Egy 11 éves francia iskoláslány meggyilkolása felháborodást és indulatokat keltett az igazságszolgáltatással szemben. Országos gyermekbántalmazási ügyfelülfelülvizsgálat indult, de a szakértők vitatják a terv kivitelezhetőségét.
Franciaország igazságügyi minisztere, Gérald Darmanin utasította az ügyészeket, hogy július 14-ig vizsgálják felül a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális visszaélésekkel kapcsolatos mintegy 70 ezer függőben lévő ügyet, miután az elmúlt hetekben heves bírálatok érték az igazságszolgáltatást egy iskolás lány meggyilkolásának kezelése miatt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A 11 éves kislány, akit a sajtóban Lyhanna néven emlegetnek, május 29-én tűnt el Dél‑Nyugat‑Franciaországban, és hat nappal később holtan találták meg. Az országos megrendülés közepette derült ki, hogy a hatóságok korábban nem vizsgálták ki megfelelően a feltételezett elkövető, Jérôme Barella ellen korábban felmerült, gyermekek elleni szexuális erőszak gyanúját.
Darmanin június 8-án jelentette be tervét, kijelentve, hogy „egyetlen magas rangú bíró sem megy szabadságra” – ahogy ő maga sem –, amíg nem találkozik „valamennyi főügyésszel”, hogy felmérjék a közvéleményt foglalkoztató helyzetet. Július 14-i határidőt szabott, vagyis valamivel több mint öt hetet adott az ügyészeknek a cél teljesítésére.
A gyakorlatban a 70 ezer ügy azt jelenti, hogy hetente átlagosan mintegy 14 ezer, azaz munkanaponként több mint 2 ezer aktát kellene áttekinteni.
Az ambiciózus terv megvalósíthatóságát sokan kétségbe vonják, tekintettel Franciaország hírhedten lassú igazságszolgáltatására, ahol az Európa Tanács adatai szerint az egyik legkevesebb hivatásos bíró jut a lakosságra Európában.
A kormány szerint végrehajtható a terv
A francia kormány számára nem kérdés: a „70 ezer ügy öt hét alatt” terv megvalósítható.
Az igazságügyi minisztérium egyik szóvivője a Euronewsnak azt mondta, hogy a cél elérhető, mert elvben ezekben az ügyekben már elindult a nyomozás, most csak felülvizsgálatról van szó.
„A felülvizsgálat célja nem az, hogy 'felfedezzék' ezeket az aktákat, hiszen olyan ügyekről van szó, amelyeken a bíróságok, az ügyészségek és a nyomozók már dolgoznak” – fogalmazott Sacha Straub‑Kahn.
Az igazságügyi minisztérium átfogó képet szeretne kapni az ügyekről és főbb jellemzőikről: hol tartanak az eljárások Franciaországban, és egyes ítélőtáblák területén hány ilyen ügy van.
„A másik cél az, hogy egy külön prioritási szintet hozzunk létre, és előre soroljuk azokat az ügyeket, amelyekben az érintett kiskorúak a vizsgált időszakban még mindig kiskorúak” – mondta Straub‑Kahn. „Ha valaki 45 éves, objektíven nézve – még ha a bűncselekmények súlyosak is, és foglalkozni kell velük –, a védelem szintje, amit az igazságszolgáltatástól elvárunk, nem ugyanaz, mint amikor egy 12 éves gyermekről van szó, aki még mindig 12 éves, és feljelentést tett.”
A tömeges felülvizsgálat kapcsán az egyik nagy kérdés, hogy a kormány biztosít‑e plusz erőforrásokat, hogy segítsen az ügyészeknek átrágni magukat az irathegyeken. Erre azonban egyelőre kevés jel utal.
Straub‑Kahn szerint jelen állás szerint nem vetnek be külön munkacsoportot az igazságszolgáltatás támogatására a felülvizsgálat során.
„Ez elsősorban a közvádlók, a főügyészek és csapataik, köztük a helyettes ügyészek feladata” – mondta. „Tisztában vagyunk vele, hogy ez a többi kötelezettség mellé jön, de ismétlem: azon múlik, milyen prioritásokat jelölünk ki magunknak.”
„Július 14-e után helyi szinten mindig meg lehet vitatni, hogy milyen további erőforrásokra – köztük személyzetre – van szükség ezeknek az ügyeknek a feldolgozásához” – tette hozzá Straub‑Kahn.
„Reklámfogás”
A magánpraxisban dolgozó szakemberek és a szakszervezetek viszont másképp látják, sokan közülük lehűtötték a lelkesedést Darmanin tervével kapcsolatban.
Ségolène Marquet, a Bírói Szakszervezet állandó titkára, korábbi fiatalkorúak ügyeivel foglalkozó bíró a Euronewsnak elmondta, attól tart, hogy a túl gyors felülvizsgálat hibákhoz vezethet.
„Ez az egész sokkal inkább reklámfogásnak tűnik, mintsem olyasminek, ami javítaná az ügyek kezelését, sőt akár visszafelé is elsülhet” – mondta. „Ha a szexuális erőszakkal kapcsolatos ügyeket túl gyorsan dolgozzuk fel, fennáll a veszélye, hogy további intézkedés nélkül elutasítják őket, ami gyorsabb, mint egy hosszas nyomozás lefolytatása.”
Marquet arra is rámutatott, hogy az öt hétig tartó felülvizsgálat alatt újabb feljelentések is érkeznek majd az ügyészségekhez, amelyek közül sok akár sürgősebb is lehet, mint a most áttekintés alatt álló ügyek.
„A felülvizsgálat csak a bíróságoknál nyilvántartott 70 ezer ügyre terjed ki, miközben nem tudjuk, hány feljelentés hever még a rendőrkapitányságokon, amelyekről az ügyészségeknek nincs tudomásuk” – tette hozzá.
Az ügyvédek szintén aggályaikat hangoztatták a terv kivitelezhetőségével kapcsolatban; a vélemények az óvatos optimizmustól a teljes szkepticizmusig terjednek.
Jérome Navy, a büntetőjogban, gazdasági és szellemi tulajdonjogban jártas, Párizsban praktizáló ügyvéd „ambiciózusnak, de megvalósíthatónak” nevezte a felülvizsgálatot, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ehhez „többlet emberi és pénzügyi erőforrásra” van szükség, és hogy a kiskorúakat érintő ügyek előresorolása „más típusú ügyek rovására mehet”.
„A felülvizsgálatnak önmagában nem szabadna jelentősen befolyásolnia a tárgyalások vagy az elítélések számát” – mondta. „A nyomozó bírák és a büntetőbíróságok továbbra is túlterheltek maradnak, hacsak nem kerül sor a büntetőeljárás átfogó reformjára és/vagy az igazságszolgáltatás költségvetésének jelentős emelésére.”
Gwendoline Tenier büntetőjogász ügyvédnő azt mondta, „komolyan aggasztja”, hogy a felülvizsgálatot elsietik, és azokat az ügyeket, amelyek normális körülmények között alapos mérlegelést igényelnének, a lehető leggyorsabb ügyteher‑csökkentés érdekében félresöprik.
„Rendkívül súlyos helyzetekkel állunk szemben, amelyekben kiskorúakat hallgattak ki vagy kell kihallgatni, és dönteni kell arról is, szükséges‑e pszichológiai és igazságügyi orvosszakértői vizsgálat elrendelése” – mondta.
Tenier hozzátette, egyetért azzal, hogy szükség van a gyermekbántalmazási ügyek kezelésének felülvizsgálatára, de emlékeztetett: bírák és ügyvédek már évek óta sürgetnek valamilyen lépést.
„Több politikus is felvetette egy külön ügyészség létrehozását, ahogyan az Spanyolországban is történt” – mondta, utalva Spanyolország speciális ifjúsági ügyészi egységeire és a családon belüli erőszak kezelésére szolgáló, a gyermekvédelmet központosító keretekre.
„Tekintettel az ország társadalmi kihívásaira és arra, hogy nálunk is komoly problémát jelent a családon belüli erőszak, ez az ötlet egyáltalán nem alaptalan” – tette hozzá Tenier. „De ez egészen más, mint 70 ezer ügyet hat hét alatt rendezni.”