Az elnök heti megbeszélésein megvitatják a bálterem ablakméreteit vagy a mosdók elhelyezkedését. Nagyjából kikövetkeztethető, fontossági sorrendben miként rangsorolja a báltermet, a Nobel-békedíj elnyerését, az új elnöki különgép befejezését, Grönland megszerzését vagy az ukrajnai háború lezárását.
„Ha a padló márványborítású, a beltérben pedig sok a kemény felület, akkor csatát vesztenek az akusztikával szemben” – ezt üzente Donald Trumpnak a nála öt évvel idősebb Paul Anka. Az egykor népszerű énekest a beruházó kérésére Wes Blackman faggatta arról, hogyan lehet fülnek kellemes hangzást elérni Mar-a-Lago épülő báltermében. A projektmenedzser feladata volt a cél elérése, ezért fordult egy zenei szaktekintélyhez.
Trump már akkoriban rajongott az aranyért, nem kevésbé a márványért – ez utóbbi azonban köztudottan a visszhang forrása.
A probléma most, a Fehér Ház melletti bálteremnél nyilván újra jelentkezni fog, mert az elnök arany- és márványimádata az elmúlt évtizedekben egy csöppet sem lankadt.
Ugyanilyen megszállottan foglalkozik részletekbe menő aprólékossággal a szívügyének tartott bálterem építésével. A Fehér Ház lebontott keleti szárnyának helyére kerülő, minden bizonnyal impozáns építmény makettje akkor is ott állt az asztalán az Ovális Irodában, amikor Mark Rutte NATO-főtitkárral az ukrajnai béke megteremtésének lehetőségeiről tárgyalt.
Ekkor már 300 millió dollárra becsülte a bővítés árát, amit eredetileg 250 millió dolláros beruházásként jelentett be.
A bontás
A drágulás érthető, hisz korábban csak kisebb, szerkezeti változásokat ígért – emlékeztetett a New York Times. Ehhez képest a nyár közepe óta, alig négy hónap alatt a keleti szárnyat és az odavezető keleti oszlopsort teljesen lebontották, a Jacqueline Kennedy kertet pedig ledózerolták.
A keleti szárnyban volt a mindenkori first lady, és személyzetének hivatala, valamint a látogatói központ bejárata. Ennek a helyére kerül a több mint 5100 négyzetméteres bálterem. Építésének felfüggesztését hiába kérte az adminisztrációtól a nemzeti történelmi kegyhelyek megőrzésére létrehozott alapítvány.
Az új bálterem „beárnyékolja magát a Fehér Házat, és véglegesen megbontja a gondosan kiegyensúlyozott klasszikus dizájnt” – érveltek a National Trust szakértői. Felhívásuk pusztába kiáltott szó maradt. Trump lesöpört az asztalról minden ellenvetést.
A rohammunkában végzett bontás ellenére a projekt még mindig sokismeretlenes, ráadásul nem előzte meg a Fehér Ház felújításaira jellemző felülvizsgálat sem.
A személyes döntés
Az elnök heti rendszerességgel tart megbeszéléseket a Fehér Házban, amelyek napirendjén olyan fontos, a nemzet jövőjét érintő kérdések szerepelnek, mint például a bálterem ablakainak mérete, a mosdók elhelyezkedése vagy a belső kialakítás egyéb, fontos részletei. Trump azt ígérte, hogy a báltermet hivatali ideje előtt befejezik.
A megtekintésre és kiválasztásra hozott mintaanyagok halmai az Ovális Irodában vagy a szomszédos étkezőben hevernek – jelentette a CNN azokra hivatkozva, akik látták a helyszínt.
A Fehér Ház látogatóit – külföldi vezetőket és kongresszusi tagokat egyaránt – időnként felkérik, hogy mondjanak véleményt a mintákról vagy a tervekről.
Amikor Trump az Ovális Irodában fogadta Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceget, méltatta a bálterem-projektet és a megvalósulásához kötődő magánadományokat. Sajnálkozva jegyezte meg, hogy a külföldiekre vonatkozó korlátozások miatt nem kérhetett anyagi támogatást Rijádtól.
„Ez egy tökéletes alkalom lenne arra, hogy megnyithassuk a báltermet” – mondta az elnök vendégének.
Hivatalba lépése óta Trump a különböző minták szemrevételezése után személyesen választotta ki a Rózsakertet szegélyező fehér mészkő beszállítóját, az északi és déli pázsiton felállított zászlórudak típusát (kúpos horganyzott acél, csőben rejtett huzalozással), és ő döntött azokról a csillárokról, amelyek az elnöki rezidenciát a nyugati szárnnyal összekötő Pálmaszobában csüngnek alá a mennyezetről.
A kreatív kinyilatkoztatás
Miközben a Fehér Ház elemeit térkövezi, csempézi, aranyozza és bontja, Donald Trump ugyanolyan szenvedélyesen felügyeli a felújítást, mint a toronyházak, klubok és golfpályák építésével töltött éveiben. A legapróbb részletekre is összpontosít – beleértve a szerelvényeket és az alapanyagokat.
Az elnök személyes érdeklődést fog tanúsítani a Fehér Házban folyó felújítási munkálatok iránt – állítják mindazok, akik valamilyen formában részt vettek New York-i és floridai ingatlanainak az átalakításában.
„Állandóan hívott. Egyszer még kerékpározás közben is tárcsázott, amikor éppen nem voltam az ingatlanon” – emlékezik vissza a már idézett Wes Blackman, aki a kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején egy évtizeden irányította a felújításokat Mar-a-Lagóban. A projektmenedzser folyton abban reménykedett, hogy három-négy szint fogja elválasztani Trumptól, és ritkán fognak találkozni. Tévedett.
Ebben az időszakban Tamara Peacock belsőépítész is segédkezett a floridai privát klub kialakításában. Szombatonként gyakran találkozott az ingatlanmogullal, aki egy hétvégére érkezett New Yorkból.
Ilyenkor Trump látogatói sorban álltak az előtérben, miközben „mi órákat töltöttünk azzal, hogy kiválasszuk a lámpatesteket és a színárnyalatokat”. Előtte beszállt a limuzinjába, elviharzott, mintákat vett, amelyeket felsorakoztatott, majd azt kérdezte: „Mi a véleményed?”
„Szívből építkezik” – így jellemzik az elnököt a Fehér Ház tisztviselői, akik szerint fókuszálása a projektre egyfajta kreatív kinyilatkoztatás.
Az adományozók
Miközben az elnök a főépítész szerepében tetszeleg, a bálterem építését sokan bírálták az elszabadult költségek, az átláthatóság hiánya és az illemszabályok (értsd: engedélyeztetés) mellőzése miatt.
A projektet sok nagy amerikai cég – köztük az Apple, az Amazon, a Microsoft, a Google, a Coinbase, a Comcast és a Meta – finanszírozza. Adományaikat a felújítási forrásokat kezelő nonprofit szervezetnek utalták át. A demokrata törvényhozók kérdéseire válaszolva azt állították, hogy jótékonykodásuk összhangban áll az állami és szövetségi lobbitevékenységre vonatkozó törvényekkel és szabályozásokkal.
Akik korábban már dolgoztak Trumppal, egy igényes, ugyanakkor a problémák megoldásában és a bürokrácia szövevényeinek eligazodásában jártas ingatlanfejlesztő képét festették le. A Fehér Ház bővítése azonban legalább annyira szól a politikáról, mint a projektmenedzsmentről.
„Jó szeme volt ahhoz, hogy elfoglaljon erődítményeket, amelyekbe életet lehelt” – mondta Peacock, aki szerint szombatonként a legjobb ötleteivel kellett előállnia a problémák megoldására.
Blackman szerint Trump mindig és mindenkit sürgetett. „Amikor lehetetlent kért tőlem, elő kellett varázsolnom egy nyulat” – mesélte, vagyis a saját munkáját egy bűvészhez hasonlította.
Az asztalos
John Icart Donald Trump egyik kedvenc mesterembere. A floridai asztalos három évtizeden át váltotta valóra az üzletember álmait: az aranyozást.
Icart régóta dolgozik Mar-a-Lagóban, így magától értetődő volt, hogy Trump hivatalba lépése után ő „ékesítette” fel a Fehér Házat is – írta a Wall Street Journal.
A kézműves nem cáfolta, hogy részt vett a keleti szárny felújításában, sőt kapott egy új megbízatást is, amelyeknek a részleteiről egyelőre nem áll módjában beszélni.
„Nagyon jól bánik velem” – jegyezte meg viszont Trumpról, amit az is alátámaszt, hogy Floridából az elnökkel együtt utazott Washingtonba a különgépen, az Air Force One-on.
„Ez az aranykor aranyirodája” – így jellemezte az elnöki hivatalt Icart munkája nyomán Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára.
Az engedélyeztetés
A felújításokat Trump nemcsak személyesen felügyelte, hanem tökéletesen eligazodott az átalakításokhoz és bővítésekhez szükséges jogi útvesztőkben. A gyorsaság, amivel a bürokráciát megkerülve lerombolta a Fehér Ház keleti szárnyát, még Washingtont is sokkolta.
A kilencvenes években, Mar-a-Lago fejlesztése során sokkal nehezebb dolga volt, mert a tervei a Palm Beach-i önkormányzat és közvetlen szomszédai ellenállásába ütköztek.
Trump végül megállapodásra jutott a várossal, de a vagyoni viták a mai napig nem zárultak le.
A Mar-a-Lagó-i bálterem építési helyszínének meghatározása éveket vett igénybe – a befektetőnek ugyanis meg kellett szereznie a National Trust jóváhagyását. Ez ugyanaz a civil szervezet, amely most kifogásolja a fehér házi bálterem építését. Az engedélyre azért volt szükség, mert a birtokot még 1972-ben nemzeti történelmi nevezetességnek nyilvánították.
Hosszas vita után találtak közös megegyezéssel egy olyan építkezési helyszínt, ahonnan a bálterem nem rontotta az amerikai elnököknek szánt birtok összhatását.
Az új épületet egy árnyékolt folyosó kötötte össze a rezidenciával, és egy fasorral álcázták. A floridai bálterem fele akkora sem, mint a Fehér Ház mellé tervezett: valamivel több mint 1800 négyzetméteres.
A beépített ember
Donald Trump gondos ingatlanfejlesztőként semmit sem bíz a véletlenre. A Fehér Ház már korábban bejelentette, hogy a bálterem építésére vonatkozó tervek jóváhagyását a fővárosi tervezési bizottságtól, az NCPC-től fogja kérni. Ennek a testületnek ugyan szakmai értelmezések szerint nincs joghatósági illetékessége a bontások felett, hatalmas előnye ugyanakkor, hogy aggályokat sem fog támasztani.
Az elnök ugyanis már korábban a saját emberét, a Fehér Ház kabinettitkárát nevezte ki a bizottság élére.
Nemrégiben kirúgta a képzőművészeti bizottság hat tagját. A független szövetségi ügynökség korábban a Fehér Ház bővítésére vonatkozó javaslatokat vizsgálta felül.
Ezek után senki sem gördít hatósági akadályt a bálterem építése elé, viszont megnyílt az út a politikai csatározás előtt.
A demokraták lecsapták a magas labdát, és felrótták, hogy az elnök a hosszú kormányzati leállás során is a bálteremre koncentrált, miközben az általa vezetett adminisztráció megpróbálta leállítani az élelmiszerjegyek kiosztását.
A republikánusokat is aggasztja a fényűző bálterem látványterve, mivel a párt vereséget szenvedett az időközi választásokon.
Donald Trump megnyilvánulásaiból nagyjából kikövetkeztethető, hogy fontossági sorrendben miként rangsorolja a többi között a bálterem építését; a Nobel-békedíj elnyerését; az új elnöki különgép befejezését, amellyel golfozásra repülhetne; Grönland megszerzését vagy éppen az ukrajnai háború lezárását.