A választások első fordulójában a korábban ismeretlen szélsőjobboldali nacionalista jelölt, Călin Georgescu sokkoló eredménnyel végzett az élen, a vizsgálatok számos szabálytalanságot találtak.
HIRDETÉS
Alig két nappal a szélsőjobboldali Călin Georgescu és a centrista, EU-párti Elena Lasconi közötti második romániai elnökválasztási forduló előtt a román alkotmánybíróság úgy döntött, hogy érvényteleníti az első fordulót.
A két hét múlva távozó államfő, Klaus Iohannis szerdán feloldotta számos titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentés titkosítását és ebből az derült ki, hogy Románia állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjává vált.
Ezen információk ismeretében a román alkotmánybíróság egyhangúan és megfellebbezhetetlenül arról döntött, hogy az első fordulót meg kell ismételni. A testület ezen kívül arra kérte a bukaresti kormányt, hogy dolgozza ki az újabb választás menetrendjét. Az elnökválasztást egészen a jelöltállítástól újra kell kezdeni, miután a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapította, hogy a választás eredményét nemzetbiztonságot veszélyeztető külföldi beavatkozás befolyásolta.
Iohannis marad az elnök
Klaus Iohannis rendkívüli sajtótájékoztatón reagált az alkotmánybíróság döntésére. Az elnök elismerte, hogy a helyzet példátlan, de hangsúlyozta, hogy a döntés mindenkire kötelező, és azt be kell tartani.
Iohannis elmondta, hogy az első forduló után röviddel furcsa jelzéseket kaptak a titkosszolgálatoktól. Ezek arra utaltak, hogy az egyik jelölt illegális kampányt folytatott, amelyet egy külföldi állam támogatott.
Iohannis szerint a következő lépés az új parlament megalakulása és az új kormány kinevezése. Az új kormány feladata lesz, hogy új dátumot tűzzön ki a megismételt elnökválasztásokra.
A jelenlegi elnök pedig marad hivatalban.
„Az alkotmány egyértelmű: az elnök mandátuma addig tart, amíg az új elnök le nem teszi az esküt. Én maradok, amíg ez meg nem történik” – mondta határozottan.
Iohannis zárásként hangsúlyozta, hogy a demokrácia helyreállítása érdekében mindenkinek kötelessége együttműködni, és azt kérte a politikai szereplőktől, hogy kerüljék a pánikkeltést.
Valótlan lehet a valószerűtlen győzelem
A csalással még nem vádolták meg hivatalosan a szélsőjobboldali Calin Georgescut, aki független jelöltként megnyerte az elnökválasztás első fordulóját. De arra több román hírportál is felhívta a figyelmet, hogy Georgescu euroszkeptikus és oroszbarát volt, aki a TikTokon robbant be a román közéletbe.
Az erdélyi Transtelex arról írt, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) szerint Georgescu TikTok-kampánya nem spontán népszerűségre épült. A sikere mögött egy több mint 25.000 álprofilból álló hálózatot sejtenek, amelyet már 2016-ban létrehoztak. Az algoritmusokat célzottan manipulálták, és a kampány narratívája szorosan illeszkedett az orosz hibrid hadviselés stratégiáihoz.
A titkosszolgálatok emellett illegális kampányfinanszírozással kapcsolatban is vizsgálódnak. A Georgescut támogató vállalkozóknak ugyanis nem volt akkora bevallott vagyonuk, mint amennyit elvileg felajánlottak a kampányra. Kérdés, hogy akkor ezesetben honnan jött a pénz a rendezvényekre és az influenszerekre?
Demokratikus vagy antidemokratikus érvényteleníteni egy eredményt?
Az alkotmánybírósági döntés az egész politikai színteret és a román társadalmat megrázta, és beláthatatlan következményekkel járhat.
Az első fordulóban második helyen végzett Elena Lasconi azt nyilatkozta, hogy a román alkotmánybíróság lábbal tiporta a demokráciát, szerinte folytatni kellett volna a szavazást, amelyet a második fordulóban megnyert volna az orosz hibrid műveletekkel első helyre segített szélsőjobb Georgescuval szemben. Elena Lasconi azóta már jelezte: újra jelölti magát államfőnek.
A jelenlegi román miniszterelnök Marcel Ciolacu, aki harmadik helyen végezett az államfőválasztás első fordulójában rámutatott: ebben a helyzetben nagyon fontos az új parlamenti mandátumok érvényesítése és egy Európa-párti többség kialakítása. Egy Európa-párti kormány kinevezése jó jelzés lenne a gazdasági szféra és a külföldi befektetők irányába is - mondta.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) államfőjelöltje és korábbi elnöke, Nicolae Ciuca Facebook-oldalán azt írta, az alkotmánybíróság döntése példa nélküli a romániai demokrácia történetében, és nehéz próbatétel az ország demokratikus intézményei számára.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kelemen Hunor azt nyilatkozta a magyar közmédiának, hogy ,,mielőbb össze kell ülnie az újonnan választott parlamentnek, és kormányt kell alakítani Romániában, hogy felelősen lehessen irányítani az országot". Szerinte csak ezután érdemes arról beszélni, hogy mikorra írja ki az új kormány az elnökválasztást.
A politikus a tisztázásra váró kérdések közé sorolta azt is, hogy mi következik december 21. után, amikor lejár Klaus Iohannis államfő mandátuma. Úgy értékelte: az alkotmány rendelkezései sem egyértelműek, ugyanis az alaptörvény szerint ötéves az elnöki mandátum, de egy másik előírása szerint akkor szűnik meg a mandátuma, amikor az új elnök leteszi az esküt. Ez az értelmezés pedig azt jelentené, hogy a mostani elnök hivatalban marad, de egy harmadik előírás azt mondja, hogy az elnök mandátumát akkor lehet meghosszabbítani, hogyha szükségállapot vagy háború helyzete áll fenn.