„Becsületes Románia” jelszóval kampányolt a Nyugat-barát szavazók utolsó reménységeként. Feddhetetlenségét igazolja, hogy a Sorbonne-on doktorált matematikus albérletben él családjával. Az erdélyi magyarok többsége rá szavazott, holott Orbán Viktor szélsőséges riválisát biztosította támogatásáról.
HIRDETÉS
„Romániának két ellentétes választási lehetősége van: a Nyugat-barát vagy a Nyugat-ellenes opció, azaz a gazdasági szabadság és jólét útja gazdasági izolációval szemben; illetve a bölcsesség és a párbeszéd kultúrája az elszigetelődő jelölt által támogatott gyűlölet kultúrájával szemben” – így hajrázott hatalmas hátrányból Nicușor Dan a román elnökválasztás második fordulója előtt.
Az elsőt a szélsőjobboldali focihuligán, George Simion nyerte csaknem 20 százalékos előnnyel, a másodikban azonban a bukaresti polgármester nemcsak behozta a lemaradást, hanem a szavazatok 56 százalékával magabiztosan nyert.
Románia a „liberálisok által két évszázaddal ezelőtt kitaposott európai út és a két világháború közötti, a fasiszta eszmékhez kötődő Európa-ellenesség között választott” – így értékelte az elnökválasztás tétjét Cristian Pirvulescu, a Politikai Tudományok bukaresti karának dékánja.
Az új elnök hívei egészen leegyszerűsítették a képletet: „Oroszország, ne feledd, Románia nem a tiéd!” – skandálták Bukarestben már az urnazárás után.
A határozottan EU- és NATO-párti Dan a választások előtt kijelentette: hogy Románia Ukrajna iránti támogatása kulcsfontosságú saját biztonsága szempontjából – a fokozódó orosz fenyegetéssel szemben.
Az albérlő
Sok elemző egyetértett abban, hogy a mostani elnökválasztás potenciálisan a legjelentősebb volt Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor 1989-es bukása óta, hisz az ország a két gyökeresen eltérő irány közül választott.
Dan volt a Nyugat-barát szavazók utolsó reménysége.
Az elnöki szék megszerzése megkoronázta a matematika tudósából civil aktivistává, majd 2020-ban a román főváros polgármesterévé váló, figyelemre méltó felemelkedését. Bukarest első embereként azért kampányolt, hogy megmentse a történelmi műemlékeket az „ingatlancápáktól”.
Dan függetlenként indult a polgármesteri és az elnöki tisztségért egyaránt. Megfigyelők szerint a politikai támogatás hiánya előnyére vált egy olyan országban, ahol a politikusokat rendre korruptnak tartják.
A „Becsületes Románia” jelszóval kampányolt teljesen megalapozottan. Feddhetetlen polgármesterként élettársával és két gyermekével együtt egy háromszobás lakást bérel Bukarest egyik lepukkant negyedében – havi 580 euróért.
„Nicușor Dannak soha nem voltak beilleszkedési problémái, és soha nem vádolták korrupcióval” – mondta róla egy politikai elemző. „Egy olyan országban, ahol a korrupció a lakosság jelentős része számára problémát jelent, kimondottan tisztességes politikusnak számít” – tette hozzá Costin Ciobanu.
A matematikai őstehetség
Nicușor Dan 1969. december 20-án született a Nagyszeben és Brassó között félúton fekvő Fogarason. „A családom az akkori idők tipikus román családja volt: édesanyám könyvelő, édesapám munkás” – írta életrajzában.
A középiskolában fedezte fel a matematika iránti szenvedélyét. Tehetségére a tanárai is felfigyeltek, és bátorították kitartását. Gimnazistaként részt vett egy országos versenyen, majd két egymást követő évben, 1987-ben és 1988-ban aranyérmet nyert a Nemzetközi Matematikai Olimpián.
Magától értetődő volt, hogy a Bukaresti Egyetem matematikai karán szerzett diplomát, majd 1992-ben a párizsi École Normale Supérieure-ön folytatta tanulmányait, a Sorbonne-on pedig 1998-ban doktorált.
A francia fővárosban tanuló román diákokkal megvitatta: mit tehetnének annak érdekében, hogy Romániát a „helyes útra” tereljék.
Hazatérése után a Román Tudományos Akadémiához tartozó Matematikai Intézet munkatársa lett, majd bekapcsolódott az örökségvédelmi törvénytelenségek elleni polgári mozgalmakba. Tüntetett egy pláza építése ellen, amit két évtized elteltével egy jogerős bírósági ítélet törvénytelennek nyilvánított; tüntetett a bukaresti örökségnek számító Halei Matache lebontásának ellen is.
A független
Amikor az ingatlanmaffia a román állam közönye mellett a főváros zöldterületeit és műemléképületeit szemelte ki magának, Dan azonos gondolkodású társaival megalapította a Mentsük meg Bukarestet Egyesületet, az USB-t.
Bírósági úton harcoltak több száz hektárnyi zöldterület és műemlék védelméért. Több száz pert nyertek az „ingatlancápák” és a nem működő állami intézmények ellen.
Az USB utóbb USR lett, a Mentsük meg Romániát Egyesület, amely a törvényhozásba is bekerült, Dan azonban kilépett a tömörülésből.
Több mint egy évtizede, 2012-ben indult először független jelöltként a főpolgármesteri tisztségért. Nem nyert.
Nyolc évvel később azonban, a járvány idején, 2020-ban, jobboldali támogatással elnyerte a polgármesteri tisztséget.
Négy évvel később, a szavazatok több mint 47 százalékával újrázott.
A család
Az új román first lady tizenöt éve az élettársa. Mirabela Grădinaru a Daciákat gyártó helyi Renault egyik vezetője.
Első gyermekük, Aheea, egy kislány, 2016-ban született.
„Három éve kisfiunk születésével vált teljessé a családunk” – írta Dan fiáról, Antimról.
Az új román elnök folyékonyan beszél angolul és franciául, hisz ezeken a nyelveken tanult és doktorált.
„Szeretem a zenét, az irodalmat” – vallotta magáról. A vakációkat általában szülővárosában, Fogarasban töltik, vagy Vasluiban, Mirabela családjánál.
Ő úgy véli: Románia képes és szorgalmas emberek országa, jelentős erőforrásokkal és hatalmas fejlődési potenciállal. Minden feltétel adott, hogy stabil, biztonságos és virágzó társadalmat építsenek.
A karizma
Miután a román alkotmánybíróság tavaly novemberben – orosz befolyásra hivatkozva – megsemmisítette az elnökválasztás végeredményét, amely szerint a jobboldali outsider, Călin Georgescu nyert meg, Dan úgy döntött, hogy maga is ringbe száll.
Szerinte a választók megelégelték, hogy az intézmények csalárdul hazudtak és cserbenhagyták őket.
Gyötrelmes küzdelem várt rá, mert eleve előnytelen helyzetből rajtolt.
Az első fordulóban elért második helyezése sokakat meglepett – elemzők szerint azért, mert hiányzik belőle a karizma, miközben az éllovas Simion „tűzrőlpattant” populista.
„Nicușor Dannak kommunikációs problémái vannak, és nem túl empatikus” – mondta róla Cristian Pirvulescu, aki szerint olyan közönséget kellett megszólítania, amely „nem túl nyitott a jelöltségére”.
A Nyugat-barát szavazók minden reménye azonban hozzá fűződött. Riválisához, George Simionhoz képest vitathatatlan emberi tulajdonságokkal rendelkezik” – jellemezte Pirvulescu.
„Nicușor Dan őszinte, hiteles és becsületes” – mondta Danról a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzora. „Nincs benne semmi erőltetett, semmi mesterkélt” – tette hozzá Valentin Naumescu.
A „riadt erdélyi magyar”
A Simion-párti szavazó „volt »szekus«, középkorú, gyerekei külföldön élnek, szülei földművesek, ortodox, és egész nap a tévét nézi” – így jellemezte a populista jelölt rajongóit egy marosvásárhelyi újságíró. Máthé Éva szerint a Dan-szavazó: „fiatal, művelt vagy félművelt, internetfüggő, külföldre vágyó, egy-két idegen nyelvet beszélő, kis- vagy nagyvárosi állampolgár”.
– tette hozzá.
Ezt támasztja alá az RMDSZ EP-képviselőjének a közösségi médiában közzétett bejegyzése is.
„Ez nagyon közel volt. A fülünk mellett süvített el a golyó. A futballhuligán veszített, Nicușor Dan és az ország nyert!” – idézte Vincze Lórántot a Maszol.
Az erdélyi magyarok riadalmában és a fülük mellett épp csak elsüvítő golyóban nem kis szerepet játszott a magyar miniszterelnök, aki a román elnökválasztás első fordulója után azt üzente a magyargyűlölő kirohanásairól és az Úz-völgyi temető megbecstelenítéséről elhíresült Simionnak: megválasztása esetén vétóval védheti meg az uniós retorzióktól.
Ezek után a legkevésbé sem volt meglepő, hogy a szélsőjobboldali elnökjelölt közösen bukkant fel egy szórólapon a magyar kormányfővel, a következő magyar nyelvű szöveggel: „A románok számíthatnak a magyarokra a kereszténység és a szuverenitásért vívott harcukban – Viktor Orbán.” A szórólapot félmillió példányban nyomtatták – írta a G4Mediára hivatkozva a Magyar Hang.
„Erdélyiként” Nicușor Dan nyílt levelet küldött „kedves, magyar barátainak”.
„Önök dönthetnek egy olyan elnök mellett, aki tiszteletben tartja a történelmüket és jogaikat – vagy egy olyan mellett, aki meggyalázta az őseiket” – állt Nicușor Dan üzenetében.
A helyes út
Döntöttek, méghozzá tömegesen.
A választási részvétel 65 százalékos volt az első forduló 53 százalékához képest – tudósított a France24. A választási hajlandóságot a félelem is gerjesztette, hogy Románia letér az európai irányvonalról.
„A győzelem ezrek és ezrek érdeme, akik abban hisznek abban, hogy Románia a helyes utat választja” – jelentette ki az eredményhirdetés után az 55 éves, új államfő, akinek a győzelmét végül vonakodva Simion is elismerte.
A korrupció ellen küzdő bukaresti polgármester az Európai Unió hatodik legnépesebb országának elnöki posztját nyerte el.
A tét nem volt kicsi: a 19 millió lakosú Románia jövőbeni irányultsága, amely az unió keleti peremén, Ukrajnával határos, és amely egy kritikus NATO-bázisnak ad otthont, egy, a nyugati szövetség számára kényes pillanatban – jegyezte meg a Politico.