A többség támogatja a kormány gazdasági hangulatjavító lépéseit, de sokan nincsenek tisztában a részletekkel, és kevesebben érzik úgy, hogy személyesen is profitálnának belőlük. A magyarok többsége kétségeket fogalmaz meg az intézkedések költségvetési hatásait felől.
Az Europion 1500 fős mintán végzett gyorsfelméréséből az derül ki, hogy a magyarok legnagyobb arányban az édesanyák személyi jövedelemadó-mentességéről hallottak, és a válaszadók 68 százaléka nagyjából tisztában van a részletekkel.
Az Otthon Start 3 százalékos hitelprogramját 63 százalék, az árrés-stop kiterjesztését 60 százalék ismeri. Ezzel szemben a 3 százalékos vállalkozói hitel (Széchenyi Kártya Program) ismertsége mindössze 29 százalék, a közszolgálatban dolgozók lakhatási támogatásáé 33 százalék, és ugyanennyien hallottak a szociális és kulturális szféra 15 százalékos béremeléséről.
A részletek ismeretére vonatkozó kérdésre adott válaszok alapján a 60 év felettiek és a diplomások a legtájékozottabbak, politikai oldalak szerint viszont nincs jelentős különbség. Ez azért figyelemre méltó, mert a kormánypárti szavazók jellemzően kevésbé érdeklődnek a politikai hírek iránt, most azonban ez a különbség nem mutatkozott meg – ami arra utalhat, hogy az intézkedések kommunikációja hatékonyan célba ért.
A legtöbben támogatják a lépéseket
A társadalom többsége mind a hét vizsgált intézkedést támogatja. A legnagyobb egyetértés a szociális és kulturális szféra béremelése mögött van, ezt 66 százalék helyesli, és csak 12 százalék ellenzi. A leginkább megosztó intézkedés az árré-stop kiterjesztése, amit a válaszadók fele támogat, 32 százalék viszont ellenzi.
A Tisza Párt és más ellenzéki szavazók körében több a kritikus vélemény – különösen az Otthon Start, a 14. havi nyugdíj és az árrés-stop esetében. A pártnélküliek (pontosabban azok, akik a 2024-es EP-választáson nem mentek el szavazni) ezzel szemben inkább a kormánypártiakhoz hasonló, támogató álláspontot képviselnek.
Kevesebben érzik azt, hogy személyesen is nyernének
A javaslatok támogatottsága mellett ugyanakkor sokkal kevesebben érzik magukat közvetlenül érintettnek. Egyedül az árrés-stop kiterjesztés az, ahol a többség (61 százalék) úgy véli, hogy az hatással van rá.
A 14. havi nyugdíj esetén ez az arány 36 százalék, az édesanyák SZJA-mentessége ügyében 26 százalék, a többi intézkedésnél pedig 20 százalék alatt marad. Nem meglepő módon a 60 év felettiek háromnegyede (74 százalék) érzi magát érintettnek a 14. havi nyugdíjban, míg a gyermekes háztartásokban élők közel fele az SZJA-mentesség esetében nyilatkozta ugyanezt.
A politikai hovatartozás ezekben a kérdésekben is erősen befolyásolja a személyes érintettséget. A kormánypárti szavazók minden esetben nagyobb arányban érzik magukat érintettnek, mint az ellenzékiek. Szembetűnő a különbség az árrés kérdésében, ahol a kormánypártiak 79, a Tisza-szavazók 46, az egyéb ellenzékiek 45 százaléka mondta, hogy őt személyesen is érinti a szóban forgó intézkedés.
Vegyes a kép a várható pénzügyi hatásokról
A válaszadók egyaránt 24 százaléka számít pozitív vagy negatív pénzügyi hatásra a személyes pénzügyek tekintetében. A relatív többség (31 százalék) semleges állásponton van. Minden ötödik megkérdezett nem tudta megítélni, hogy mire is számítson.
A leginkább optimistábbak a 60 év felettiek (36 százalék szerint az intézkedések javítanak a helyzetükön). Ez az arány a gyermekes háztartásokban élőknél 31 százalék, a kormánypárti szavazók esetében 53.
Negatív hatásra inkább a fiatalabbak (40 év alatt 30 százalék), a diplomások (30 százalék) és a Tisza- vagy egyéb ellenzéki szavazók (39–38 százalék) számítanak.
A költségvetés teherbírása miatt aggódnak a legtöbben
Az intézkedések legmarkánsabb kritikája a költségvetési hatás tekintetében nyilvánult meg: a megkérdezettek többsége (52%) szerint az intézkedések nem férnek bele a büdzsébe, és további 36 százalék is jelentős tehernek látja azokat.
A politikai törésvonal itt már különösen éles. A Tisza-szavazók 83 százaléka szerint a költségvetés nem bírja el ezeket a kiadásokat, míg a kormánypártiak csupán 14 százaléka gondolja így.
Ugyanakkor még a Fidesz–KDNP-táborban is érzékelhetőek a széleskörű fenntartások. 61 százalékuk szerint az intézkedések komoly terhet jelentenek a közös kasszára, és csak 26 százalék véli úgy, hogy könnyedén beleférnek az állam pénzügyi kereteibe.
Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 november 7.-8.-án vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mérések hibahatára 2,6%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.