Moldovában vasárnap parlamenti választásokat tartanak, amelynek ugyanaz a tétje, mint a tavaly novemberi elnökválasztásoknak: hogy az Európa-párti politika, vagy az orosz érdekek érvényesülnek a posztszovjet államban. Az utóbbi cél eléréséért Moszkva széleskörű dezinformációs kampányba kezdett.
HIRDETÉS
Szeptember 28-án parlamenti választásokat tartanak Moldovában. Az országban ilyenkor – Romániához hasonlóan – az orosz befolyásolási kampányok tovább élesednek. A vasárnapi választások tétje ugyanaz, mint a korábbiaknak: hogy az egykori szovjet tagköztársaságban ismét az EU-hoz való közeledés politikája, vagy az orosz érdekszférába való fokozatos visszatérés érvényesül.
Az utóbbi forgatókönyv érvényesítéséért Oroszország több eszközzel küzd. Ilyenkor a botnet-hálózatok, a hamis kormányrendeletek és a Moszkva befolyása alatt lévő egyházi tisztviselők is bekapcsolódnak a kampányba.
Eugen Muravschi, a WatchDog.md nevű moldovai agytröszt szakértője az Euronewsnak elmondta, hogy Oroszország változatos eszközökkel lép fel egy ilyen befolyásolási kampányban. A szakértő szerint a dezinformációs gépezetbe az ország "annyi pénzt önt, hogy nehéz számon tartani a számokat". A legsúlyosabb fenyegetést a szavazatvásárlás jelenti.
"Több pénz megy a szavazatvásárlásra, több pénz megy a dezinformációra, és több botot állítanak rá az úgynevezett online aktivitásra. A kriptovaluták a legutóbbi választásokhoz képest sokkal jelentősebb eszköz lettek" – magyarázta Muravschi.
A szakértő elmondta, hogy a dezinformáció kategóriáját tekintve az egyik fő manipulációs eszközt a bothálózatok jelentik. Ezeket álhírek terjesztésére, illetve a kormány elleni kritikák, és az euroszkeptikus narratívák felerősítésére használják. "Az is növekvő tendencia, hogy a helyi influenszerkultúrát használják fel a politikát nem napi szinten követő közönség befolyásolására a Facebookon vagy az Instagramon" – tette hozzá.
Ál-kormányrendeletek, energia, politizáló papok
Muravschi szerint a "hamis kormányrendeletek" szintén hatékony eszköznek bizonyulnak. Ilyenkor a politikai vezetés nevében terjesztenek általa meg nem hozott döntéseket.
"Volt egy ilyen, ami arra szólította fel a közintézményeket, hogy szivárványos zászlókat helyezzenek ki. Egy másik pedig arra, hogy az iskoláknak a tanév elején LMBTQ+ információs plakátokat kell kifüggeszteniük" – magyarázza Muravschi.
Muravschi szerint Oroszország szereti meglovagolni az LMBTQ+ problematikáját azt állítva, hogy az EU-integráció lehetősége magával hozza, hogy a moldvaiaknak a hagyományos értékeiket fel kell adniuk és "LMBTQ-propagandának" kell kitennie a gyerekeiket az iskolákban és az óvodákban. Bár orosz befolyásolási kampányról nem tudni, Magyarországon ugyanezek az érvek mindennaposak, csakhogy a kormányzat az, aki ezeket a kommunikációjában érvényesíti.
Muravschi szerint a hibrid-hadviselés részeként az energia-kérdések szintén kiemelkedő beszédtémát jelentenek Oroszországnak. Az olcsó gáz és áram illuzórikus ígérete nagyon vonzó az alacsony jövedelmű családok számára, magyarázza a szakértő. Ezt azzal indokolja, hogy sokaknak a mindennapi túlélés fontosabb, mintsemhogy az ország hosszútávú fejlődését előtérbe tudnák helyezni.
Muravschi szerint Moszkva az ortodox egyházat is tevékenyen felhasználja "az orosz propaganda terjesztésére". Az Euronews korábban beszámolt arról, hogy a Központi Választási Bizottság egy sor olyan esetet feljegyzett, amelyekben ortodox papok szerepet vállaltak politikai propagandatevékenységben. A vasárnapi választások előtt a chișinăui választási hatóság arra figyelmeztetett, hogy az egyházak választási kampányban való részvétele alkotmányellenes, és felszólította a vallási felekezetek képviselőit, hogy tartózkodjanak a politikai tevékenységtől, és mindennemű politikai megnyilvánulástól.
A WatchDog.md elemzései szerint Moszkva "hamis külföldi kiadványokat vagy valódi fizetős honlapokat" szintén terjeszt. A szervezet felmérései alapján ezek valójában orosz propagandaszövegek, amelyeket azzal a kommentárral osztanak meg, hogy azok nyugati forrásból származnak".
A felsorolt stratégiák többsége nem újkeletű: Moszkva már a tavalyi elnökválasztást megelező kampányban is használta őket. Az idei támadás azonban Muravschi szerint "intenzívebb és agresszívebb". Mint mondja, mostanra Oroszország úgynevezett "infoleaderek" hálózatát építette ki. Az infoleaderek olyan moldovai állampolgárok, akiket arra képeztek ki, hogy több közösségi média fiókot kezelve vegyék ki a részüket az orosz kampányból.
A hatóságok a dezinformációval szemben igyekeznek fellépni. Hétfőn chișinăui tisztviselők közölték, hogy 250 razziát tartottak és több tucat embert vettek őrizetbe egy vizsgálataik szerint Oroszország által támogatott, "tömeges zavargások" szítására irányuló kísérlet ellen. A razziák összesen több mint 100 embert érintettek. Hetvennégy embert 72 órára őrizetbe vettek, számolt be róla a moldovai főügyész. A rendőrség szerint a zavargásokat "az Orosz Föderációból, bűnözői elemeken keresztül koordinálták".
A választások
A moldovai választási rendszer egyfordulós és arányos, 5-7%-os parlamenti küszöbbel attól függően, hogy pártról vagy pártszövetségről van-e szó. A kormányzó PAS (Partidul Acțiune și Solidaritate, Cselekvés és a Szolidaritás Pártja) jobbközép, Európa-párti liberális párt, vezetője Maia Sandu, a jelenlegi köztársasági elnök. 2021 óta kényelmes többségük, 61 képviselőjük van a 101 fős parlamentben. Jelenleg 31-33%-ra mérik őket, ami jelenthet számukra szoros első és második helyet is.
A másik nagy szövetség a Patrióta Választói Tömb (Blocul Electoral Patriotic, BEP), amely négy kisebb szocialista, kommunista illetve populista pártból áll össze. A legnagyobb az oroszpárti populista politika moldovai veteránja, Igor Dodon szocialista pártja. A tömb "kölcsönösen előnyös" orosz kapcsolatokat szorgalmaz, miközben ígéretei szerint továbbra is kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekedne az EU-val, Romániával és Ukrajnával is. Romániához hasonlóan a baloldali blokk szegődött a hagyományos családi és vallási értékek őréül. A Tömb szoros kapcsolatot ápol az ortodox egyházzal. A BEP-et szintén 30-34% körül mérik, tehát ahogy egy szűk győzelem, szűk vereség is elképzelhető számukra.
Egy kisebb szövetség, az "Alternatíva" nevű blokk (BEA) olyan politikusokból áll, akik magukat Európa-pártinak vallják, azonban jól dokumentált kapcsolataik vannak Oroszországgal. Muravschi szerint a politikai csoportosulás cselt vet: az Európa-párti szavazókat rávenné, hogy oroszbarát politikusokra szavazzanak.
Mi a célja Moszkvának?
Muravschi az Euronewsnak azt mondta, hogy Moszkva "egy lojális, engedelmes kormányt akar Chișinăuban". Mint azt kifejti, az Orosz rezsim nem tekinti Moldovát, vagy bármely más volt szovjet köztársaságot független országnak. Egy oroszbarát rezsim Moldovában Moszkva számára befolyási övezetének legitim visszaállítását jelentené, vélekedik.
A szakértő kifejtette, hogy gyakorlati szempontból Moldovát sokféleképpen fel lehet használni: segíthet kijátszani a nyugati szankciókat, alááshatja az Ukrajnának nyújtott diplomáciai támogatást, erősítheti az orosz befolyást Romániában, segítségével orosz szabotázsakciók szervezhetőek Európában, sőt, az országon keresztül akár még több orosz katonát lehet küldeni a "Dnyeszteren túli területre".
"A háborút Oroszország nagyon cinikusan használja fel. A választók számára az orosz propaganda úgy festi le a Nyugatot, mintha az lenne a felelős ukrajnai háborúért" - teszi hozzá.
Maia Sandu moldovai elnök az EU-csatlakozást "túlélési kérdésnek" nevezte, és kijelentette, hogy a kelet-európai ország "versenyfutásban van az idővel". A politikus szerint országára Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést. Európa az orosz hibrid hadviselés célpontja, hangsúlyozta többször. Mint azt legutóbb kijelentette: "a Kreml célja egyértelmű, Moldovából az Európai Unió elleni hibrid támadások indítóállomását kell csinálni".