A becsült tengeri olajszennyezés több mint 90 százaléka az állami felségvizeken belül történik, beleértve a védett területeket is.
Egy új műholdas elemzés szerint évente hozzávetőleg 1,58 millió négyzetkilométernyi óceánfelszínt borítanak olajfoltok világszerte, ami jól érzékelteti a tengerek szennyezésének mértékét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez nagyjából Spanyolország területének háromszorosa. A látványos, címlapokra kerülő katasztrófákkal, például a Deepwater Horizon-balesettel ellentétben azonban a szennyezés jelentős része kisebb olajfoltok formájában jelenik meg, amelyek nemigen vonzzák a közvélemény figyelmét.
A természetvédelmi technológiára szakosodott, nonprofit SkyTruth elemzése szerint a beazonosítható eredetű olajfoltok mintegy 81 százaléka hajókhoz köthető. A leggyakrabban az olajszállító tartályhajók és a teherszállító hajók bizonyultak felelősnek, míg a nyílt tengeri olaj- és gázipari létesítmények további 18 százalékért voltak felelősek.
„Az olajszennyezés állandó, globális probléma, amely sokkal gyakrabban történik meg, mint azok a balesetek, amelyek bekerülnek a hírekbe” – mondja Karl Wuster, a SkyTruth műszaki igazgatója.
Hol a legsúlyosabb az óceánok olajszennyezése?
A 23-án, a Climate Week NYC rendezvénysorozat idején bemutatott elemzés a 2023 és 2025 között gyűjtött műholdas megfigyeléseket, valamint a SkyTruth Cerulean (forrás: angol) nevű olajszennyezés-figyelő rendszerének adatait használta fel.
A kutatók ezekből az adatokból modellt készítettek a hajókról és az offshore létesítményekből származó éves szennyezésre, figyelembe véve a műholdas lefedettség és a hajósűrűség közötti különbségeket.
Becslésük szerint a szennyezés több mint 90 százaléka nemzetállami felségvizeken, gyakran a partok közelében történik. A legnagyobb koncentrációkat a Vörös-tengeren, a Perzsa-öbölben, a Földközi- és a Fekete-tengeren, valamint Nyugat-Afrika partjainál és Indonézia környékén mérték.
A SkyTruth elemzése több visszatérő szennyezőt is azonosított.
A kutatók ismétlődően ugyanazt a 16 hajót figyelték meg olajfoltok közelében. Három közülük – egy palaaui zászló alatt közlekedő teherszállító, egy orosz olajszállító tartályhajó és egy indonéz tartályhajó – az esetek több mint egyötödében olajfoltok közelében tűnt fel a műholdképeken.
Néhány offshore létesítmény is rendszeresen összefüggésbe hozható volt a szennyezéssel.
Egy Indonézia partjainál működő létesítményről készült műholdfelvételek csaknem 29 százalékán látszott olajfolt, egy Nigéria partjainál található létesítmény esetében pedig körülbelül 24 százalékban.
A védett vizek sem mentesek az olajszennyezéstől. Bár a tengeri védett területek mintegy 75 százalékában alacsonyabb volt az olajfoltok koncentrációja, mint a környező vizekben, szennyezést így is kimutattak érzékeny élőhelyeken – köztük a Mexikói-öbölben található, kritikusan veszélyeztetett Rice-bálna élőhelyén.
A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a valós helyzet továbbra sem látható teljesen tisztán, mivel a nyílt tengerek feletti műholdas lefedettség korlátozott, így az óceánok hatalmas területei gyakorlatilag ellenőrizetlenek.
Háborúk, balesetek és hajóroncsok is fenyegetik az óceánokat
Az olajszennyezés nem kizárólag a hajózásból és az offshore tevékenységekből származik.
Augusztusban a háború során a térségben megrongált egyik tartályhajóból kiömlő olaj ért partot Irán Qeshm szigetén, és elérte a védett mangrovékat is. Egy másik szivárgás egy, az úgynevezett orosz árnyékflottához tartozó tartályhajóból Omán partjainál több mint 2000 négyzetkilométeren terítette be olajjal a tengert.
A tengereket sújtó fegyveres konfliktusok mellett a balesetek is komoly veszélyt jelentenek.
Egy ismeretlen, 2024-ben Tobago közelében felborult hajó olajjal árasztotta el a partokat, és országos vészhelyzetet idézett elő, míg egy utasszállító komp, amely egy évvel korábban futott zátonyra Svédországban, öt kilométer hosszú üzemanyagfoltot hagyott maga után a Balti-tengeren, amely végül a partokhoz ért.
Még a több évtizede elsüllyedt hajók is kockázatot jelentenek az óceánok egészségére.
Becslések szerint mintegy 8500, potenciális szennyezési forrást jelentő hajóroncs – többségük az első és a második világháborúból – hever az óceán fenekén. Közülük több már most is olajat szivárogtat, ahogy a hajótesteket borító acél szerkezete fokozatosan elkorrodál.