Koncepciós pernek és a demokrácia mélypontjának tartja a Fidesz, amiért az ellenzéki képviselők ellen mentelmi jogi eljárás indult. A nap során három ügyben döntött az Országgyúlés, az érintetteknek kedvezőtlenül.
Seszták Miklós volt fejlesztési minisztert már őrizetbe is vette a rendőrség azután, hogy a magyar törvényhozás úgy döntött, megvonja Magyar Péter kormányfő, illetve két korábbi miniszter, Seszták Miklós és Hankó Balázs mentelmi jogát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A parlamenti döntés után nem sokkal Seszták maga ment be a Központi Nyomozó Főügyészségre Budapesten, és megismételte, hogy nem követett el semmiféle bűncselekményt.
Bóka János frakcióvezető a plenáris ülés előtti sajtótájékoztatón jelezte, hogy pártja nem vesz részt a döntést meghozó plenáris ülésen, ellenben a hatalom visszaszerzése esetén elégtételt fog venni a párt szerint törvénytelen eljárás közreműködőitől. Ugyanígy nyilatkozott Rétvári Bence KDNP-frakcióvezető. Az érintett Hankó Balázs részletesen ismertette ártatlanságának részleteit.
A három mentelmi ügy előzménye
Hankó Balázs volt kulturális miniszter ügyében a Nemzeti Kulturális Alap támogatásait vizsgálják. Az ügyészség szerint a támogatásokról a hivatalos pályázati eljárást megkerülve döntöttek, és a pénz egy részét a 2026-os választási kampány költségeire, illetve személyes célokra fordították. A hatóság 1079 támogatásnál összesen 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrányt állít; Hankó mentelmi jogának felfüggesztését hűtlen kezelés gyanúja miatt kérte.
Seszták Miklós volt fejlesztési minisztert az ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásával hozza összefüggésbe. A gyanú szerint 2015 és 2018 között a Volánbusszal szerződő cégekhez kapcsolódva több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyhöz jutott az állami vagyonkezelő akkori vezetőjével együtt. Az ügyészség további, állami építési beruházásokhoz kötődő kifizetéseket is vizsgál.
Magyar Péter ügye egy 2024. júniusi budapesti szórakozóhelyi incidensből ered. Az ügyészség szerint elvette egy őt videózó férfi telefonját, majd a Dunába ejtette; a készülék később visszakerült a tulajdonosához. Lopás gyanúja miatt korábban az Európai Parlamenttől kérték Magyar mentelmi jogának felfüggesztését, de az EP ezt elutasította. Miután Magyar országgyűlési képviselő lett, az ügyészség a magyar parlamenthez fordult.
A mentelmi jog felfüggesztéséről szóló döntés egyik ügyben sem jelent döntést a bűnösségről, hanem az érintettekkel szembeni büntetőeljárás lefolytatása előtt nyitja meg az utat.
A végső döntést az Országgyűlés plenáris ülése hozta meg, külön-külön Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter ügyében. Előtte a Mentelmi Bizottság tárgyalta az indítványokat és javaslatot tesz, de a mentelmi jogot csak a plenáris ülés függesztheti fel. Ehhez a jelen lévő képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges, vagyis a távol maradó ellenzéki képviselők részvétele nem előfeltétel.
Időközben az országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke, dr. Sasi-Nagy Edit ismertette a testület javaslatát az eljárás lefolytatására. Hankó Balázs esetében a bizottság úgy szavazott, hogy ne függesszék fel a mentelmi jogot, de ezt követően a plenáris ülés meghozta a felfüggesztő döntést, 139 szavazattal. Az érintett képviselő nem szólalt fel. Ugyanez történt Seszták Miklós esetében is, aki szintén nem élt a felszólalás lehetőségével.
Magyar Péter miniszterelnök esetében az illetékes bizottság a mentelmi jog felfüggesztésének megtagadását javasolta. Ennek ismertetése után a miniszterelnök élt a felszólalás jogával, és kérte mentelmi jogának felfüggesztését, mert a gyanú szerinti cselekményét jogosnak és helyesnek tartotta, és ma sem bánta meg.
A rá következő szavazáson a plénum felfüggesztette a miniszterelnök mentelmi jogát.
Seszták Miklós ezt követően önként és kényszerintézkedések nélkül bement a Legfőbb Ügyészség épületébe, ahol kihallgatása megkezdődött.