Nagy a tétje a mai moldovai előrehozott parlamenti választásoknak: a központi kérdés az, hogy az ország az Európai Unióhoz való integráció mellett dönt-e, vagy visszasodródik Moszkva karámjába.
A vasárnapi sorsdöntő szavazáson új, 101 fős parlamentet választanak, majd Moldova elnöke miniszterelnököt jelöl, általában a vezető pártból vagy tömbből, amely ezután megpróbálhat új kormányt alakítani. A javasolt kormánynak ezután parlamenti jóváhagyásra van szüksége.
A feszült versenyben a kormányzó Nyugat-barát Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) - amely 2021 óta erős parlamenti többséggel rendelkezik, de ennek elvesztését kockáztatja - mérkőzik meg több Moszkva-barát ellenféllel, életképes Európa-párti partner nélkül.
A további Európa-párti jelöltek hiánya és a szavazást megelőző súlyos orosz beavatkozásról szóló állítások bizonytalanságot keltettek a lehetséges eredményekkel és az ország geopolitikai pályájával kapcsolatban.
Moldova Ukrajna és az EU-tag Románia között fekszik. A mintegy 2,5 millió lakosú ország az elmúlt években nyugati irányba haladt, és 2022 júniusában nyerte el az EU tagjelölt státuszt, mindössze néhány hónappal azután, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.
Dorin Recean moldovai miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország "több százmillió" eurót költ egy állítólagos "hibrid háború" részeként, hogy megpróbálja átvenni a hatalmat, amit "az országunk jövőjéért vívott végső csatának" nevezett.
"Felszólítok minden moldovai állampolgárt itthon és Európa-szerte:
- mondta. "Az aggodalmat változtassuk mozgósítássá és átgondolt cselekvéssé... Segítsünk megállítani a terveiket".
Az állítólagos orosz stratégiák között szerepel egy nagyszabású szavazatvásárlási akció, kibertámadások a kritikus kormányzati infrastruktúrák ellen, a választások körüli tömeges zavargások szításának terve, valamint egy kiterjedt online dezinformációs kampány, amelynek célja az Európa-párti kormánypárt támogatásának csökkentése és a szavazók Moszkva-barát jelöltek felé terelése.
Oroszország többször is tagadta a moldovai beavatkozást, és a múlt héten "oroszellenesnek" és "megalapozatlannak" minősítette a vádakat.
A hatóságok arra figyelmeztettek, hogy a moldovai választások napján hamis bombariadók, kibertámadások, ideiglenes áramkimaradások és "képzett személyek" által elkövetett utcai erőszakos cselekmények történhetnek.
A rendfenntartó erők több száz razziát hajtottak végre a szavazás előtt, és sokakat őrizetbe vettek, akikről azt gyanítják, hogy az ország választásának megzavarását tervezték.
Moldova nagyszámú diaszpórája várhatóan szintén döntő szerepet játszik majd a vasárnapi eredményben.
A tavalyi elnökválasztáson - amelyet szintén a Kelet és Nyugat közötti választásnak tekintettek - rekordszámú, 327 ezer szavazó adta le szavazatát külföldön, akiknek több mint 82%-a a nyugatbarát Maia Sandu elnökre szavazott, ezzel biztosítva újraválasztását.
A PAS egyik fő ellenfele az oroszbarát Hazafias Választási Blokk, politikai pártok egy csoportja, amely "barátságot akar Oroszországgal" és "állandó semlegességet".
A további indulók között van a populista Mi Pártunk, amely "kiegyensúlyozott külpolitikát" akar Kelet és Nyugat között, és az Alternativa Blokk, amely azt állítja, hogy Európa-párti, de a kritikusok szerint szorosabb kapcsolatra törekszik Moszkvával.
Az ország gazdasági helyzete is a választók figyelmének előterében áll ebben a választási ciklusban. A féktelen infláció és a súlyosbodó megélhetési válság, valamint a magas szegénységi ráta csökkentheti a Sandu által 2016-ban alapított hivatalban lévő kormánypárt támogatottságát.
A legtöbb helyi közvélemény-kutatás szerint azonban a PAS fogja megszerezni a legtöbb szavazatot, de ezek a felmérések nem veszik figyelembe a nagyszámú diaszpórát. A közvélemény-kutatások azt is tükrözik, hogy a választók körülbelül egyharmada bizonytalan volt a választások előtti napokban.
A 2021-es parlamenti választásokon a részvételi arány alig több mint 48% volt. Szakértők és elemzők azt jósolják, hogy minél magasabb a részvételi arány, annál valószínűbb, hogy a PAS megszerezheti a többséget és kormányt alakíthat.