Úgy tűnik, hogy az évtizedek óta folytatott környezetvédelmi politika meghozza gyümölcsét: Európa levegője tovább tisztul, a levegőminőség folyamatosan javul.
Európában javul a levegőminőség, noha a „hosszan tartó szennyezési epizódok” továbbra is veszélyeztetik a folyamatot.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az uniós Copernicus Légkörfigyelő Szolgálat (CAMS) legfrissebb jelentése szerint, miközben a kontinens egyes részein továbbra is gondot okoz a helyi levegő szennyezés az összkép „továbbra is biztató”.
A 2025-ös európai levegőminőségi értékelő jelentés ismerteti a levegőminőség alakulását, valamint azokat a fő szennyezőanyagokat, amelyeket a környezeti levegő minőségéről szóló irányelv szabályoz. Az irányelv célja, hogy az uniós levegőminőségi előírások jobban igazodjanak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaihoz.
Mi áll Európa tisztább levegője mögött?
2015 óta az EU-ban évente mintegy 3–5 százalékkal csökkent a kén-oxidok (SOx) és a nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása, különösen az iparban és a közúti közlekedésben.
A közlekedés az egyetlen ágazat, amely még mindig több kibocsátást termel, mint 1990-ben: elmarad az ipar, az áramtermelés és az épületek mögött, és az uniós szennyezés mintegy egyharmadáért felel. Ugyanakkor csökken. Európában a közlekedési ágazat 2024-ben 1,05 milliárd tonna CO2-t bocsátott ki, szemben a 2019-es 1,1 milliárd tonnával, ami 5 százalékos visszaesést jelent. Ebben döntő szerepe van az elektromos járművek térnyerésének, amelyek az elmúlt években meredeken növekedtek, és fokozatosan kiszorítják a benzin- és dízelüzemű alternatívákat.
A fosszilis tüzelőanyagokról a tiszta energiaforrásokra való átállás szintén javítja a levegő minőségét. 2025 második negyedévében az EU-ban megtermelt nettó villamos energia több mint fele története során először származott megújuló forrásokból. Svédország tavaly szinte teljesen tiszta energiára állt át: villamosenergia-termelésének 99 százaléka alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokból származott, ami a legmagasabb arány az EU-ban.
Mely gázok jelentenek a legnagyobb terhet a levegőszennyezésben?
A kén-oxid rendkívül mérgező gáz, amely a fosszilis tüzelőanyagok égetésekor szabadul fel. Súlyosan irritálhatja a légzőrendszert, és hozzájárul a finomrészecske-szennyezéshez, amely savas eső kialakulását okozhatja.
A nitrogén-oxid hasonló módon hat az emberi egészségre: gyulladást okozhat a légutakban, és rontja a tüdő működését. Már a rövid idejű kitettség is kiválthat asztmás rohamokat és köhögést.
A NOx egyben erőteljes üvegházhatású gázként is ismert: hőt csapdáz a légkörben, és ezzel hozzájárul a globális hőmérséklet-emelkedéshez.
A CAMS (forrás: angol) adatai szerint az ipari SOx-kibocsátás 59 százalékkal, az ipari NOx-kibocsátás pedig 39 százalékkal csökkent. A közúti közlekedésből származó kibocsátások is jelentősen visszaestek: a NOx esetében 40, a PM2,5 esetében 34 százalékkal.
„Európa továbbra is egyenletesen halad a levegőminőség javítása felé, köszönhetően annak, hogy következetesen csökkenti a közlekedésből, az iparból, a lakossági fűtésből és más kulcsfontosságú ágazatokból származó kibocsátásokat” – mondja Laurence Rouil, a CAMS igazgatója.
Hogyan befolyásolja a szélsőséges időjárás a levegőminőséget?
Miközben Európa egyes részeit továbbra is egy halálos hőhullám sújtja, szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a magas hőmérséklet, az erős napsugárzás és a „pangó légköri viszonyok” kedveznek a nyári időszakban az ózonképződésnek.
A sztratoszférában jelen lévő ózon pajzsként védi a Föld felszínét a Nap káros sugárzásától, ám a felszín közelében, ahol élünk és lélegzünk, már káros szennyezőanyag: roncsolhatja a tüdőszövetet és a növényeket.
Az ózon akkor képződik, amikor a napfény kémiai reakciókat indít el a levegőben lévő szennyező anyagok, különösen a nitrogén-oxidok között.
A jelentés megállapította, hogy a tavaly júniusban és augusztusban Európát sújtó hőhullámok idején emelkedett ózonszinteket mértek a kontinens számos térségében.
Az elhúzódó szárazság szintén kedvez a súlyos erdőtüzek kialakulásának, amelyek jelentős mértékben ronthatják a levegőminőséget.
A múlt nyáron augusztus 11. és 19. között tomboló, rekordméretű erdőtüzek „erősen sújtották Portugáliát és Spanyolországot, és az Ibériai-félsziget több részén a napi PM2,5-határérték tömeges túllépéséhez vezettek” – figyelmeztet a jelentés.
„A 2025 augusztusi erdőtüzek jól megmutatták, milyen szoros az összefüggés ezek között a veszélyes események és a levegőminőség között” – mondja a jelentés szerzője, Paul Hamer.
„Amellett, hogy a felszín közelében megemelték a szálló por koncentrációját, a tűzfelhők az észak-portugáliai és spanyolországi felszíni ózonszint emelkedéséhez is hozzájárultak, mivel nagy mennyiségben bocsátottak ki olyan ózon-előanyagokat, amelyek a napfény hatására, a füst terjedése közben reagálnak egymással.”