Az uniós védzáradék lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy a válság idején átvállalják az energiával kapcsolatos költségek egy részét az állampolgároktól, és ennek érdekében megemeljék a költségvetési kiadásaikat.
Portugália aktiválni fogja az Európai Unió (EU) költségvetési szabályaihoz kapcsolódó védzáradékot, amelyet Brüsszel is lehetővé tett. Ezzel az ország ideiglenesen szeretné fedezni az energiával kapcsolatos többletköltségeket a jelenlegi válság közepette, anélkül, hogy ez szabálysértésnek minősülne.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Az Európai Bizottság – több ország kérésére is – úgy látja, hogy most egy kivételszabályt kell létrehozni, hasonlót ahhoz, amelyet a védelmi kiadásokra vonatkozó szabályok esetében már bevezetett. Mi támogatjuk ezt a döntést, és aktiválni fogjuk ezt a záradékot, ahogy a védelmi kiadásokra vonatkozót is aktiváltuk” – jelentette be Joaquim Miranda Sarmento pénzügyminiszter, a Lusa hírügynökségnek nyilatkozva.
Az eurocsoport luxembourgi ülésére érkezve Joaquim Miranda Sarmento a portugál újságíróknak elmondta: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság adatai szerint Portugália az ötödik olyan uniós tagállam, amely a bruttó hazai termékéhez (GDP) viszonyítva a legtöbb támogatást nyújtja.
A miniszter hozzátette, hogy ez a helyzet lehetővé teszi az országnak ezen támogatási intézkedések fenntartását, sőt akár megerősítését is, az Iránban zajló konfliktus alakulásának függvényében, amelyet Izrael és az Egyesült Államok támadásai váltottak ki.
Portugália így élni kíván az EU ideiglenes kivételszabályával, hogy a tervezettnél magasabbra emelje az állami kiadásokat anélkül, hogy ez az európai blokk költségvetési szabályainak megsértésének számítana. Ez az intézkedés egy már hatályban lévő, a védelmi kiadások elszámolását könnyítő rugalmassági szabályt egészít ki.
„A mostani válság más, mint a 2022-es”
Joaquim Miranda Sarmento szerint a mostani válság különbözik a 2022-ben tapasztalttól; úgy véli, hogy az Európai Központi Bank (EKB) által a közel-keleti háború okozta inflációs nyomásra reagálva bejelentett kamatemelés „egyáltalán nem volt feltétlenül szükséges” – tette hozzá az EKB döntését kommentálva.
„Természetes, hogy az Európai Központi Banknak vannak aggodalmai. Az EKB, amely 2022-ben [az előző energiaválság idején] nagyon fontos szerepet játszott, úgy döntött, hogy most megteszi ezt az első jelzést a piac felé, de majd meglátjuk a következő hónapokban. Továbbra is azon a véleményen vagyok, hogy ezt a jelzést akár nem is kellett volna megadnia, nem volt rá feltétlenül szükség, de természetesen tiszteletben tartom az EKB mandátumát és függetlenségét” – fogalmazott a pénzügyminiszter, a Lusa szerint.
„Az Európai Központi Bank mindenesetre úgy döntött, hogy emeli a kamatokat, de egészen más helyzetben vagyunk most, akár az infláció, akár a jegybanki kamatszintek szempontjából” – tette hozzá.