Egy új jelentés szerint az akkumulátorboom áramkimaradásokhoz vezethet, de a szakértők szerint a kockázat „csupán elenyésző”.
Az akkumulátorokat az EU tisztaenergia-átállásának „kulcsfontosságú technológiájaként” emlegetik, ám mostanában egyre több aggodalom merül fel az esetleges áramszünetek miatt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mivel a blokk megújuló energia aránya a becslések szerint 2030-ra mintegy 69, 2050-re pedig 80 százalékra emelkedik, a rugalmas energiatárolás iránti igény gyorsan nő.
Európa már most is több millió euró értékű szél- és napenergiát pazarol el a hálózati korlátok és ezen források rugalmatlan természete miatt. Amikor a kínálat meghaladja a keresletet, ez negatív áramárakhoz vezethet.
Számos szakértő a akkumulátoros energiatároló rendszereket (BESS) tekinti a probléma üdvözítő megoldásának. A logika egyszerű: az akkumulátorok eltárolják a napközben – amikor a fogyasztás általában alacsony – megtermelt megújuló áramot, és este, a kereslet megugrásakor juttatják el azt a háztartásokhoz.
Ennek köszönhető, hogy Európa 2025-ben 36 GWh új BESS-kapacitást telepített, amivel az összes működő kapacitás először haladta meg a 100 GWh-t. Ez nagyjából 75 millió háztartás ellátására elegendő.
„Európa-szerte az energiatárolás segít a növekvő mennyiségű megújuló energia integrálásában, erősíti az ellátásbiztonságot és javítja az energiarendszer ellenálló képességét” – közölte a SolarPower Europe iparági szövetség.
„Ahogy a kontinens igyekszik csökkenteni függőségét a drága fosszilis energiahordozó-importtól, felgyorsítani az elektrifikációt és teljesíteni klímacéljait, az energiatárolást többé nem lehet pusztán kiegészítő technológiaként kezelni. Stratégiai eszközzé válik, amely kulcsszerepet játszik Európa ellenálló képességének, versenyképességének és energiabiztonságának megerősítésében.”
Túl messzire ment az akkumulátorboom?
A múlt héten a brit The Telegraph napilap „Nagy-Britannia akkumulátorboomja »összeomlással fenyegeti az elektromos hálózatot«” címmel közölt cikket – azt állítva, hogy a szélerőműveket támogató tartalék rendszerek éppen azokat az áramszüneteket idézhetik elő, amelyeket el szeretnének kerülni.
A cikk egy nemrég közzétett jelentést követ, amelyet a Panel of Technical Experts, az Egyesült Királyság kormánya által kinevezett, az árampiaci reform műszaki kérdéseiben tanácsadó független szakértői testület készített.
„A PTE továbbra is úgy véli, hogy át kell gondolni, hogyan viselkedhetnek a BESS-rendszerek egy Capacity Market Notice (CMN) helyzetben, mivel az energiatárolóknak ilyenkor ösztönzésük lehet arra, hogy előre feltöltsék magukat CM-kötelezettségeik teljesítése érdekében” – olvasható a jelentésben.
„Ez gyors lecsúszást okozhat egy stresszhelyzetbe. Ezt a többletkeresletet egy stresszhelyzetben a csúcsterhelés becslésénél explicitebben kellhet modellezni.”
A CMN egy négy órával korábban kiadott jelzés arra, hogy kevesebb termelés állhat rendelkezésre, mint amennyire a rendszerirányítók számítanak a nemzeti igények kielégítéséhez.
A jelentés azonban nem állítja, hogy az akkumulátorok destabilizálnák a hálózatot, és kifejezetten nem fejez ki aggodalmat az áramszünetek miatt. Csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy modellezni kell, miként reagálnak az akkumulátorok egy CMN-re.
Európa akkumulátorboomja valóban áramszünetekkel fenyeget?
Az attól való félelem, hogy az akkumulátorok áramszüneteket válthatnak ki Európa-szerte, elsősorban arra épül, hogy a hálózatüzemeltetők nem látják és nem tudják irányítani a sok kicsi, elosztott telepítést.
Ez azt jelenti, hogy ha ezek egyszerre működnek, nehéz őket kezelni.
„Ugyanez a kihívás állt fenn a napenergiával kapcsolatban is az elmúlt 20 évben” – mondja Adrian Hiel, az Electrification Alliance (forrás: angol) igazgatója az Euronews Earthnek.
„Fokozatosan egyre jobban meg tudjuk oldani, hogy ezek a [beruházások] javítsák, ne pedig rontsák a hálózat működését. Reálisan nézve ez csak akkor jelent áramszüneti kockázatot, ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy évente több millió akkumulátort telepítünk. Márpedig senkinek sem áll érdekében így tenni.”
Hiel szerint az akkumulátorok által jelentett „parányi kockázat” kezelésének fő eszköze a jobb modellezés. Ez lehetővé teszi a rendszerirányítók számára, hogy előre lássák, hogyan viselkednek az akkumulátorflották bizonyos helyzetekben.
„A következő néhány évben várhatóan viszonylag nagy hibahatárral dolgoznak majd ezek a modellek, de aztán egyre pontosabbá és megbízhatóbbá válnak – ahogyan ez a háztartási napelemek viselkedésének modellezésénél is történt” – teszi hozzá.
„A másik megoldás az akkumulátorok hálózati kezelésére a harmadik fél általi aggregált irányítás lesz. Vagyis ahelyett, hogy egy háztartás maga szabályozná a saját akkumulátora működését, egy vállalat tíz- vagy százezres nagyságrendben fogja össze az akkumulátorokat, és úgy üzemelteti őket, hogy az a háztartások és a hálózat számára is a lehető legnagyobb előnyt hozza.”
Ezt az elképzelést számos országban már bevezették a intelligens elektromosautó-töltés esetében is. Hiel szerint ez az akkumulátorok számára is „logikus következő lépés” – így ugyanis a hálózatirányító közvetlenül felveheti a kapcsolatot az aggregátorral, és kérheti, hogy az akkumulátorok gyorsan kezdjenek el fogyasztani (töltéssel), vagy éppen kisütni, ha hirtelen megugrik a kereslet.
Valóban „nagyon drágák” az akkumulátorok?
A cikkben idézett iparági szereplő azt is állítja, hogy „az akkumulátorok nagyon drágák”, ám ezt semmilyen adattal nem támasztja alá. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint azonban az átlagos akkumulátorköltségek 2010 óta 90 százalékkal estek a kémiai összetétel és a gyártás fejlődésének köszönhetően.
Az Ember (forrás: angol) energiapolitikai agytröszt friss jelentése szerint 2030-ra a nagyléptékű akkumulátoros rendszerek 20 százalékkal olcsóbban biztosíthatják a rövid távú rugalmasságot az EU-ban, mint az új gázerőművek.
A jelentés azt is megállapította, hogy a következő négy évben az uniós akkumulátorok egyetlen órában a jelenlegi gázerőművi flotta áramtermelésének több mint 80 százalékát tudják majd biztosítani.
„A tiszta rugalmasság már itt van” – mondja Beatrice Petrovich, az Ember vezető energetikai elemzője.
„Az akkumulátorok, az intelligens EV-töltés és a hőszivattyúk gyors terjedése csökkentheti a gáztól való függőséget a hálózati egyensúlyozásban, és mérsékelheti a hálózat terhelését. A feladat most nem az innováció, hanem a megvalósítás: el kell bontani az akadályokat, jutalmazni kell a rugalmasságot, és ezeket a megoldásokat elég gyorsan kell felfuttatni ahhoz, hogy elkerüljük a felesleges fosszilis tartalékkapacitások bebetonozását.”
Vissza kellene térnie Európának a fosszilis tüzelőanyagokhoz?
A Telegraph által megszólaltatott szakértő szerint a lehetséges költségakadályok és az áramszüneti kockázatok arra utalnak, hogy az országoknak le kellene állítaniuk a tisztaenergia-átállást, és fenn kellene tartaniuk függőségüket a fosszilis energiahordozóktól.
„Azt állítani, hogy ne építsünk időjárásfüggő termelést egy ilyen parányi akkumulátorkockázat miatt, olyan, mintha egy súlyosan elhízott embernek azt mondanánk, hogy ne fogyjon le, mert akkor új ruhákat kell vennie” – fogalmaz Hiel.
„Az, hogy kezelnünk kell a több millió akkumulátor hatását, elenyészően csekély kellemetlenség ahhoz képest, hogy közben a világ valaha volt legolcsóbb energiaforrásait maximalizálhatjuk, miközben azok az országok, amelyek a gázt eladják nekünk, arról beszélnek, hogy energetikailag uralni akarják Európát, és azzal fenyegetőznek, hogy elzárják a gázt, ha nem úgy teszünk, ahogyan ők akarják.”
Az Egyesült Királyság Energiaügyi Biztonsági és Nettó Zéró Osztálya (DESNZ) nem kívánt nyilatkozni arra a kérdésre, hogy aggódik-e az akkumulátorboom okozta esetleges áramszünetek miatt. Az Euronews Earth kérdéseire sem válaszolt – ugyanazt a közleményt küldte el, mint a The Telegraphnak.
„Kapacitáspiacunk biztosítja az ellátásbiztonságot, miközben ár-érték arányt nyújt a fogyasztók számára” – közölte a minisztérium szóvivője. „Csökkentettük az áfát az áramon, hogy némi levegőhöz juttassuk a családokat, és most azon dolgozunk, hogy tartósan mérsékeljük a számlákat.”