Az USA már számolgatja, hogy mennyit kóstálna Grönland megszerzése - nem is lenne túl drága
Az elnök szerint olyan ajánlatot kell tenni a szigetlakóknak, amit nem lehet visszautasítani, mert jobb, mint Dániáé.
HIRDETÉS
A „Keresztapára” emlékeztető mentalitással vág neki az amerikai kormányzat a jégsziget megszerzésének, ami továbbra is Donald Trump eltökélt céljának látszik. A „visszautasíthatatlan ajánlat” azonban pénzbe kerül, amit már el is kezdtek konkrétan kiszámolgatni Washingtonban.
Évszázados kísérletezések után a legkonkrétabb amerikai ajánlat születhet a dán felségterületnek számító sziget megszerzésére, amitől nem csak a közvetlenül érintettek, de a világ közvéleménye is berzenkedik. Mindez nem tartja vissza az elnököt, akinek a fejében a gondolat régóta pörög.
A területvásárlás módszere nem vadonatúj ötlet az amerikai történelemben, hiszen Alaszka megszerzésével párhuzamosan vettek hatalmas területeket Santa Anna mexikói diktátortól, majd a Virgin-szigeteket vásárolták meg Dániától. Félig háborúval, félig pénzzel szerezték meg a spanyoloktól Guamot, Puerto Ricót és a Fülöp-szigeteket, majd némi erőszak után csatolták magukhoz Hawaiit is.
A The Washington Post úgy tudja, hogy a Fehér Ház megrendelt egy becslést arról, hogy mennyibe kerülne a szövetségi kormánynak Grönland ellenőrzése – mondta a lapnak az ügyet jól ismerő három személy.
A költségelemzést az Igazgatási és Költségvetési Hivatal munkatársai állítják össze. és Russell Vought igazgató fog jelentést tenni róla az elnöknek. Az előzetes becslések szerint a kalkuláció pozitív lesz, és attól a ponttól várhatóak az erőteljesebb és konkrétabb amerikai lépések.
Mik a konkrét tételek?
A tervezésbe tartozik annak kiszámolása, hogy mennyibe kerülnének az 58 000 szigetlakónak járó amerikai kormányzati szolgáltatások (egészségügy, nyugdíj, közbiztonság, oktatás, útépítés és infrastruktúra-fejlesztés). További masszív kiadásokat jelentene a kibővített katonai szerepvállalás, noha ezt a NATO keretein belül is meg lehetne oldani.
A bevételi oldalon azt kell felbecsülni, hogy az Egyesült Államok kincstárának milyen bevételei származhatnak Grönland természeti erőforrásaiból, ami alatt nem csak a gazdag ásványkincseket, hanem például a hajózás megkönnyítését vagy a légiforgalom növelését is érteni kell.
A fő cél az, hogy vonzóbb üzletet ajánljanak Grönland kormányának és népének, mint a dánok. Ez nem jelent megugorhatatlan feladatot, mert a Fehér Ház ismeretei szerint Koppenhága jelenleg mintegy 600 millió dolláros támogatást szán a szigetre, amit az Egyesült Államok bőven képes túlteljesíteni. „Sokkal magasabb összegekről is szó lehet” – mondja a terveket ismerő egyik tisztviselő. „A lényeg az, hogy többet fizetnénk, mint Dánia”.
Hajthatatlanság
Trump szombaton megismételte, hogy a sziget megszerzésének terve nem csak szándék, hanem bizonyosság. „100 százalék” – mondta szombaton az NBC Newsnak arra a kérdésére, hogy a folyamat erőszakkal jár-e. „Jó esély van rá, hogy katonai erő nélkül is meg tudjuk csinálni, de nem veszek le semmit az asztalról” - felelte.
A belső tervezés azt sugallja, hogy a bekebelezési ambíció már messze túlmutat az elnök puszta töprengésein, és kezd tükröződni a kormány reálpolitikájában. Egy emailben Anna Kelly, a Fehér Ház sajtótitkár-helyettese azt közölte, hogy „az elnök úgy véli, Grönland stratégiailag fontos hely, és bízik benne, hogy a grönlandiakat jobban szolgálná, ha az Egyesült Államok megvédené az Északi-sarkvidéket fenyegető újszerű fenyegetésektől”. (Ez alatt azokat a folyamatos jelzéseket kell érteni, amelyek Oroszország és Kína megnövekedett érdeklődését mutatják az Arktisz-régióban.)
Az egyik kormányzati tisztviselő szerint még folyik a vita arról, hogy milyen lenne a költség-haszon arány az Amerikai Egyesült Államoknak, ha megszerezné Grönlandot, de olyan irány jelenleg nem létezik, ami a sikertelenségre mutatna. „Persze csak akkor, ha a grönlandiak ezt megszavazzák és támogatják” - hozzátéve, hogy Trump a potenciális akvizíciók közül Kanada és a Panama-csatorna mellett Grönlandot tekinti a legkönnyebbnek. „Az elnök számára egyszerű, régivágású nemzetbiztonsági sakkjátszma zajlik” – mondta a tisztviselő.
Hasonló egyszerűséggel indokolta az amerikai törekvést JD Vance alelnök is, aki a sziget meglátogatásakor azt üzente Dániának, hogy „Önök nem végeztek jó munkát Grönland népe felé. Nem fektetettek be a grönlandi emberekbe, és alulértékelték ennek a hihetetlen, gyönyörű és különleges emberekkel lakott szárazföldnek a biztonsági architektúráját” – mondta.
"Nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt a helyet. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az elnök vágyait, de ami a legfontosabb, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, amit korábban mondtam, vagyis az orosz és kínai behatolást Grönlandon. Többet kell tennünk" - mondta.
A Fehér Ház az Egyesült Államok stratégiai nyereményének tekintené Grönland irányítását, mind ásványkincsei, mind stratégiai elhelyezkedése miatt. A Jeges-tenger és az Atlanti-óceán közötti döntő fojtási pont közel van a tengeri útvonalakhoz, és fontos lesz az ellenséges nukleáris tengeralattjárók nyomon követésére is, amelyek az eljegesedés folytán egyre sűrűbb látogatói a régiónak.
Januárban az American Action Forum nevű jobbközép agytröszt azt közölte, hogy számításai szerint Grönland ásványkincseinek piaci értéke 200 milliárd dollár körül van, de stratégiai értéke miatt a sziget 3 ezermilliárd dollármyi előnyt jelenthet.
„Jelenleg csak egy olyan hely van, ahol nyomon követhetjük az Atlanti-óceán északi részén zajló eseményeket, ez pedig Izland. Grönland megsokszorozná ezt, és további hajózási útvonalakat kínálna a sarki jégsapkák távolodásával” – magyarázta Doug Holtz-Eakin, a csoport elnöke.
Grönland még nem került a biztonsági toplistára
Noha az amerikai törekvések egyre világosabbak, Grönland még csak „bónuszjátéknak” számít az ukrajnai háború befejezése, a gázai béke biztosítása és Irán elrettentése után, mondják a megkérdezett bennfentesek.
Ugyanakkor a grönlandi ásványkincsek gazdasági megtérülése korántsem bizonyos. Az ásványok bányászata kiszámíthatatlan lehet, és a terület zord időjárása tovább növeli a nehézségeket, beleértve az infrastruktúrát, mivel a szigeten úthálózat és vasút nem létezik. Emiatt Grönland kormánya korábban több bányászati projektet is elutasított.
Alex Jacquez, a Biden-kormányzat vezető tisztviselője szerint nem megy át a nevetéspróbán az az elképzelés, hogy az USA nagyszabású bányászatot hozzon létre olyan lelőhelyeken, amelyeket még nem tártak fel és jég alatt vannak, és mindezt egy olyan országban, amely nem akarja, hogy ott legyünk. „Ez nem más, mint fedezék Trump gyarmati fantáziáinak, és lehetőség a hozzá kapcsolódó befektetők számára, hogy gyorsan pénzt keressenek”.
A túloldalról viszont Steve Bannon azt mondja, hogy „Trump elnök megszállottja Grönlandnak a nemzetbiztonsági fontosság miatt. Ez a valaha volt legbriliánsabb haditengerészeti stratégia, és elengedhetetlen az ország örökkévaló védelméhez. Megállapodás lesz” – jósolja az elnök korábbi legbelsőbb bizalmasa.
Sam Hammond, a Foundation for American Innovation agytröszt vezetője szerint „az egyik előny, amire a Fehér Házban gondolnak, az amerikai határ szellemének újrateremtése. Ezt nem lehet pénzben kifejezni”. De a gyakorlatiasabb nemzetbiztonsági szempontok kiszolgálásához az is elég, ha Grönlandot állomáshelyként használják jégtörők építéséhez és az Északi-sarkvidék feletti projektek irányításához, miközben természetesen több földet és természeti erőforrást is megszereznek. De ehhez nem kell az egész szigetet lenyelni.