Moldova pénzügyi ellentétek miatt nem kap gázt az oroszoktól, Szlovákia pedig a korábban a tranziton megkeresett nagyobb summát veszíti el az ukrán tranzit leállítása miatt. Robert Fico szlovák miniszterelnök egyre durvábban fenyegeti Kijevet.
HIRDETÉS
A hivatalosan Moldovához tartozó, de szakadár Dnyeszteren Túli Köztársaságban az orosz gázszállítások leállása miatt az élelmiszergyártókon kívül minden ipari létesítmény működését le kellett állítani. A Szovjetunió összeomlásával Moldovától elszakadt, közel 450 ezres lakosú, jóként orosz ajkú terület miniszterelnök-helyettese, Szergej Obolonik azt nyilatkozta, hogy egyelőre korai megítélni, hogyan fog alakulni a helyzet, de súlyos gondot okozhat, ha a gázstop visszafordíthatatlan folyamatokat indít be, és a vállalkozások csődbe mennek a termelés kiesése miatt.
A helyi energiavállalat szerdán állította le a fűtést és a meleg vizet a háztartásokban, és felszólította a családokat, hogy amennyiben megoldható, egyetlen szobát használjanak, a nyílászárókat pedig takarják el függönnyel vagy takaróval, és használjanak elektromos fűtőtesteket. Vadim Krasznoszelszkij, a terület Kreml-barát vezetője hozzátette, hogy a régióban vannak gáztartalékok, melyek az északi részeken 10 napig, délen pedig maximum 20 napig elegendőek. Közölte, hogy a főerőmű gázról szénre állt át, így januárban és februárban is el tudják látni a lakosságot árammal.
A The Guardian megjegyzi: Oroszország éves szinten körülbelül 2 milliárd köbméter gázt pumpált Moldovába, amiből az országot ellátó erőmű is jelentős mennyiségben kapott. A 2,5 milliós, az EU-hoz csatlakozni kívánó Moldovának régóta vannak gázfizetési vitái Oroszországgal, így a szükségleteinek több mint 60 százalékát a szomszédos Romániából akarja importálni. Dorin Recean moldovai miniszterelnök hétfőn arra utasította kormányát, hogy kezdje meg a felkészülést a Gazprom 50 százalékos tulajdonában lévő Moldovagaz vállalat esetleges államosítására, mire a Gazprom a szállítás leállításával válaszolt. Moldova tagadja, hogy tartozna az orosz gázóriásnak, és azzal vádolja Oroszországot, hogy destabilizálni akarják az országot, a Moldovagaz vezetője, Vadim Ceban pedig pénteken bejelentette, hogy cége hajlandó segíteni a Dnyeszteren Túli Köztársaság gondjain, és piaci áron gázt eladni a helyben működő Tiraspoltransgaz vállalatnak.
Az USA jelentős hasznot húz a gáztranzit leállításából
Volodimir Zelenszkij eközben „Moszkva egyik legnagyobb vereségének” minősítette az ukrajnai orosz gáztranzit leállítását, és sürgette az Egyesült Államokat, hogy szállítson több gázt Európába, noha erre aligha kell sürgetni őket. Elég megjegyezni, hogy 2024-ben az Egyesült Államok teljes LNG-exportjának 55 százaléka érkezett Európába, 34 százaléka Ázsiába, a maradék 11 százalék pedig főleg Latin-Amerikába.
Az LSEG pénzügyi elemző vállalat előzetes adatai szerint decemberben az Egyesült Államok LNG-kivitele rekordszintet ért el, termelése két új üzem indulásával 8,5 millió tonnára nőtt, és 4,5 százalékkal növelték az egész éves szállítást 2023-hoz képest.
A piac viszont 2025-ben megváltozhat az ukrajnai gáztranzit leállása miatt, így az Egyesült Államok tovább növelheti exportját, aminek továbbra is Európa lesz az egyik legfőbb célállomása. Az Euractiv cikkében tengernyi adat olvasható erről, jelen írásban egyet érdemes kiemelni: decemberben 5,84 tonna cseppfolyósított gáz érkezett az USA-ból az EU-ba, miközben novemberben "csak" 5,09 tonna.
Az USA nyereségét Maria Zakharova külügyi szóvivő is elismeri. Közölte, hogy az orosz gáz elvesztése gazdaságilag károsítja Európát, ennek a kárnak pedig az Egyesült Államok a haszonélvezője. Zakharova kacifántosan hozzátette, hogy szerinte Európa feláldozta állampolgárai jólétét csak azért, hogy pénzügyi támogatást nyújtson az amerikai gazdaságnak.
Január elsején lehívták Fico blöffjét
Európa az ukrajnai háború kezdete óta csökkentette az orosz energiától való függőségét, és növelte az egyéb forrásokból származó importot, beleértve a Norvégiából származó vezetékes gázt, valamint az Egyesült Államokból és Katarból származó cseppfolyósított földgázt. Robert Fico szlovák miniszterelnök mintha mindezzel nem lenne tisztában, néhány nappal ezelőtt ugyanis még arról beszélt, hogy az ukrán gáztranzit leállása „drasztikus hatással lenne mindenkire az Európai Unióban”, majd azzal fenyegetőzött, hogy leállítja országa Ukrajna felé tartó áramexportját mintegy megbosszulva a gáztranzittól való elállást. Drasztikus hatásról persze nincs szó, az EU a helyzetre képes volt felkészülni, hiszen Kijev már hónapokkal ezelőtt közölte, hogy nem hosszabbítják meg az oroszokkal kötött, öt évig tartó tranzitszerződést.
Fico tehát feleslegesen rémisztgetett, az európai piac ugyanis meg sem érezte a leállást, sőt az Európai Bizottság közölte, hogy nincs mitől tartani. A Politico azt írja, hogy a Gas Infrastructure Europe statisztikái szerint Szlovákia tározói 75 százalékig telítettek (ez a szezonális átlag felett van), míg Magyarország 68 százalék körül mozog, és a még orosz gázt importáló Ausztria és Csehország is egészséges mennyiséget tárol. „Természetesen nincs válság” – közölte Laurent Ruseckas, az S&P Global gázpiaci szakértője, és hozzátette, hogy az említett országokban a kereslethez képest viszonylag nagy a tárolókapacitás, így akkor sem lennének ellátási problémák, ha nem lennének alternatív források. Azok viszont vannak.
Ruseckas szerint a gáz ára talán és enyhén emelkedhet, de erre kevés az esély, és megjegyzi, hogy Ficót inkább az zavarhatja, hogy elesik az orosz gáz szállításából származó bevételtől, ami Ukrajna szerint akár évi félmilliárd euró is lehet. Katarína Roth Neveďalová, a Fico-féle Smer európai parlamenti képviselője Fico moszkvai útját követően azt nyilatkozta a Politicónak, hogy Szlovákia „energiaforrásai Oroszországból származnak, ezért nagyon fontos számunkra a gázszállítás biztosítása”, de megjegyezte azt is, hogy a tranzitdíjaik a szlovák állami költségvetéshez jelentős összeget tesznek hozzá, és nem szeretnék, ha kiesne a bevétel.
Fico dühe nem látszik nyugodni, legutóbb azzal fenyegetőzött, hogy csökkenti az országban élő több mint 130 ezer ukrán menekült pénzügyi támogatását, már amennyiben Kijev nem hosszabbítja meg a tranzitszerződést Moszkvával. A fenyegetésre az ukrán fél még nem reagált.