Az Európai Unió pénteken bemutatott, Oroszország elleni 19. szankciócsomagja elsősorban az orosz kriptovaluta-műveleteket, a bankokat és az ország energiaiparát próbálja ellehetetleníteni.
HIRDETÉS
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula Von der Leyen újabb szankciós csomagot jelentett be annak érdekében, hogy gazdaságilag eltántorítsa Oroszországot az orosz-ukrán háború folytatásától, és a tűzszüneti tárgyalásokban való kooperációra kényszerítse Vlagyimir Putyint.
A pénteken bemutatott javaslat a bankokat, az illegális eszközökkel működtetett "árnyékflotta" 118 hajóját, az orosz kriptovalutát, és mindenekelőtt az olasz gáz exportját célozza. A javaslat értelmében az Európai Unió már 2027 január 1-től kitiltaná az orosz LNG-t (Liquefied Natural Gas). Az orosz fosszilis tüzelőanyagok uniós importja a becslések szerint tavaly 21,9 milliárd eurót tett ki. Idén tavasszal az Unió egy olyan ütemtervet tett közzé, amely szerint legkésőbb 2027 végéig minden ilyen tranzakciót megszüntetnek az EU és Oroszország között.
A kriptovaluta szankcióira azért van szükség, mert azt Moszkva a globális pénzügyi piacokon zajló tranzakciókon keresztül arra használja, hogy tisztára mossa az energiaexport révén feketén szerzett bevételeit.
Amennyiben a tagállamok jóváhagyják a tervezetet, a most előterjesztett javaslat 2022 februárja óta az Oroszország elleni 19. szankciós csomag lesz. A tagállamok képviselői közötti megbeszélések már megkezdődtek, ugyanakkor félő, hogy az orosz kőolajnak és földgáznak kitett, energiafüggőségben lévő államok, Szlovákia és mindenekelőtt Magyarország vétózhat. Hogy ezt megelőzze az Európai Bizottság, egyúttal pedig biztosítsa Donald Trump partnerségét a kérdésben, a Financial Times értesülései szerint 550 millió euró befagyasztott forrást oldhat fel és küldhet Magyarországnak. Erről uniós források egyelőre nem nyilatkoztak.
Nyugati nyomás, keleti külkapcsolatok
Az elmúlt hetekben az amerikai kormányzat, élén az amerikai elnökkel több alkalommal felszólította az Európai Uniót, hogy mielőbb szüntessék meg az energetikai kapcsolatokat Moszkvával. Később Donald Trump a szankciós politikában való amerikai szerepvállalást már ehhez a feltételhez kötötte, amely valószínűsíthetően hosszútávon üzleti érdeke is az Egyesült Államoknak.
"Egyesek orosz olajvásárlása megdöbbentő! Ez nagymértékben gyengíti tárgyalási pozíciójukat és alkupozíciójukat Oroszországgal szemben" - írta Donald Trump egy múlt szombati, "az összes NATO-országnak és a világnak" írt nyílt levelében.
Az Európai Bizottság javaslata szerint 2027. január 1-jével kötelezte az európai partnereket az orosz-európai energiaipari tranzakciók beszüntetésére. Azok a finomítók, vállalatok, és kereskedőcégek, amelyek ettől nem állnak el, várhatóan megbüntetik majd.
Von der Leyen nem nyilatkozott arról a jogi mentességről, amely lehetővé teszi Magyarországnak és Szlovákiának, hogy továbbra is vásároljanak orosz nyersolajat a Barátság-kőolajvezetéken keresztül. A jogi kitétel 2022 közepe óta van érvényben, és eddig nem vizsgálták felül.
Magyarország és Szlovákia vezetői politikusai jó viszonyra törekednek mind a két ország szomszédságában lévő Oroszországgal, mind pedig a Trump-kormányzat által vezetett Egyesült Államokkal. Trump kívánságának azonban még egy akadálya van: a NATO egyik legnagyobb haderejével rendelkező Törökország, amely a kőolaj több mint felét Oroszországból szerzi be.