású gázok fokozatos visszaszorítása is.