Noha az EU-t nem fenyegeti azonnali gázhiány, Jørgensen energiaügyi biztos arra figyelmeztette a fővárosokat, hogy a növekvő globális kereslet hajtotta árrobbanás télre hiányt okozhat – derül ki az Euronews birtokába jutott levélből.
Az Európai Unió energiaügyi biztosa, Dan Jørgensen egy, az Euronews által megismert levélben arra sürgette az uniós kormányokat, hogy a „rendkívül alacsony” töltöttségi szintek közepette továbbra is fékezzék az energiakeresletet, csökkentve a gáz- és villamosenergia-fogyasztást.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Arra kérem önöket, fontolják meg új vagy további intézkedések bevezetését, amelyek hosszú távon is fenntartják a betárolást, illetve szükség esetén csökkentik a gáz- és áramkeresletet” – áll a levélben, amely megjegyzi, hogy a helyzet „nem javult” Jørgensen márciusi első figyelmeztetése óta.
A figyelmeztetés annak fényében érkezik, hogy az uniós gáztárolók töltöttsége mintegy 70 százalék körül alakul, ami nagyjából 12 százalékponttal marad el az egy évvel korábbi szinttől a Gas Infrastructure Europe iparági szövetség legfrissebb adatai szerint. Az elhúzódó közel-keleti zavarok és az LNG-szállítmányokért folytatott, Ázsiával vívott kiélezett verseny felfelé hajtja az árakat, és ellátási válsággal fenyeget.
A holland TTF, az európai földgázárak irányadó mutatója jelenleg körülbelül 72 eurón áll megawattóránként, ami 40 eurós emelkedést jelent február 28. óta, amikor az Egyesült Államok és Izrael bombázta Iránt. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a téli csúcsidőszakban akár 100 euró/MWh fölé is felszökhetnek az árak, ha az Öbölből érkező LNG-exportvolumenek nem nőnek, vagy ha a norvég karbantartási munkák elhúzódása tovább korlátozza az exportot.
Az EU legfőbb energiaügyi döntéshozója szerint az áramfogyasztás csökkentése csúcsidőben kevesebb gáz elégetését teszi szükségessé az erőművekben, ami enyhíti a nyomást a gázkínálaton és az áramárakon egyaránt. A háztartások és a vállalkozások már most is érzékenyen reagálnak az energiaszámlákra, miközben a kormányokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy megvédjék a fogyasztókat egy újabb ársokktól.
A Bizottság külön is kiemeli a 2022-es energiaválság idején alkalmazott intézkedéseket, például az áramfogyasztás csökkentését csúcsidőben, a fogyasztók ösztönzését okosmérők és kiskereskedelmi tarifák segítségével a fogyasztás áthelyezésére, a középületek hőmérsékletének korlátozását, a kültéri fűtés visszafogását és a felesleges közvilágítás éjszakai lekapcsolását.
Jørgensen ugyanakkor egyelőre nem javasol kötelező érvényű lépéseket.
„A 2022-es energiaválság idején hasznosnak bizonyultak az önkéntes, jól megtervezett keresletcsökkentő intézkedések, és a mostani helyzetben is tanulhatunk az akkori tapasztalatokból” – áll a levélben.
Az unió energiaügyi vezetője ugyanakkor a miniszterek figyelmét a nemzeti vészhelyzeti tervekre is felhívja, amelyek komolyabb eszközöket is tartalmaznak arra az esetre, ha romlanának a feltételek, többek között megszakítható gázszerződéseket, valamint az erőművek átállítását gázról más tüzelőanyagokra.
Nincs roham a gáztárolók feltöltésére
Jørgensen arra is ösztönözte a tagállami fővárosokat, hogy éljenek az uniós gáztárolási szabályok nyújtotta rugalmassággal a pánikszerű vásárlások elkerülése érdekében, és a 90 százalékos cél agresszív hajszolása helyett fontolják meg egy 80 százalékos töltöttségi célkitűzés elfogadását.
Normális esetben a tárolók feltöltése az ellátásbiztonságról szól, hiszen minél több gáz van a föld alatt, annál nagyobb a puffer a téli kereslet megugrásakor. Ha azonban a globális piacok már eleve szűkösek, a nagy mennyiségű gázvásárlás önmagában is tovább hajthatja felfelé az árakat.
A Bizottság azzal érvel, hogy a jelenlegi körülmények között a 80 százalékos szint is elegendő lehet a téli ellátásbiztonsághoz, miközben lehetővé teszi az országoknak, hogy hosszabb időre elnyújtsák a beszerzéseket, és elkerüljék a szezon végi, kapkodó gázvásárlást.
A dán biztos szerint az EU ugyan ellenállóbb energiarendszerrel vág neki a télnek, mint Oroszország ukrajnai inváziója előtt, a helyzet még így sem nevezhető kényelmesnek.
„Bár az uniós gáztárolók töltöttsége rendkívül alacsony, és a helyzet továbbra is kihívást jelent, jelenleg nincs azonnali kockázata az ellátásbiztonságnak” – olvasható a levélben.
Az áraktól az ellátásig
A megnyugtató üzenetek ellenére Brüsszel már nemcsak a fogyasztók magas áraktól való védelméről beszél. Az uniós kormányoktól a kereslet kezelését kéri, mivel a fogyasztás maga is az ellátási probléma részévé válik.
„Ahogyan az Energiaunió munkacsoportjában is megvitattuk, olyan árválsággal állunk szemben, amely összekapcsolódik egy ellátási válsággal” – áll a levélben.
Egyelőre Brüsszel továbbra is gondosan különbséget tesz a romló árszituáció és egy azonnali fizikai hiány között, és hangsúlyozza, hogy jelenleg nincs közvetlen veszélyben az ellátásbiztonság.
Elképzelhető, hogy az EU-nak elegendő gáza lesz a tél átvészelésére, ám ennek biztosítása jóval magasabb áron történhet, különösen ha a globális LNG-piacok szűkösek maradnak, és az európai országoknak más vevőkkel kell versenyezniük.