Egyszerre sóhajtott fel az Unió vezetése miután a vasárnapi parlamenti választáson Moldova Európa-párti kormányt szavazott meg. Moldova ezzel azonban nem orvosolta az orosz befolyást, ahogy az energiafüggőségét és a szegénységet sem. Amíg nem valósul meg az uniós integráció, egy dolgot nyert: időt.
HIRDETÉS
Több mint kétszer annyi szavazattal, mint az orosz-párti Hazafias Választói Blokk (BEP) (24,3%), az Európa-párti Cselekvés és Szolidaritás (PAS) nyerte a moldovai parlamenti választásokat (50,03%). A PAS és a független elemzők által is orosz-barátnak bélyegzett Alternatíva Blokk (BA) a harmadik (8%), a baloldali-populista Mi Pártunk (PN) a negyedik helyen végzett (6,2%). A parlamentbe a jobboldali román-unionista Demokrácia Otthon (PPDA) jutott még (5.7%), így a törvényhozó testület öt párttal alakul majd meg. Az idei parlamenti választásokon rekordszámú moldovai vett részt: a szavazatképes állampolgárok több mint 52%-a szavazott, ami 4 százalékkal több, mint a legutóbbi választáson.
A 2021-es választáshoz képest egyik nagy párt sem volt képes megerősíteni a parlamenti pozícióit, hiszen korábbi választóik egy része a kisebb vagy közelmúltban alakult pártokra szavaztak át. A moldovai elnök, Maia Sandu kormánypártja a négy évvel ezelőtti választásokon hasonlóan szerepelt: akkor a szavazatok 52,8%-át megszerezve a PAS 61 képviselőt juttatott a parlamentbe, most hat képviselővel kevesebbet, 55-öt ültetnek majd be. Hasonlóan járt a négy frakcióból álló, legfőbb orosz-párti ellenzéki csoportosulás is, a Hazafias Választói Blokk, akik 32 helyett 26 képviselővel kezdhetnek neki a parlamenti munkának. Az Alternatíva Blokk, benne a jelenlegi kisinyovi polgármesterrel, Ion Cebannal, a BEP egyik vezető politikusának, Igor Dodon leköszönt tanácsadójával (egyúttal ex-miniszterelnökkel), Ion Chicuval, és a tavalyi elnökválasztások vesztes elnökjelöltjével, a korrupció miatt felfüggesztett főügyésszel, Alexandr Stoianoglo-val nyolc képviselőt juttat a parlamentbe. A baloldali-populista Mi Pártunk és a román-unionista Demokrácia Otthon 6, illetve 5 mandátumot szerzett.
Eseménydús választások: folytatódó hibrid támadások
A moldovai ellenzék szerint a PAS győzelme a külföldi szavazatokon múlt, amelyeket azonban egyelőre nem számoltak össze teljesen, így pontos számadatok nincsenek. A választások napján folytatódtak a hónapok óta mindennapossá vált hibrid támadások.
A külföldi szavazóhelyiségekben feszült volt a hangulat. A moldovai külügyminisztérium szerint több helyen, például Belgiumban, Olaszországban, Romániában, Spanyolországban és az Egyesült Államokban bombariadókat jelentettek be. Az Informatikai és Kiberbiztonsági Szolgálat közölte, hogy egy sor, a választások informatikai renderét célzó kibertámadást blokkoltak. A hatóság szerint a kibertámadások célpontjai között volt a Központi Választási Bizottság weboldala, több kormányzati felhőszolgáltatási rendszer, a választási folyamat automatizálását működtető szolgáltatói rendszerek, és néhány külföldi szavazóhelyiség is. A bejelentett incidensek között volt egy, amelyet több országból egyszerre szerveztek meg, és amely során több mint 16 millió online munkamenetet generáltak, hogy azzal valódi forgalmat szimuláljanak és megkerüljék az online szolgáltatás tűzfalait.
Voltak olyan pártok, amelyek el sem jutottak a választásig, ugyanis annak előestéjén a hatóságok kitiltották őket, vagy felfüggesztették a működésüket. A Kreml-barát Nagy-Moldova (Moldova Mare) párt részvételét illegális finanszírozás gyanújára hivatkozva akadályozták meg, a Hazafias Választói Blokk négy pártjának, a Moldovai Szívnek a működését hasonló okokból függesztették fel – írja a Kyiv Independent.
Mindemellett vasárnap "zavargások előkészítésének" vádjával letartóztattak három embert. Ezeket az akciókat a győztes PAS vezetője, Igor Grosu Moszkva által támogatott bűnözői csoportoknak tulajdonította, és „türelmet és nyugodtságot” kért, hogy a választási folyamatot gördülékenyen lebonyolíthassák a hatóságok.
A moldovai-ukrán határ mentén fekvő Transznisztria, azaz a Dnyeszteren Túli Köztársaság annak ellenére, hogy földrajzilag Moldova része, a terület 1992-es orosz katonai megszállása óta orosz szeparatista államént működik önálló kormánnyal és hadsereggel. A területen élő lakosság – a népszámlálási adatok szerint 430-460 ezer ember – jelentős része orosz-párti szavazó, tekintettel arra, hogy az itt élő lakosság több mint egyharmada orosz a népszámlálási adatok szerint. A Hazafias Választói Blokk színeiben induló szocialista párt vezetője, Igor Dodon szerint a transznisztriai lakosság „mindenféle zaklatásnak volt kitéve, hogy megakadályozzák őket a szavazásban”. A politikus a vádaskodással egy időben, a szavazatok alig egyharmadának a feldolgozottságánál győzelmet hirdetett és tüntetést indítványozott a parlament elé, déli tizenkét órára, Kisinyovba.
Reakciók Európából és a Tengerentúlról
A PAS győzelmét üdvözölték az EU-s vezetők, és komoly aggodalmukat fejezték ki az orosz beavatkozási kampány miatt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az elsők között volt, akik gratuláltak a PAS politikusainak. A politikus elismerte Moldova “elszántságát” az orosz befolyásolási kampányok ellen. Mint X-posztjában írja: "Moldova, megint sikerült. Semmi sem tudta megingatni az elszántságotokat, sem a félelemkeltés, sem a megosztás. Egyértelműen döntöttetek: Európa, Demokrácia, Szabadság. Ajtónk nyitva áll. És minden lépésednél melletted állunk. A jövő a tiéd” – sugallta ez Európai Uniós csatlakozás iránti elkötelezettségét. Ezzel Egyetértett Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője is. Mint azt egy posztjában írja, “Oroszország hatalmas erőfeszítései ellenére, […] semmi sem állíthatja meg a szabadságért küzdő népet. Moldova mellett állunk az EU-ba vezető úton.”
A román elnök, Nicusor Dan szerint Moldova “történelmet írt”, és mint azt posztolta “Románia kiáll a Moldovai Köztársaság mellett”. Donald Tusk, lengyel miniszterelnök szerint a moldovai szavazók megmentették a demokráciát, és “megakadályozták Oroszországot abban, hogy átvegye az irányítást az egész régió felett.” Szerinte a moldovaiak kiállása jó lecke Európa számára.
A választási eredmények egészen az Egyesült Államokig terjedtek, ahol azt egyértelműen a Nyugat sikereként értékelték, így sikerült az a cél, hogy a kelet-európai demokratikus stabilitást megőrizzék. Az Egyesült Államokban terjedő vélemények azonban jóval széttartóbbak, mint az uniós vezetőké. A Telegram alapítója, az orosz származású amerikai üzletember Pavel Durov egy posztjában például azt írta, hogy a regnáló moldovai kormány francia titkosszolgálati csatornákon keresztül többször megkereste, hogy dezinformációra hivatkozva cenzúrázza a számára kellemetlen politikai posztokat.
Mint azt a tech-mágnás írja, az első ilyen kérésnek eleget tett a Telegram, hiszen miután áttekintették a hatóságok által jelzett csatornákat, azonosítani tudtak néhány szabálysértő posztot, amiért cserébe azt ígérték neki, hogy “a francia titkosszolgálat jókat fog mondani” a Pavel Durov 2024-es letartóztatását elrendelő bírónak. Ezt posztjában kifogásolta, és azt írta, hogy a moldovai kormányzat egy második, a Telegram számára elküldött szanálási-listán olyan posztok törlését kérte, “amelyek teljes mértékben megfeleltek” a Telegram szabályainak, és az egyetlen közös vonásuk az, hogy "a francia és a moldovai kormány által nem kedvelt politikai álláspontokat hangoztattak”. Posztja zárásaképp a vállalkozó szokásához híven elköteleződött a szólásszabadság mellett.
A X-bejegyzést Elon Musk is megosztotta, mondván: "Wow". Durov korábban a fentiekkel szinte megegyező állításokat tett a francia titkosszolgálatok romániai elnökválasztásokkal kapcsolatos befolyásolásolási kísérleteiről.
Az orosz befolyás miértjei Kelet-Európában
A közelmúlt román és moldovai választásai hasonló kihívások közepette zajlottak: legyenek azok parlamenti vagy elnökválasztások, a hatóságoknak számítaniuk kellett az orosz hibrid támadásokra, amelyek változatos technikákkal arra törekedtek, hogy a közvélemény befolyásolásával orosz-párti vagy oroszbarát politikusokat juttassanak hatalomra. Romániában a tavaly novemberi elnökválasztások eredményét a román Alkotmánybíróság azért vétózta meg és írta ki újra, mert a függetlenként induló orosz-párti jelölt, Calin Georgescu kampányában erőteljes orosz befolyást állapítottak meg.
Az erdélyi Transtelex ennek kapcsán arról írt, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) szerint Georgescu TikTok-kampánya nem spontán népszerűségre épült. A siker mögött egy több mint 25 ezer álprofilból álló hálózatot sejtettek, amelyet már 2016-ban létrehoztak. A vádak szerint az algoritmusokat manipulálták. A kampány narratívája szorosan illeszkedett az orosz hibrid hadviselés stratégiáihoz, emiatt a titkosszolgálatok illegális kampányfinanszírozással kapcsolatban is vizsgálatokat folytattak, amelyek beigazolódtak.
A politikust végül kizárták a következő elnökválasztásból, és jelenleg államellenes puccskísérlettel vádolják. A megismételt, idén májusi elnökválasztáson sokáig a Georgescuhoz hasonló politikai programmal induló, magyarellenes jelölt, Georg Simion (AUR) volt a legesélyesebb, meglepetésre – és részben a magyar miniszterelnök kommunikációs hibái miatt a centrista jelöltre szavazó magyar kisebbségeknek köszönhetően – végül az Európa-párti bukaresti főpolgármester, Nicusor Dan nyerte a kiélezett elnökválasztást, amit hasonló megkönnyebbüléssel fogadott az európai politika, mint a mostani moldovai parlamenti választások eredményét.
Összetett kérdés, hogy miért fontos Oroszországnak, hogy bábkormányokat segítsen hatalomra a kelet-európai térségben, és különösen Moldovában.
- Ennek elsősorban védelmi és diplomáciai okai vannak, hiszen ezek az államok egyrészt fontos ütköző-zónát jelentenek, másrészt hidat az orosz és a nyugati politika, illetve a balkáni térség között. Ez utóbbitól az orosz vezetés a diplomáciai kapcsolatok mellett kereskedelmi partnerségeket is remélhet.
- Románia NATO-tagállam, Moldova nem az. Ha Oroszországon múlik, az utóbbi ország a lehető legkésőbb fog csatlakozni. Míg Oroszország Ukrajnához hasonlóan Moldovával kapcsolatban is azon az állásponton van, hogy az ország uniós integrációja nem (túlságosan) problémás ügy, a NATO-integráció – ami katonai jelentőségű lépés – Vlagyimir Putyin orosz elnök számára elfogadhatatlan. Azzal, hogy egy orosz-barát kormány kerül hatalomra Moldovában, a politikai vezetés könnyedén fékezheti a NATO-csatlakozás folyamatait. Ennek jelentősége lehet az olyan szomszédos országok tekintetében is, mint Ukrajna, amellyel Oroszország három és fél éve háborúban áll, miután 2022 februárjában lerohanta azt.
- Továbbra sem véglegesen rendezett a Transznisztriai régió, azaz a Dnyeszteren Túli Köztársaság kérdése. Egy Nyugat-barát kormány határozottabban felléphet az orosz befolyás alatt álló szakadár állammal szemben, mint egy orosz támogatosságú moldovai vezetés, amely az orosz politikával együttműködve Moszkvának kedvezőbb feltételekkel rendezheti a területi kérdéseket.
- Moldova függ az orosz gáztól. Egy oroszbarát kormány fenntarthatja ezt a függőséget és megakadályozhatja az alternatív energiaforrásokra való átállás koreográfiáját. Ez orosz gazdasági érdek, és különösen aktuális az elmúlt hetek eseményei közepette, hiszen az orosz-ukrán háború szankciós politikájának új időszaka köszöntött be, amióta Donald Trump hajlandóságot mutat arra, hogy abban részt vegyen. Ehhez feltételeket szabott: akkor fog szankciózni, ha az Európai Unió teljes mértékben leválik az orosz gázról. A bökkenő ott van, hogy Szlovákia és Magyarország energia-kérdésekben különösen kitett az orosz fosszilis tüzelőanyagoknak, amely tény, illetve a két közép-európai uniós tagállam hintapolitikája egyelőre fékezi a szankciós politika sikeres megvalósulását.
Az orosz energiahordozókról leváló európai piacon kapva kap(na) az Egyesült Államok, hiszen a leválással megoldatlanná váló energiaügyi kérdések messiásaként tetszeleghet: tavaly az USA teljes LNG-exportjának 55 százaléka Európában landolt, 34 százaléka Ázsiába, a maradék 11 százalék pedig főleg Latin-Amerikába érkezett. Az LSEG pénzügyi elemző vállalat előzetes adatai szerint decemberben az Egyesült Államok LNG-kivitele rekordszintet ért el, termelése két új üzem indulásával 8,5 millió tonnára nőtt, és 4,5 százalékkal növelték az egész éves szállítást 2023-hoz képest. Az ukrajnai gáztranzit lehetséges leállása miatt az Egyesült Államok tovább növelheti exportját, aminek továbbra is Európa lesz az egyik legfőbb célállomása. Az Euractiv szerint tavaly decemberben 5,84 tonna cseppfolyósított gáz érkezett az USA-ból az EU-ba, miközben novemberben "csak" 5,09 tonna.
Moldova Európa egyik legszegényebb országa. Az egy főre jutó GDP alapján Albánia termelésétől is elmarad, és nem minden évben haladja meg (2023: 6651 USD) az olyan közepes jövedelmű afrikai államok hozamait sem, mint például Botswana (2023: 7250 USD). Azzal, hogy Moldova Szlovákiához és Magyarországhoz hasonlóan orosz gázfüggőségben és egyúttal külső források hiányában van gyakorlatilag gazdasági kelepcébe is szorult. A kelepce ajtaja egészen addig nem tárul ki, amíg az ország nem tesz szert külső forrásokra, amelyek egyetlen reményét az Európai Uniós integráció hozhatja el. Az uniós csatlakozási tárgyalások ugyan már megkezdődtek, az Európai Unió lassú döntéshozatali eljárásai miatt erre még éveket kell várnia a moldovai vezetésnek.
Azzal, hogy a múlt vasárnapi választásokon a moldovai lakosság úgy döntött, hogy egy Európa-párti kormánynak szavaz bizalmat, mást nem nyert, csak időt.