Szerbia a 2008-as privatizáció óta nem látott mértékű befolyással rendelkezhet a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban, azaz a NIS-ben.
"Sikerült lezárni valamennyi nyitott kérdést a magyar MOL és a szerb állam között a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) jövőjével kapcsolatban, és kompromisszum született a felek közötti részvényesi megállapodás ügyében" - közölte Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter az Instagramon szerdán. A tárcavezető a bejegyzésben ismertette, hogy a két fél egyebek mellett abban állapodott meg, hogy amennyiben az orosz Gazpromnyefty megállapodást köt a MOL-lal a NIS 56,15 százalékos részesedésének eladásáról, és az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) jóváhagyja a tranzakciót, akkor a szerb állam további 5 százaléknyi NIS-részvényt vásárol. Ez a lépés a miniszter szerint nagyobb befolyást biztosítana Belgrád számára a stratégiai jelentőségű döntések meghozatalában, illetve adott esetben azok megakadályozásában.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az MTI beszámolója szerint a miniszter azt írta, hogy "ami a pancsovai kőolajfinomító működését illeti, a magyar fél kötelezettséget vállalt arra, hogy a finomító a jövőben is a korábbiakhoz hasonlóan működik, legalább ugyanakkora éves átlagkapacitással, mint az amerikai szankciók bevezetését megelőző négy évben, amikor a NIS kiváló üzleti eredményeket ért el. A finomító ilyen szintű működése elengedhetetlen a szerbiai üzemanyagpiac ellátásához, ezért ez a kérdés a szerb fél egyik legfontosabb prioritása volt. Büszke vagyok arra, hogy sikerült olyan megállapodást elérnünk, amely rendkívül fontos és hasznos Szerbia polgárai számára."
Dubravka Djedovic Handanovic tájékoztatása szerint a szerb állam képviselői a NIS igazgatótanácsában a jövőben szélesebb jogosítványokkal rendelkeznek majd a döntéshozatal és az ország számára kedvezőtlen döntések blokkolása terén, Szerbia pedig ilyen mértékű befolyással nem rendelkezett a NIS 2008-as privatizációja óta.
A miniszter kiemelte, hogy továbbra is elkötelezetten dolgoznak a NIS hosszú távú helyzetének rendezésén az amerikai szankciók által előidézett körülmények között, amelyekért - fogalmazott - sem a szerb állam, sem a kormány, sem pedig Szerbia polgárai nem felelősek.
Az Egyesült Államok 2025. október 9-én vezetett be szankciókat a NIS ellen az orosz többségi tulajdon miatt. A MOL-csoport január 19-én közölte, hogy megállapodott a Gazpromnyefttyel egy kötelező érvényű keretmegállapodás fő feltételeiről, amelynek értelmében megvásárolná a NIS 56,15 százalékos részesedését. Jelenleg is tárgyalások zajlanak a Gazpromnyefty és a MOL között az orosz tulajdonrész átvételéről. A MOL emellett tárgyalásokat folytat az Egyesült Arab Emírségek nemzeti olajvállalatával, az ADNOC-kal is annak esetleges kisebbségi tulajdonosi belépéséről a NIS-be.
Az orosz Gazpromnak 11,3 százalékos részesedése van a NIS-ben, leányvállalatának, a Gazpromnyeftynek pedig 44,9 százalékos. A szerb kormány részvényeinek aránya 29,87 százalék, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak.