EU-csúcs előtt: most kavarja Orbán Viktor, vagy nem kavarja?

Orbán Viktor magyar miniszterelnök október 26.-án az EU-csúcson
Orbán Viktor magyar miniszterelnök október 26.-án az EU-csúcson Szerzői jogok Virginia Mayo/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Írta: Gábor Tanács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az európai ügyek iránt érdeklődő nemzetközi sajtó nagy része azt találgatja, hogy Magyarország megint az uniós pénzek megszerzése érdekében fekszik keresztbe az ukránok uniós tagságának, vagy más oka van erre a magyar miniszterelnöknek? Esélylatolgatás a csúcs előtt.

HIRDETÉS

A december 14-15-én esedékes uniós csúcstalálkozó körüli nyilatkozatcunamiban az egyik visszatérő motívum, hogy a nevük elhallgatását kérő uniós tisztviselők/tagállami diplomaták azt találgatják, hogy Orbán Viktor végső soron megint pénzt akar-e (mármint az uniós források feloldását és folyósítását), és ezért zárkózik el kategorikusan az ukrán uniós tagsági tárgyalások megkezdésétől, vagy tényleg, ahogy ő és kormányának tagjai ismételgetik, elvi szinten ellenzik az ukrán csatlakozást, és ha holnap az összes blokkolt uniós forrást feloldására ígéretet kapnának, akkor is vétózná az ukrán tagságot Magyarország.

A pénz egy része már sínen van, a többi elérhetetlen

Az uniós csúcs témái az uniós bővítés és ezen belül Ukrajna kérdése, a hétéves költségvetés felülvizsgálata (részben az Ukrajnának szánt, 2027-ig 50 milliárd euróra rúgó gazdasági segélycsomag finanszírozása érdekében), valamint nagy vita várható az Izrael-Hamász háborúról és Gázáról, pontosabban hogy hogyan viszonyuljon ehhez az Európai Unió. Ami feltűnő, hogy nincsenek terítéken a magyar uniós források, azok blokkolása, feloldása, hiszen ezek részben tárgyalásokkal, részben jogilag szabályozott eljárásokban haladnak a maguk útján, és hivatalosan már a felvetés is sértő akár a Bizottságnak, akár a magyar kormánynak, hogy ezeket valamilyen módon összekötnék.

Ugyanakkor a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a legtöbb olyan esetben, amikor magyar vétó fenyegetett, majd elhárult, akkor utólag látszott, mi volt az a konkrét engedmény, ami a magyar kormány célja volt. Csakhogy az uniós források - legalábbis a kohéziós alapokból a magyar igazságügyi reformok törvénybe iktatása után az országnak járó rész - feloldása ebben az esetben nem lehet vita tárgya, ugyanis itt a legtöbb feltétel teljesülésére már rábólintott a Bizottság. 

Amint az utolsó, a biztosok által megfelelőnek ítélt törvényjavaslat is átmegy a magyar parlamenten, a kohéziós alapokból elérhetővé válik körülbelül 10 milliárd euró Magyarország számára. Ezen túl más feltételek még több mint kétszer ennyi forrást blokkolnak, de a Politicónak és az Euractivnak név nélkül nyilatkozó bizottsági források is úgy látják, hogy az oly gyakran emlegetett jogállamiság elvét sértené, ha Magyarország az igazságügyi feltételek teljesítése után nem jutna hozzá az ehhez kötött összegekhez.

Csakhogy ehhez még a magyar parlamentnek legalább egy törvénymódosítást el kell fogadnia, ami a jelenlegi állás szerint a héten nem szerepel az Országgyűlés napirendjén. (A bíróságok kapcsán fennmaradt két kérdés közül az egyiket, a Kúria ügyelosztási rendjére vonatkozót már törvénnyel rendezték, de a bíráknak azt a jogát, hogy az Európai Unió Bíróságához fordulhassanak iránymutatásért, még nem iktatták törvénybe.) Amint ez megtörténik, a Bizottságnak nincs más lehetősége, mint zöld lámpát adni a 10 milliárd euró lehívásához - amíg viszont nem, addig ez biztosan nem történik meg. Ami viszont ezen a 10 milliárd eurón túl van, ahhoz még rengeteg feltételt kell teljesíteni, ezért szinte elérhetetlen távolságra van Magyarországnak.

Van más is, aki a pénzt sajnálná Ukrajnától...

Ukrajna súlyos gazdasági helyzetben van a háború miatt, gyakorlatilag a szövetségesei tartják pénzügyi lélegeztetőgépen, ebben pedig az Európai Unió egyre nagyobb szerepet vállalna. A hétéves költségvetés közepe táján egyébként is napirendre szokott kerülni a felülvizsgálat, ezúttal azonban további 100 milliárd euróval egészítené azt ki a Bizottság, amiből 50 milliárd eurót Ukrajna segélyezésére szánna a 2027-ig tartó időszakban. Ezt nemcsak Magyarország ellenzi, hanem az úgynevezett "fukar" országok is, csakhogy az ő lekenyerezésükre vannak bejáratott kompromisszumok. Kevesebb új befizetés, több átcsoportosítás a jelenlegi büdzséből - ez tehát a szokásos uniós kompromisszumkeresés keretein belül maradó alku. 

Csakhogy Magyarország elvi kifogásaira nincs ilyen gyógyszer, nincs az asztalon kimondott magyar kívánság sem, hogy milyen módon lenne nekik elfogadható Ukrajna közös uniós támogatása. Ennek ellenére a pénzügyi segély kérdése megoldható úgy, hogy Magyarországot kihagyják belőle, csak ez azt jelenti, hogy nem az unió segíti meg Ukrajnát 50 milliárd euróval, hanem 26 uniós tagállam államközi szerződések alapján. Ezzel megint az a baj, hogy aláássa az unió tekintélyét, hiszen a blokk nem tud egységesen a saját intézményi keretrendszerén belül fellépni, de végül Ukrajna legalább megkapja a neki szánt összeget. Gyakorlatilag ezt javasolja a magyar kormány is.

... de a tagságról tárgyalást csak Magyarország

Ennél érdekesebb az ukrán tagsági tárgyalás kérdése. Ez egy szimbolikus téma, aminek nagy szerepe lehet az ukrán morál megőrzésében, de nem jelentene végső elköteleződést az unió részéről, hiszen praktikusan a csatlakozási tárgyalásokat is bármeddig el lehet húzni. Ilyen okokból Magyarországon kívül nincs erős ellenzője annak, hogy ez a folyamat meginduljon. 

A kérdés azonban nem önmagában áll, hanem össze van kapcsolva Moldova, Bosznia-Hercegovina, Georgia tagságával, az utóbbi egyelőre tagjelölti státuszt kaphat. A Szabad Európa elemzéséből kitűnik, hogy Moldova és Ukrajna sokkal gyorsabban haladnak előre a feltételek teljesítésével, mint a régóta az Unió előszobájában veszteglő nyugat-balkáni országok. 

Ugyanakkor Magyarországon kívül Ausztria, Horvátország és Szlovénia  is előrelépést szeretne látni legalább Bosznia-Hercegovina tagsági folyamatában. Vagyis azok az országok, amelyek ebben az ügyben alkudoznának, a rengeteg problémával, elszakadni vágyó Szerb Köztársasággal megvert Bosznia felvételének gyorsításáért lobbiznak, mondván nem igazság, hogy Ukrajna rövid idő alatt elérheti azt, amiért a Nyugat-Balkán több állama évtizedek óta hiába dolgozik. Ukrajna pártolói viszont azzal érvelnek, hogy a feltételeket Ukrajna gyorsabban teljesíti, és az lenne igazságtalan, ha emiatt más országok zöld folyosót kapnának az EU-ba. 

A magyar kormánynak vannak erős érdekei a Nyugat-Balkánon, ezért nem lenne meglepő, ha valahol itt lehetne a céljait keresgélni, de a nyilvánosan kifejtett álláspontja nem mutatja, merre lehetne belőle engedni, mert elvi alapon ellenzi az ukrán tagságot.

Három dolog, amit a magyar kormány akarhat

Az Euronews bizottsági forrásai is inkább találgatnak: amennyiben mégis az uniós források körül kell keresgélni a magyar kormány céljait, akkor elvileg lehetséges, hogy a jelenlegi uniós csúcsra vonatkozik az ukrán csatlakozással való kérlelhetetlen szembenállás. Ha valóban elkezdik folyósítani az uniós forrást, és nem is függesztik fel valahol menet közben - mert a feltételek folyamatos teljesülését monitorozzák,  tehát elvileg újra elzárulhat a pénzcsap - akkor esetleg februárban már Orbán Viktor is meggyőzhető lenne az ukrán tagságról.

A másik lehetőség, hogy a fentebb leírtak szerint a nyugat-balkáni bővítés irányában kell keresgélni a magyar motivációt, és Orbán Viktor elérkezettnek látja az időt, hogy rengeteg időbe és pénzbe kerülő ottani szövetségeseit közelebb juttassa az uniós tagsághoz, ehhez használja emelőnek Ukrajna ügyét. Ebben az esetben akár a mostani csúcson is lehetne kompromisszum, de a magyar kormánytagok fogadkozása miatt ez nem tűnik túl valószerűnek.

A harmadik lehetőség, hogy a magyar kormány úgy érzékeli, hogy 2024-ben ezúttal valóban bekövetkezik a már 2019-ben is beharangozott konzervatív / szélsőjobboldali / populista  áttörés az európai parlamenti választásokon, és hasonlóan ahhoz, amikor Orbán Viktor  az esélytelennek gondolt Donald Trump mellett tette le a garast az amerikai választásokon, a kockáztatás megint utólag térül meg. Hogy a három változat bármelyike, vagy egy negyedik volt-e az igazi, még az uniós csúcs után sem biztos, hogy meg tudjuk mondani.

FRISSÍTÉS:

Szerdán reggel Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs közölte, hogy Ukrajna és Magyarország uniós finanszírozásának kérdése összekapcsolható. A Bloombergnek nyilatkozva azt mondta, hogy a magyar kormány hajlandó feloldani a vétóját az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós európai uniós támogatás ügyében, de cserébe kéri az összes befagyasztott uniós támogatást. 

Orbán Balázs elmondta, hogy a kormány nem támogatja, hogy az EU-csúcson döntsenek Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Közvélemény-kutatás: az uniós csúcson a többség rákényszerítette az akaratát Magyarországra

Orbán Viktor az Ukrajna-politika felrobbantásával fenyegetőzik az uniós vezetők brüsszeli találkozóján

Elhunyt Jacques Delors, az Európai Unió legmeghatározóbb politikusainak egyike