A szupergazdag oroszok zavartalanul élvezik a háború előtti életük számos luxusát, megkerülve a nyugati korlátozásokat. Közülük többen viszont attól tartanak, hogy a háború menete inkább Ukrajnának kedvez.
A The Wall Street Journal egy repülési kutatócég dokumentumait, importadatokat és járatkövetési feljegyzéseket vizsgált meg, és arra jutott, hogy a Putyinhoz közel álló szupergazdag oroszok továbbra is nyugati légitársaságok csúcskategóriás üzleti repülőgépeit veszik igénybe.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A dokumentumok szerint egy kiterjedt céghálózat nyugati gyártóktól vagy használtan vásárolja a repülőgépeket, és új helyszíneken regisztrálja azokat, hogy a szankcionált oroszok számára elérhetővé tegye őket. A kivételezettek között van Szergej Csemezov, Arkagyij Rotenberg és Putyin más régi munkatársai, valamint Igor Keszajev, egy fegyvergyártó nagyiparos.
A moszkvai Vnukovo repülőtéren több elegáns Bombardier Global 7500-as repülőgép is állomásozik. Az exkluzív 75 millió dolláros nyugati repülőgép jellemzően a világ leggazdagabb gazdag üzleti elitjét szolgálja ki. Szergej Csemezov, az orosz Rostec védelmi óriásvállalat vezérigazgatója ilyen gépet használ Dubajba, Törökországba és Délkelet-Ázsiába tett útjai során.
Az orosz elit a háború kezdete óta némiképp kénytelen volt alkalmazkodni, de a nyugati szankciók nem sokat tettek életmódjuk megzavarásáért. Az olyan korábban kedvelt helyeket, mint London, a Francia Riviéra és a svájci Alpok, most új úti célokra cserélték, mint az Egyesült Arab Emírségek, Törökország és Azerbajdzsán. Van, aki nem szívesen teszi ki a lábát az országból, ezért ők inkább hazai exkluzív nyaralóhelyeket használnak vagy vásárolnak.
Maga Csemezov az 1980-as évek óta Putyin közeli szövetségese, amikor KGB-tisztként együtt dolgoztak az akkori NDK-ban. Hatalomra kerülése után Putyin 2007-ben nevezte ki a Rostec felső vezetőjévé. A vállalat Oroszország legnagyobb állami tulajdonú védelmi és technológiai konglomerátuma, amely a teljes orosz fegyvergyártás több mint feléért felel. Az ukrajnai háborúban ez biztosítja a hadsereg fegyver-, lőszer- és eszközellátását, a harckocsiktól kezdve a precíziós rakétákig és vadászgépekig.
A háború kezdete óta Csemezov a Földközi-tengert kénytelen Dubajra cserélni, ahol egy villája van saját stranddal a mesterséges Palm Jumeirah szigetcsoporton – derült ki a Szabad Európa Rádió által korábban közölt dokumentumokból. A Flightradar24 járatkövető cég szerint Csemezov többször is utazott az Egyesült Arab Emírségekbe a géppel 2025 októbere és idén január között.
Arkagyij Rotenberg, aki fiatal korukban ugyanabban a szentpétervári dzsúdóklubban edzett, mint Putyin, az orosz elnök hatalomra kerülése óta építette vagyonát, bankokat és építőipari cégeket vezetett, amelyek magasan jövedelmező szerződéseket nyertek el a kormány infrastruktúrájának építésére. Őt is nemzetközi szankciók sújtják Putyinnal való kapcsolatai miatt, mióta Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet. A Ch-Aviation dokumentumai szerint Rotenberg két Bombardier Global repülőgépet használ, amelyekhez 2022 végén jutott hozzá.
Hogyan zajlik ez?
Manapság az orosz oligarchák jellemzően brókereken és közvetítő cégeken keresztül férnek hozzá nyugati gyártmányú magángépekhez. Az európai brókerek és repülőgép-kezelő cégek gyakran más cégektől vásárolt használt Bombardier és Gulfstream repülőgépeket vásárolnak, amelyeket ezután olyan joghatóságokban regisztrálják, amelyek nem rendeltek el szankciókat Oroszországgal szemben. Ezt követően kerülnek új gazdáikhoz.
„Azt tapasztaltuk, hogy egyes európai vállalatok szürke jogi zónában működnek, harmadik feleknek szállítanak repülőgépeket, akik végül Oroszországnak adják el azokat” – mondja Marija Verovic , a Ch-Aviation marketing alelnöke.
Maga a gyártó Bombardier szóvivője elmondta, hogy a vállalat egy átfogó megfelelőségi programmal rendelkezik, és minden észszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a repülőgépeket ne a vonatkozó törvények, szankciók vagy exportellenőrzések megsértésével értékesítsék vagy szervizeljék.
Moszkva azért tudta növelni a nyugati áruk importját Trump elnök második ciklusa alatt, mert kormánya nem helyezte előtérbe a szankciók érvényesítését, hanem ehelyett a kábítószer-kereskedelemre és Iránra összpontosított – mondja John E. Smith, a Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyon Ellenőrzési Hivatalának, az Egyesült Államok legfőbb szankciós hatóságának korábbi igazgatója. „A szankciók alkalmazásához jelentős nemzetközi erőfeszítésekre lenne szükség, de a kormányzat úgy döntött, hogy nem az Oroszország elleni szankciók fokozására összpontosít”.
Az orosz elit másik része keserűen reagál a háború menete miatt, de Putyint láthatóan az oligarchák inkább befolyásolják
Néhány ismert héja azt állítja, hogy a háború egyre csökkenő hozamot hoz a számára, és a teljes győzelem Ukrajnában elérhetetlen. Oroszország képtelen áttörni az ukrajnai patthelyzetet, emiatt a vezetés és az üzleti élet jelentős hangjai nyilvánosan kezdték követelni a konfliktus befejezését. Számukra a nagy kérdés az, hogy Putyin elnök elismeri-e ezt a valóságot, és felhagy a törekvésével, hogy felszámolja Ukrajna függetlenségét.
A figyelmeztetések nem csak az üzleti elittől és az orosz vezetés liberálisabb részeitől érkeznek. Oroszország legismertebb héjái közül is néhányan nyíltabban hangot adtak annak a meggyőződésüknek, hogy Moszkva nem képes teljes győzelmet aratni Ukrajna felett.
Egyikük Oleg Carjov, egykori ukrán törvényhozó, aki 2014-ben Oroszországba menekült. Ő volt Putyin egyik jelöltje egy oroszbarát bábrezsim élére, amelyet a Kreml 2022 elején tervezett hatalomra juttatni a megszállt Kijevben. Egy évvel később súlyosan megsérült egy merényletkísérletben, amit az ukrán hírszerzésnek tulajdonítottak.
Carjov a múlt hónapban egy Telegram-bejegyzésben arra figyelmeztetett, hogy az orosz propaganda veszélyes illúziót kelt az Ukrajna elleni elkerülhetetlen győzelemről. „Az alternatív valóság megteremtésében dolgozó szakemberek nemcsak a lakosságot, hanem önmagukat is meggyőzték arról, hogy az általuk kitalált illúzió maga a valóság” – írta. „Előbb vagy utóbb az illúzió és a valóság világának össze kell ütköznie”.
Egy másik keményvonalas politikus, Alekszej Csadajev történész és volt Kreml-tisztviselő, az Uskujnik drónhadviselés kutatóközpontjának vezetője megjegyezte, hogy a háború jelenlegi irányának folytatása „nem csupán a győzelem hiányához, hanem akár vereséghez vezethet”. Tűzszünetet sürgetett, hogy Oroszország átszervezhesse magát a következő fordulóra.
Vaszilij Kaszin, a moszkvai Gazdaságtudományi Főiskola igazgatója egy cikkében azt állította, hogy Ukrajna elkerülhetetlenül oroszellenes és Nyugat-barát ország marad, különösen azután, hogy több százezer ukrán hunyt el vagy sebesült meg súlyosan a háborúban. Nézete szerint egy baráti rezsim kijevi létrehozása – Putyin eredeti háborús célkitűzéseinek egyike – ma már nem reális.
Egyes orosz tisztviselők azt állítják, hogy készek megfontolni a háború befejezését, amennyiben az Egyesült Államok kényszeríti Ukrajnát, hogy adja fel az észak-donyecki városok erősen védett övezetét. Kijev azonban nem hajlandó ilyen engedményre, és az orosz erők az tavalyi alaszkai csúcstalálkozó óta csak minimális előretörést értek el a régióban.
Ukrajna orosz megszállás alatt álló területein a közepes hatótávolságú drónok az elmúlt napokban megbénították az orosz logisztikát, ami a háború egyik jelentős új fejleménye. Gyakran mesterséges intelligenciát alkalmazva üzemanyaggal szállító teherautókat és katonai konvojokat vettek célba az Oroszországot a Krím-félszigettel és a frontvonal mentén fekvő bázisokkal összekötő utakon. Luhanszkban és Donyeckben üzemanyag-jegyrendszert vezettek be, a Krímben pedig már szinte elfogytak a tartalékok.