Katonai tiszteletadás, vadászgépek és fényűző fehér házi vacsora fogadta Hszi Csin-pinget Washingtonban. A látványos csúcstalálkozó után azonban a két nagyhatalom legfontosabb vitái nyitva maradtak.
Elemzők szerint Kínának már az is eredmény, hogy Trump egyenrangú partnerként ünnepelte Hszit, miközben Pekingnek alig kellett engednie.
Donald Trump személyesen fogadta Hszi Csin-pinget a repülőtéren – amerikai elnök 11 éve nem tett ilyen gesztust külföldi vezetőnek. A kínai vezető később állami díszvacsorán vett részt a Fehér Házban, ahol Trump arról beszélt, hogy a két ország első emberei még sosem jöttek ki ilyen jól egymással. A személyes viszony látványos bemutatása mögött azonban nem született áttörés a vámokról, a csúcstechnológiáról vagy Tajvanról.
A Reuters által megszólaltatott Craig Singleton Kína-szakértő „kezelt patthelyzetnek” nevezte a kapcsolatot: szerinte éppen azért volt szükség ennyi pompára, mert kevés kézzelfogható eredményt tudtak felmutatni.
A kereskedelemben vannak részeredmények, de a lépték sokat elárul. A felek csupán egy 60 milliárd dollár értékű és nem érzékeny termékeket érintő csomag vámcsökkentéséről jutottak közös nevezőre, de annak életbe léptetésére sincs menetrend. A szélesebb megállapodás határidejét jövőre tolták.
Az amerikai pénzügyminiszter közlése szerint a korábbi kereskedelmi fegyverszünetet november 10. helyett január 10-ig hosszabbítják meg. Ez kiszámíthatóbbá teszi a következő hónapokat, de nem rendezi a két gazdaság közötti alapvető vitákat.
A számok Hszi türelmét erősítik
Trump egy makacs éven át vámokkal akarta rákényszeríteni Kínát a kereskedelmi gyakorlatnak megváltoztatására. A kínai exportgépezet azonban tovább működik, és a Reuters számítása szerint az ország világkereskedelmi többlete idén második éve haladhatja meg az ezermilliárd dollárt. Ráadásul az Egyesült Államokba szállított mintegy 6500 kínai termékkategória több mint felében nőtt a forgalom a tavalyihoz képest.
Tömören: az amerikai vámnyomás nem kényszerítette ki azt az átfogó fordulatot, amelyet Trump remélt.
Peking másik erős lapja a ritkaföldfémek előállításában betöltött meghatározó szerepe. Ezek az anyagok az autóipartól az elektronikán át a hadiiparig számos ágazatnak fontosak; a kínai export korlátozása ezért az amerikai gazdaságnak is fájna.
Washington a fejlett félvezetők és a mesterséges intelligenciához szükséges technológiák terén rendelkezik hasonló nyomásgyakorlási eszközökkel. A kölcsönös függés magyarázza, miért tud a két fél keményen versenyezni úgy, hogy közben egyikük sem akarja felborítani a törékeny fegyverszünetet. Erre utal például a kínai felvetés, hogy a két állam helyezze közös MI-platformra a legfontosabb kapcsolati rendszereit, amire az USA egyelőre nem tudott válaszolni.
Trump azért nem nevethető a tárgyalás vesztesének, és ezért emleget a szaksajtó patthelyzetet. Kína hétfőn vámcsökkentést javasolt egyes amerikai mezőgazdasági termékekre, köztük a kukoricára és a tejtermékekre; az Egyesült Államok cserébe kínai játékok, tűzijátékok és karácsonyi díszek vámját mérsékelné. Az amerikai mezőgazdaság egyik fontos exportcikke, a szójabab viszont kimaradt a kínai listáról. Beszerzése így továbbra is a politikai alkudozás eszköze maradhat.
Tajvan számára az idő is számít - tojáshéjon lépkednek a felek
A legkényesebb kérdésben viszont nem látszik közeledés. Hszi azt várja Washingtontól, hogy óvatosabban kezelje Tajvant, és ellenzi az amerikai fegyverszállításokat a szigetnek. Egy nagyjából 14 milliárd dolláros tajvani fegyvercsomag továbbra is függőben van, és Trump májusban még „tárgyalási eszközként” beszélt róla. A mostani találkozó után nyilvánosan kerülték a témát. Az amerikai Tajvan-politika hivatalos megváltozására nincs bizonyíték, a szállítások halasztása azonban önmagában is fontos Pekingnek.
Jeremy Chan politikai kockázati elemző szerint a sorozatos Trump–Hszi találkozók időt adnak Pekingnek: amíg a vezetők újabb tárgyalásokra készülnek, Washingtonnak nehezebb lehet megtennie olyan lépéseket, amelyek elmérgesítenék a viszonyt. Ez az értékelés különösen Tajvan szempontjából súlyos. A sziget védelméhez szükséges amerikai fegyverek ügyében a döntések elhalasztása is hatással lehet a biztonsági helyzetre.
A csúcstalálkozó így mindkét félnek adott valamit, de mást, mint amit a ceremónia ígért. Trump a novemberi félidős választások előtt felmutathat néhány vámcsökkentési ígéretet és a kereskedelmi fegyverszünet meghosszabbítását. Hszi pedig nagyhatalmi elismerést kapott Washingtonban, miközben megőrizte legfontosabb alkupozícióit.
Eközben persze a barátkozás nem terjed ki a fegyverkezés területére. Mindkét ország ereje teljéből próbál legalább egy fegyvernemben messze a másik elé kerülni, és ezekről nem is folynak nyilvános megbeszélések.
A találkozó legbiztosabb eredménye egyelőre az, hogy a patthelyzet rendezettebb formában folytatódik.