A békét célzó egyeztetések megakadtak, Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter pedig azt mondta, hogy rakétákkal is tudnak tárgyalni. Irán szerint a Hormuzi-szoros zárva van, az Egyesült Államok szerint viszont sorban haladnak át rajta a hajók.
Az Egyesült Államok és Irán a második egymást követő napja lövik egymást, az amerikai vezetők kedden és szerdán is azzal vádolták Teheránt, hogy elhúzzák a béketárgyalások folyamatát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Csütörtökre virradó reggel iráni médiumok sora robbanásokról számolt be az ország déli részéről, a Hormuzi-szoros közeléből, így Bandar Abbászból, Kesmből és Minábból, egyes források szerint pedig „ellenséges lövedékek” csapódtak be Karganban és Sirikben is.
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) később közölte, hogy „véget vetett a csapásoknak az iráni katonai felderítés kommunikációs rendszerei és légvédelmi objektumai ellen." A CENTCOM kiemelte, hogy „precíziós fegyverekkel lőttek olyan iráni célpontokra, melyek fenyegetést jelentettek az amerikai erőkre és a térség vizein áthaladó nemzetközi kereskedelmi hajókra.
A támadásokat azt követően indították, hogy Donald Trump amerikai elnök kedden bejelentette, hogy az Iránnal folytatott megbeszélések a végükhöz közelednek, szerdán viszont az egy nappal korábbi önmagát megcáfolva már arról beszélt, hogy "Irán továbbra is hülyének néz minket", és hogy „meg kell fizetnie az árát annak, hogy megakasztották a béketárgyalásokat."
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter azt mondta, hogy ha Trump úgy kívánja, „bombákkal is tudunk tágyalni", és hozzátette, hogy "nagyon jók vagyunk ebben." Hegseth kilátásba helyezte, hogy a csapások tovább folytatódhatnak, és fenyegetően hozzátette, hogy „erősebbek és precízebbek" lesznek, mint valaha.
Zárva a Hormuzi-szoros
Irán az amerikai csapásokra válaszul bahreini és kuvaiti amerikai támaszpontokat vett célba. Bahreinben légiriadót rendeltek el, a lakosokat pedig arra kérte az Arab-öböl menti ország belügyminisztériuma, hogy vonuljanak a legközelebbi biztonságos helyre. Az iráni sajtó szerint a hadsereg dróntámadásokat hajtott végre az amerikai ötödik flotta kommunikációs eszközei és radarlétesítményei ellen.
Kuvait ideiglenesen lezárta légterét, miután a hadsereg közölte, hogy a légvédelmi rendszereket ellenséges eszkzök ellen vetik be.
Az iráni haditengerészet később közölte, hogy két, a Hormuzi-szoroson átkelni próbáló hajót is eltalált, hozzátéve, hogy a kulcsfontosságú vízi út „teljesen le van zárva”, és kiemelve, hogy ott „bármilyen áthaladó hajó” célpontnak számít.
A CENTCOM cáfolta a támadást, közleményükben azt írták, hogy „a kereskedelmi hajók mindkét irányba közlekedhetnek a Hormuzi-szoroson keresztül."
Szerdán a kőolaj ára hordónként 93 dollár fölött járt, ami több mint 25 százalékos emelkedést jelent a háború kezdete óta. Trump azt állította, hogy az amerikai hadsereg 100 millió hordónyi olaj áthaladását segítette elő a szorosban. Az amerikai elnök ismét felszólította Iránt, hogy írjon alá egy, a háborút lezáró megállapodást.
Az ENSZ előtt az iráni nukleáris program
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa szerdán felszólította Iránt, hogy maradéktalanul működjön együtt az ügynökséggel, és adjon „teljes körű tájékoztatást” a csaknem fegyverminőségűre dúsított uránkészletéről, és engedje be az ellenőröket nukleáris létesítményeibe. A határozat hangsúlyozta, hogy az információszolgáltatás és a hozzáférés biztosítása „elengedhetetlen és sürgető” annak érdekében, hogy a NAÜ ellenőrizni tudja az iráni állapotokat. "A kormányzótanács 35 tagja közül 21 ország szavazta meg a határozatot az ügynökség bécsi központjában" – közölték névtelenséget kérő diplomaták a zárt ajtók mögött tartott voksolásról.
Az ügynökség egy éve nem tudta ellenőrizni, hogy milyen állapotban van a csaknem fegyverminőségű uránkészlet azóta, hogy a 12 napos háború során Izrael és az Egyesült Államok is súlyos csapásokat mért az iráni nukleáris létesítményekre. A NAÜ adatai szerint Irán 440,9 kilogramm, legfeljebb 60 százalékos tisztaságúra dúsított uránt halmozott fel, ami mindössze egy rövid, technikai lépésre van a 90 százalékos, fegyverminőségű szinttől. A NAÜ szerint ez a 440 kilogramm akár tíz nukleáris fegyver megépítésére is elegendő lehetne, már amennyiben Teherán úgy döntene, hogy katonai célra használja az anyagot. Irán rendre azt szajkózza, hogy nukleáris programja békés célokat követ, csakhogy ennek ellentmond a dúsítás mértéke, egy atomerőmű működtetéséhez ugyanis elég az uránt 3-5 százalékosra dúsítani.