A Tisza-kormány alaptörvény-módosítással akarja leváltani az előző rendszerben kinevezett állami vezetőket, de ez Sulyok szerint jogilag aggályos. Magyar Péter szerint a köztársasági elnök próbálkozásai már a szánalom kategóriába esnek.
Az Alkotmánybírósághoz fordul Sulyok Tamás köztársasági elnök azért, mert a Tisza-kormány az Alaptörvény módosításával szeretné eltávolítani az előző rendszer fontos állami vezetőit.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"Az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény absztrakt értelmezésével segítheti állami szervek között felmerülő konfliktusok, politikai viták jogi mederben tartását és az alkotmányos elvekkel összhangban álló jogalkotást" - szerepel a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében.
Magyar Péter miniszterelnök április 12-én, a választás éjszakáján tartott győzelmi beszédében lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt, a legfőbb ügyészt, valamint a Kúria, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, a Médiahatóság és az Országos Bírói hivatal elnökét. A Fidesz-kormány idején kinevezett, Orbán Viktorhoz lojális állami vezetőknek az új kormányfő május 31-ig adott határidőt arra, hogy önként távozzanak.
Egyik fontos állami vezető sem volt hajlandó lemondani
Miután a megszabott határidőig egyikük sem mondott le, Magyar Péter bejelentette, hogy a mögötte álló parlamenti többség módosítani fogja az Alaptörvényt, hogy el lehessen távolítani azokat az állami vezetőket, akik nem a hivatásuknak megfelelően végezték a munkájukat az elmúlt években. Sulyok Tamás köztársasági elnököt Magyar azzal vádolta, hogy nem tett eleget az Alaptörvényben meghatározott feladatainak: nem testesítette meg a nemzet egységét és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett.
Sulyok Tamás ezzel szemben azzal érvel, hogy demokratikusan, a hatályos törvényekkel összhangban választották meg köztársasági elnökké, és a jogállamiság feltételeinek az felel meg, ha kitölti a mandátumát. Az államfő korábban azt is jelezte, hogy hajlandó konstruktívan együttműködni az új kormánnyal, és a Velencei Bizottsághoz fordult állásfoglalásért pozíciója védelmében.
A magyar köztársasági elnökök jogköre jórészt ceremoniális, de ideig-óráig képesek akadályozni a jogalkotást, a parlament által elfogadott törvényeket ugyanis az Alkotmánybírósághoz küldhetik felülvizsgálatra, és egyszer meg is vétózhatják őket – második olvasatban viszont már kénytelenek aláírni az adott törvényt.
Sulyok csütörtökön megjelent közleménye azt mutatja, hogy a jogász végzettségű, korábban az Alkotmánybíróság bírájaként is dolgozó államfő jogi érveléssel próbálja meg kikezdeni a Tisza-kormány terveit. A szöveg azt hangsúlyozza, hogy az Alaptörvényt általános jellegű szabályozásra kell használni, és nem olyan egyedi helyzetek rendezésére, mint néhány állami vezető menesztése.
Az Alkotmánybíróság elnöke véleményezheti azt, hogy őt magát ki lehet-e rúgni
Sulyok lépésének pikantériája, hogy az állásfoglalásra felkért Alkotmánybíróság elnöke maga is szerepel azon vezetők között, akiket Magyar Péter el akar mozdítani, és a testület többi tagját is a Fidesz-kormány választotta ki, minden bizonnyal a lojalitásukat is szem előtt tartva.
Magyar Péter a köztársasági elnök Facebook-bejegyzése alatt, kommentben reagált a bejelentésre:
"Ez már tényleg a szánalom kategória. Sulyok Tamás soha nem állt ki a bántalmazott gyerekek, a megtámadott civilek, művészek, bírák vagy újságírók mellett. Soha nem szólalt fel a jogállam rombolása, vagy az ország kifosztása, ellenzéki politikusok titkosszolgálati megfigyelése ellen. De a saját pozíciója és havi hatmilliós fizetése védelmében naponta 5 helyre elfut panaszkodni. Eközben Magyarország legnépszerűtlenebb közszereplője…" - írta a miniszterelnök.
Magyar azt egyelőre nem jelentette be, hogy pontosan milyen alaptörvény-módosításra készül a kormánya annak érdekében, hogy el lehessen mozdítani az előző rendszer által kinevezett állami vezetőket.