A norvég kormánynak nincs beleszólása a Nobel-békedíj odaítélésébe. Erről egy független testület dönt. Donald Trumpot korábban hidegen hagyta az elismerés, most azonban megszállottan hajt érte. Még egykori ádáz riválisa, Hillary Clinton szerint is megérdemelné – ha kiűzné az oroszokat Ukrajnából.
HIRDETÉS
„Halló, Jens, hogy vagy? Szólnál az érdekemben a Nobel-békedíj ügyében?” – egészen biztos, hogy nem így zajlott a beszélgetés Donald Trump és Jens Stoltenberg között júliusban, tény azonban, hogy az amerikai elnök telefonon személyes párbeszédet folytatott a norvég kormány tagjával, és ekkor a jeles elismerés is szóba került.
„Miközben Jens Stoltenberg pénzügyminiszter egy oslói utcán sétált, Donald Trump váratlanul felhívta. A Nobel-díjat akarta, és azt, hogy megvitassák a vámokat” – írta a Dagens Næringsliv. A norvég üzleti lap szerint nem ez volt az első alkalom, hogy Trump felvetette Stoltenbergnek a jelölés kérdését.
Régóta ismerik egymást, hisz Stoltenberg korábban a NATO főtitkára volt.
Stoltenberg a Reutersnek elismerte, hogy beszélgettek, a hívás azonban a vámokra és a gazdasági együttműködésre fókuszált, mielőtt Trump Jonas Støre norvég miniszterelnököt is tárcsázta volna.
„Nem fogok részletesebben belemenni a beszélgetés tartalmába” – tette hozzá.
A norvég kormánynak semmilyen beleszólása sincs a Nobel-békedíj odaítélésébe. Erről egy öttagú testület dönt, amelynek tagjait a norvég parlament nevezi ki Alfred Nobel svéd iparmágnás végakaratával összhangban.
A norvég Nobel-bizottság több száz jelölt közül választ a legjobb belátása szerint, határozatát októberben teszi közzé, a díjakat pedig decemberben adják át.
Havi egy siker
„Nem, nem fogok Nobel-békedíjat kapni, bármit is teszek, beleértve Oroszország/Ukrajna vagy Izrael/Irán ügyét, bármi is legyen a kimenetel, de az emberek tudnak róla, és nekem csak ez számít” – kesergett Trump többször is, a legutóbb június végén saját közösségi felületén, a Trump Socialön.
Trump a második ciklusa kezdete óta összesen hétszer posztolt a díjról közösségi oldalán, ebből hatot júniusban és júliusban. Az vezérli, hogy bár kiérdemelte az elismerést, nem fogja megkapni.
Első ciklusa vége felé tanácsadói azzal hízelegtek neki, hogy neki járna a Nobel-békedíj Izrael és néhány arab ország kapcsolatának egyengetéséért. Az egyik még azt is hozzátette, hogy elődje, Barack Obama „semmiért” kapta az elismerést.
Trump akkor még közönyösen hallgatta beosztottjai méltatását – emlékezett vissza egyik nemzetbiztonsági tanácsadója, Robert O’Brien.
Az érdektelenségnek azóta minden jele eltűnt, a Fehér Házban pedig nem győzik hangoztatni, hogy igazságtalan lenne nem a legharciasabb elnöknek ítélni a díjat, aki szíve mélyén „béketeremtő”.
Arra emlékeztetnek, hogy az ő érdeme az Izrael és Irán, az Örményország és Azerbajdzsán, a Kambodzsa és Thaiföld, a Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság, az Egyiptom és Etiópia, a Szerbia és Koszovó közötti viták, nem utolsósorban pedig a két nukleáris hatalom, az India és Pakisztán közötti konfliktus rendezése – bár az indiai védelmi miniszter cáfolta, hogy az amerikai elnök közvetítése bármilyen szerepet játszott volna a két szomszédos ország kapcsolatának javításában.
Az elnök „átlagosan havonta egy békemegállapodást vagy tűzszünetet vívott ki hat hónapos hivatali ideje alatt. Már rég elérkezett az ideje, hogy Trump elnök megkapja a Nobel-békedíjat” – közölte szinte ellentmondást nem tűrően Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára.
„Hét háborúnak vetettünk véget” – jelentette ki részletezés nélkül maga az elnök a Fox New egyik műsorában.
Az elődök
Mekkora Trump esélye arra, hogy Oslóban elnyerje Nobel-békedíjat? – faggatták a fehér házi tudósítók a norvég miniszterelnököt, aki az elnök vendégeként áprilisban látogatott Washingtonba. Jonas Gahr Støre azonban nem kapott rá a csalira.
„A díj odaítéléséről egy bizottság gondoskodik a saját feltételrendszere alapján, így én erről nem tudok nyilatkozni” – mondta Støre.
Trump azonban a vendégére nézett, és elmosolyodott.
„Tetszik ez a kérdés” – nyugtázta a történteket.
Négy elődje is Nobel-békedíjas.
Theodore Roosevelt 1906-ban az orosz-japán háború közvetítésében játszott szerepéért kapta az elismerést, a konfliktus ugyanis globális háborúvá fajulhatott volna.
Woodrow Wilson 1919-ben a béke előmozdításáért végzett fáradhatatlan erőfeszítéseiért és az első világháború utáni világrendről, köztük a Népszövetség létrehozásáról alkotott elképzeléseiért kapott Nobel-békedíjat.
A nemzetközi konfliktusok békés megoldásainak keresésében, a demokrácia és az emberi jogok előmozdításában, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés ösztönzésében végzett évtizedes munkájáért Jimmy Carter 2002-ben érdemelte ki az elismerést.
Az érdemeim „csekélyek” – ezt még Barack Obama is elismerte, akit alig kilenc hónappal beiktatása után, 2009-ben tüntettek ki Nobel-békedíjjal, az indoklás szerint a nukleáris leszerelés előmozdításáért, a muszlim világgal folytatott párbeszéd elősegítéséért és a klímaváltozás kezeléséért.
A testvériség előmozdítása
A norvég parlament által kinevezett tekintélyes öttagú testület más kritériumokat is mérlegelhet a díj odaítélésében – a Trump és a Fehér Ház által felsorakoztatott békemegállapodásokon kívül.
A díjat azoknak kell adományozni, „akik a legjobbat vagy a legtöbbet tették a nemzetek közötti testvériség” előmozdításáért – fogalmazott végrendeletében a svéd vegyész, Alfred Nobel.
Donald Trump hivatalba lépése óta azonban néhány régi amerikai szövetségessel megromlott a „testvéri” kapcsolat, hovatovább az elnök háborút indított szinte mindenki ellen – hogy félreértés ne essék: kereskedelmi háborút.
A MAGA, az Amerika mindenekelőtt jegyében szigorú vámokat vezetett be, előtte pedig azzal kérkedett, hogy mindenki meghunyászkodott előtte.
„Mondom én önöknek, ezek az országok felhívnak bennünket, a seggemet csókolgatják. Mindenre készek, hogy alkut kössenek” – utalt Donald Trump irodalminak nem mondható szókincsével az általa kirobbantott kereskedelmi háború „veszteseire”, akik szerinte a kegyeire várva hajbókolnak előtte.
Korábban többször egyértelműsítette, hogy szerinte mindkét országnak hasznos lenne, ha Kanada 51. tagállamként csatlakozna az USA-hoz. Mark Carney, a liberális kanadai miniszterelnök leszögezte, hogy országa nem eladó.
Arra kevesen emlékeznek, hogy Trump már 2019-ben szemet vetett Grönlandra.
Akkor még a megvásárlás foglalkoztatta, 2025 márciusában azonban már vészjóslóan kijelentette: „így vagy úgy”, de az Egyesült Államoké lesz a ritkaföldfémekben gazdag, Dániához tartozó sziget.
Közvetlenül beiktatása előtt még annak a lehetőségét sem zárta ki, hogy katonai beavatkozással foglalja el a Csendest az Atlanti-óceánnal összekötő csatornát.
„A Panama-csatornát a hadseregünk számára építették. Nem fogok erről semmi véglegeset mondani. Lehet, hogy tenni kell majd valamit” – mondta burkoltan.
Külföldön viccesnek találják Trump álmát, hogy elnyerje a Nobel-békedíjat – állítja egy volt brit diplomata. „Kanadával, Panamával és Grönlanddal kapcsolatos igényei, továbbá a vámháborúk és az amerikai demokratikus intézmények elleni támadások épp az ellenkező irányba terelik a kormányokat” – tette hozzá.
A díjért nem lehet „kampányolni” – mondta egy másik nyugati diplomata. „Ez egy olyan döntés, amit független emberek hoznak meg, saját nézőpontjuk alapján. Nem lehet megvenni. Ráadásul Norvégiának nincs szüksége a pénzre” – magyarázta.
A jelölők
Két norvég képviselő, a jobboldali populista Haladás Párt tagjai az észak-koreai feszültség enyhítéséért már 2018-ban Nobel-békedíjra jelölték Donald Trumpot azok után, hogy személyesen találkozott a diktátor Kim Dzsongunnal.
Két évvel később egy harmadik norvég törvényhozó az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek közötti kapcsolatok rendezését szavatoló Ábrahám-egyezmények tető alá hozásáért javasolta Trumpot a tekintélyes elismerésre.
A jelölések száma az idén megsokszorozódott.
A pakisztáni kormány júniusban bejelentette: hivatalosan jelölni kívánja Donald Trump amerikai elnököt a 2026-os Nobel-békedíjra. Az indoklás szerint kulcsszerepet játszott a májusi, rendkívül feszült India és Pakisztán közötti konfliktus gyors lezárásában. Iszlámábád szerint diplomáciai beavatkozása nélkül az összetűzés akár nukleáris háborúba is torkollhatott volna.
A sort hetekkel később, július elején az izraeli miniszterelnök folytatta. Benjámín Netanjáhú személyesen közölte az amerikai elnökkel, hogy őt jelölte Nobel-békedíjra, és a Fehér Házban át is adta neki a jelölőlevél másolatát, amelyben a többi között az áll: „Miközben mi beszélünk, ő kovácsolja a békét”.
A Thaiföld és Kambodzsa közötti tűzszünet eléréséért Phnom Penh is Nobel-békedíjra jelölte az amerikai elnököt – erősítette meg a kambodzsai kormányfő-helyettes, aki szerint a javaslatban szerepet játszott, hogy országa végül enyhítést kapott az amerikai vámok kiszabásában.
Donald Trumpot – különösebb indoklás nélkül – Nobel-békedíjra jelölte néhány republikánus párttársa is.
Nem várt helyről is kapott támogatást. Nobel-békedíjra jelölné az elnököt egykori ádáz riválisa, Hillary Clinton is – egyetlen feltétellel.
„Ha véget vethetne a szörnyű háborúnak, amelyben Putyin az agresszor, aki megtámad egy szomszédos országot, megpróbálja megváltoztatni a határokat, és ha ezt úgy érné el, hogy Ukrajnának ne kelljen átadnia saját területét a megszállónak, akkor Nobel-békedíjra jelölném” – jelentette ki az egykori külügyminiszter és 2016-os demokrata elnökjelölt röviddel Donald Tusk és Vlagyimir Putyin alaszkai találkozója előtt a Fox News egyik kommentátora által vezetett podcastben.
Kétségtelen, hogy Oroszország kivonulása területcsere nélkül Donald Trump befolyására olyan fegyverténynek számítana, amiért sokak szemében joggal érdemelné ki a Nobel-békedíjat.
A valódi motiváció
Beiktatási beszédében Trump elnök leszögezte: „legbüszkébb hagyatéka a béketeremtés és egyesítés lesz”. A kritikusok azonban azzal vádolják, hogy az agresszor oldalára áll Oroszország és Ukrajna ügyében – írta a New York Times.
Az ukrajnai béke mindenesetre nem született meg, ezért egy korábbi, 2016-os Nobel-békedíjasnak kételyei vannak Trump vágyával kapcsolatban.
„Nem hiszem, hogy ő vagy bárki más pusztán azért nyerné el a Nobel-békedíjat, mert megdolgozott érte. A történelem során az emberek mindig tetteikkel nyerték el a Nobel-békedíjat azért, mert valódi motivációjuk volt a béke megteremtése. Remélem, hogy most is ez a helyzet. Ha sikerrel jár, akkor jó jelölt lehet a békedíjra” – nyilatkozta Juan Manuel Santos, Kolumbia korábbi elnöke.
A norvég Nobel-bizottság zárt ajtók mögötti tanácskozása szigorúan őrzött titok. A hivatalos jelöltek névsorát csak fél évszázad elteltével teszik közzé.
A találgatások persze javában folynak. Az oslói békeintézet, a PRIO Donald Trumpot név szerint nem sorolja az esélyesek közé.
Az idei Nobel-békedíj várományosa Henrik Urdal, a PRIO igazgatója szerint egy humanitárius segélyt osztó szudáni vészhelyzeti szervezet, a katari miniszterelnök, az EBESZ Emberi Jogok Hivatala, a Női Nemzetközi Liga a Békéért és Szabadságért, és hágai nemzetközi bíróság.
Donald Trump mindenesetre bizakodó.
Amikor augusztus elején a Fehér Házban ünnepelte Örményország és Azerbajdzsán vezetőivel a két ország kibékülését, egy riporter kérdésére Nikol Pasinján és Ilham Alijev szinte kórusban válaszolta: támogatják Trump Nobel-békedíj jelölését.
Az örmény kormányfő ezután odafordult a vendéglátóhoz: „Remélem, meghív minket a díj átadására?”.
„Az első sorban fognak ülni” – ígérte Trump.