A Fehér Ház történetének egyik legvitatottabb építési projektje újabb fordulóponthoz érkezett. A munkálatokat elvileg le kellene állítani, ám a titkosszolgálat tiltakozik a halasztás ellen.
A Trump-kormányzat hétfőn egy washingtoni szövetségi bíróságnak benyújtott jogi dokumentumban azzal érvel, hogy a Fehér Ház 8,360 m²) alapterületű dísztermének építését „nemzetbiztonsági okokból” folytatni kell.
A per előzménye az, hogy műemlékvédelmi szervezet (National Trust for Historic Preservation), a múlt héten bírósági intézkedést kért az építkezés leállítására. A kereset szerint a kormányzat számos törvényt és eljárási követelményt megszegett, köztük a független tervezési felülvizsgálatot, a környezeti hatásvizsgálatot, a közvélemény beszámítását. Ráadásul a Kongresszus jóváhagyása nélkül bontott bele a történelmi Keleti Szárnyba, és kezdte el a terem projektjét.
A kereset szerint az elnök nem rendelkezik olyan hatalommal, hogy a Fehér Ház jelentős részeit átépítse vagy lebontsa a szükséges előkészítési folyamatok megkerülésével, írja a The Washington Post.
Trump kora tavasszal döntött az új épület létrehozásáról, de csak a kormányon belül egyeztetett róla. A Fehér Ház szívesen használja védekezésül, hogy az építést maga az elnök finanszírozza a saját zsebéből, vagyis nem adófizetői pénzből történik, de ez nem teljesen igaz, mert a forrásokat egy privát alapítványi hálózat szedi össze, amely Trumphoz köthető.
Az átépítés körüli vitában jelentős szerepe lesz a Szépművészeti Bizottságnak. Ennek a több mint százéves és kongresszusi felhatalmazással működő testületnek feladata, hogy felügyelje és véleményezze Washington ikonikus középületeinek, így a Fehér Háznak az építészeti és esztétikai átalakításait.
Donald Trump 2025 elején a bizottság több tagját eltávolította, és helyükre politikailag lojális személyeket nevezett ki. Ez még azelőtt történt, hogy az új bálterem terveit a testület elé terjesztették volna. A műemlékvédelmi szervezetek szerint ez a lépés gyengítette a független szakmai kontrollt, és hozzájárult ahhoz, hogy a projekt a felülvizsgálati mechanizmusokat megkerülve indulhasson el.
Az ügy sürgető, mert ha a függőleges építkezés megkezdődik, a folyamat már nem fordítható vissza károsodás nélkül. A munkálatokat végző magáncég jelenleg dolgozik az alapozási és épületkapcsolati munkákon.
A titkosszolgálat szerint a leállás nemzetbiztonsági kockázatot jelentene
A Belbiztonsági Minisztérium alá tartozó Secret Service (Titkosszolgálat) helyettes igazgatója hivatalosan állítja, hogy a bontási és előkészítési munkák folytatása elengedhetetlen a szervezet biztonsági követelményeinek teljesítéséhez, ezért nem állítható le. A dokumentum nem részletezi, hogy milyen konkrét aggályokra hivatkoznak, de felajánlották, hogy a bizalmas információkat a bírónak zárt ajtók mögött átadják.
A kormány érvelése szerint a Fehér Ház épületeinek módosítása az elnök hagyományos jogkörébe tartozik, és történelmi példa is szolgál arra, hogy elnökök korábban is végeztek hasonló projektet. A dokumentum szerint a műemlékvédelmi szervezetnek nincs jogi érdekeltsége a per megindításához, és a legtöbb panasz nem is „érett meg” a bírósági döntésre, mivel a végleges tervek még nem készültek el.
Negatív politikai és közéleti reakciók
A projekt politikai és kulturális vitákat is kiváltott. A kritikák nem csak a törvényi megfelelés hiányát emelik ki, hanem azt is, hogy egy 300 millió dolláros és történelmi jelentőségű átépítést nagyrészt magánadományokból finanszíroznak, miközben a jogi procedúrákat megkerülték.
A Trump-kormányzat számára a per egyaránt jogi és politikai kihívás. A döntés hosszú távú precedenst teremthet a Fehér Ház módosítására vonatkozó elnöki hatáskörökről, a történelmi helyszínek védelméről és a közjogi eljárások betartásáról.