Katonai tiszteletadás, vadászgépek és fényűző fehér házi vacsora fogadta Hszi Csin-pinget Washingtonban. A látványos csúcstalálkozó után azonban a két nagyhatalom legfontosabb vitái nyitva maradtak.
Elemzők szerint Kínának már az is eredmény, hogy Trump egyenrangú partnerként ünnepelte Hszit, miközben Pekingnek alig kellett engednie.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Donald Trump személyesen fogadta Hszi Csin-pinget a repülőtéren – amerikai elnök 11 éve nem tett ilyen gesztust külföldi vezetőnek. A kínai vezető később állami díszvacsorán vett részt a Fehér Házban, ahol Trump arról beszélt, hogy a két ország első emberei még sosem jöttek ki ilyen jól egymással. A személyes viszony látványos bemutatása mögött azonban nem született áttörés a vámokról, a csúcstechnológiáról vagy Tajvanról.
A Reuters által megszólaltatott Craig Singleton Kína-szakértő „kezelt patthelyzetnek” nevezte a kapcsolatot: szerinte éppen azért volt szükség ennyi pompára, mert kevés kézzelfogható eredményt tudtak felmutatni.
A kereskedelemben vannak részeredmények, de a lépték sokat elárul. A felek csupán egy 60 milliárd dollár értékű és nem érzékeny termékeket érintő csomag vámcsökkentéséről jutottak közös nevezőre, de annak életbe léptetésére sincs menetrend. A szélesebb megállapodás határidejét jövőre tolták.
Az amerikai pénzügyminiszter közlése szerint a korábbi kereskedelmi fegyverszünetet november 10. helyett január 10-ig hosszabbítják meg. Ez kiszámíthatóbbá teszi a következő hónapokat, de nem rendezi a két gazdaság közötti alapvető vitákat.
A számok Hszi türelmét erősítik
Trump egy makacs éven át vámokkal akarta rákényszeríteni Kínát a kereskedelmi gyakorlatnak megváltoztatására. A kínai exportgépezet azonban tovább működik, és a Reuters számítása szerint az ország világkereskedelmi többlete idén második éve haladhatja meg az ezermilliárd dollárt. Ráadásul az Egyesült Államokba szállított mintegy 6500 kínai termékkategória több mint felében nőtt a forgalom a tavalyihoz képest.
Tömören: az amerikai vámnyomás nem kényszerítette ki azt az átfogó fordulatot, amelyet Trump remélt.
Peking másik erős lapja a ritkaföldfémek előállításában betöltött meghatározó szerepe. Ezek az anyagok az autóipartól az elektronikán át a hadiiparig számos ágazatnak fontosak; a kínai export korlátozása ezért az amerikai gazdaságnak is fájna.
Washington a fejlett félvezetők és a mesterséges intelligenciához szükséges technológiák terén rendelkezik hasonló nyomásgyakorlási eszközökkel. A kölcsönös függés magyarázza, miért tud a két fél keményen versenyezni úgy, hogy közben egyikük sem akarja felborítani a törékeny fegyverszünetet. Erre utal például a kínai felvetés, hogy a két állam helyezze közös MI-platformra a legfontosabb kapcsolati rendszereit, amire az USA egyelőre nem tudott válaszolni.
Trump azért nem nevethető a tárgyalás vesztesének, és ezért emleget a szaksajtó patthelyzetet. Kína hétfőn vámcsökkentést javasolt egyes amerikai mezőgazdasági termékekre, köztük a kukoricára és a tejtermékekre; az Egyesült Államok cserébe kínai játékok, tűzijátékok és karácsonyi díszek vámját mérsékelné. Az amerikai mezőgazdaság egyik fontos exportcikke, a szójabab viszont kimaradt a kínai listáról. Beszerzése így továbbra is a politikai alkudozás eszköze maradhat.
Tajvan számára az idő is számít - tojáshéjon lépkednek a felek
A legkényesebb kérdésben viszont nem látszik közeledés. Hszi azt várja Washingtontól, hogy óvatosabban kezelje Tajvant, és ellenzi az amerikai fegyverszállításokat a szigetnek. Egy nagyjából 14 milliárd dolláros tajvani fegyvercsomag továbbra is függőben van, és Trump májusban még „tárgyalási eszközként” beszélt róla. A mostani találkozó után nyilvánosan kerülték a témát. Az amerikai Tajvan-politika hivatalos megváltozására nincs bizonyíték, a szállítások halasztása azonban önmagában is fontos Pekingnek.
Jeremy Chan politikai kockázati elemző szerint a sorozatos Trump–Hszi találkozók időt adnak Pekingnek: amíg a vezetők újabb tárgyalásokra készülnek, Washingtonnak nehezebb lehet megtennie olyan lépéseket, amelyek elmérgesítenék a viszonyt. Ez az értékelés különösen Tajvan szempontjából súlyos. A sziget védelméhez szükséges amerikai fegyverek ügyében a döntések elhalasztása is hatással lehet a biztonsági helyzetre.
A csúcstalálkozó így mindkét félnek adott valamit, de mást, mint amit a ceremónia ígért. Trump a novemberi félidős választások előtt felmutathat néhány vámcsökkentési ígéretet és a kereskedelmi fegyverszünet meghosszabbítását. Hszi pedig nagyhatalmi elismerést kapott Washingtonban, miközben megőrizte legfontosabb alkupozícióit.
Eközben persze a barátkozás nem terjed ki a fegyverkezés területére. Mindkét ország ereje teljéből próbál legalább egy fegyvernemben messze a másik elé kerülni, és ezekről nem is folynak nyilvános megbeszélések.
A találkozó legbiztosabb eredménye egyelőre az, hogy a patthelyzet rendezettebb formában folytatódik.