Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének friss jelentése elmarasztalja Magyarországot, amiért nincs országos hajléktalanügyi stratégia vagy cselekvési terv, és a lakhatási válság kezelésére sem létezik átfogó nemzeti program.
A lakhatási válság, a hajléktalanság növekedése, a munkavállalók kizsákmányolása és az online térben tapasztalható alapjogi fenyegetések jelentik az Európai Unió előtt álló legfontosabb kihívásokat az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének frissen publikált éves jelentése szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A bécsi székhelyű intézmény egyik fontos megállapítása, hogy az emelkedő lakhatási költségek és a megfizethető lakások, illetve a szociális bérlakások hiánya miatt egyre többen nem tudják fenntartani az otthonukat az EU-ban, és a hajléktalanná válás veszélyével szembesülnek. Az ügynökség szerint több tagállamban továbbra sem megfelelőek a kilakoltatással és a hajléktalansággal szembeni védelmi mechanizmusok.
A jelentés rámutatott arra is, hogy az Európai Unió a munkaerőhiány enyhítése érdekében egyre inkább a harmadik országokból érkező munkavállalókra támaszkodik, ugyanakkor ezek a dolgozók gyakran szembesülnek diszkriminációval, és munkahelyi kizsákmányolással. Az érintettek számára sok esetben a jogorvoslat és a kártérítés megszerzése is nehézségekbe ütközik.
A demokráciát veszélyezteti a nagy techcégek működése
Az ügynökség szerint az online térben is fokozódnak az alapjogokat érintő veszélyek. Az internetes gyűlöletbeszéd terjedése mellett előfordul, hogy a platformok indokolatlanul korlátoznak vagy távolítanak el legitim véleményeket. A testület arra figyelmeztetett, hogy az online szolgáltatások szabályozását célzó uniós jogszabályok politikai és vállalati ellenállásba ütköznek, ami veszélyeztetheti a demokráciát és az alapjogi garanciákat.
A jelentés szerint az EU alapértékei egyre nagyobb szerepet játszanak az uniós jogalkotásban és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában, ugyanakkor a gyakorlatban továbbra is jelentős szakadék mutatkozik az értékek deklarálása és a jogok tényleges érvényesülése között. Az ügynökség ezért arra szólította fel az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy a lakhatást alapvető jogként kezeljék, lépjenek fel hatékonyabban a munkaerőpiaci kizsákmányolással szemben, valamint következetesen érvényesítsék a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendeletet a biztonságosabb online környezet megteremtése érdekében.
Sirpa Rautio, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének igazgatója a jelentéshez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: az alapvető jogokat Európa-szerte egyre nagyobb nyomás éri, ezért az EU-nak és a tagállamoknak meg kell erősíteniük azokat a jogi és eljárási garanciákat, amelyek a közösség alapértékeinek gyakorlati érvényesülését biztosítják.
A hajléktalanok és a menedékkérők védelme is elégtelen Magyarországon
A jelentés Magyarország kapcsán megjegyzi, hogy nincs országos hajléktalanügyi stratégia vagy cselekvési terv, és a lakhatási válság kezelésére sem létezik átfogó nemzeti program. Az ügynökség szerint a téli kilakoltatási moratórium fontos védelmet jelent a veszélyeztetett háztartások számára, ugyanakkor a lakhatási szegénységet csökkentő intézkedések továbbra is korlátozottak.
A dokumentum kitér arra is, hogy a hajléktalanság közterületi életvitelszerű tartózkodásként történő szankcionálása továbbra is viták tárgya, valamint arra, hogy egy 2025-ben elfogadott törvény, ami lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy bizonyos feltételekhez kössék a lakóhely létesítését, diszkriminatív hatásokkal járhat.
A szakértők felhívták a figyelmet, hogy a menekültek lakhatási szükségleteit sem kezeli külön nemzeti politika Magyarországon. Az ügynökség rámutatott, hogy az Ukrajnából érkezők számára biztosított lakhatási támogatás feltételeit 2024 nyarán szigorították. A támogatásra jogosultak körét az "aktív harci cselekmények" által érintett területekről érkezők, valamint bizonyos sérülékeny csoportok - gyermekek, várandós nők, fogyatékossággal élők és idősek - körére korlátozták.
Mivel számos menedékkérő a biztonságosnak minősített Kárpátaljáról érkezett, civil szervezetek szerint 3000-4000 ember, többségében magyar ajkú gyermeket érinthetett a lakhatási támogatás elvesztésének kockázata.