Az Európai Unió vezetői ma kétnapos csúcstalálkozóra gyűlnek össze Brüsszelben, ahol meghatározzák a blokk Ukrajna-politikájának jövőjét.
HIRDETÉSVárhatóan fontos döntések születnek arról, hogy hivatalosan is megkezdődjenek-e a tagsági tárgyalások a háború sújtotta országgal, és hogy jóváhagyják-e a hosszú távú támogatásra szánt 50 milliárd eurós alapot, amelyet a közös uniós költségvetés szélesebb körű felülvizsgálatához kötnek.
A többi tagjelölt országgal - Moldovával, Grúziával és Bosznia-Hercegovinával - való kapcsolatok, az Izrael és a Hamász közötti háború, a finn-orosz határon kialakult helyzet, a migráció, a biztonság és a védelem szintén a zsúfolt napirenden lesz.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a csúcstalálkozó főszereplőjévé tette magát azzal, hogy heves kampányt indított az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások megakadályozására és a további pénzügyi és katonai segítségnyújtás leállítására. Mindkét döntéshez a 27 tagállam egyhangú elhatározására van szükség, így a nemzeti vétóknak is ki vannak téve ezek az ügyek.
Orbán Viktor harcias fellépése nyilvános beszédekben, plakátkampányokban, a közösségi médiában közzétett posztokban, újságinterjúkban és nem egy, hanem két, Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének személyesen címzett levélben nyilvánult meg.
"Még ha vannak is különbségek vagy eltérések, fontos, hogy mindenkit tiszteljünk, és megnézzük, hogyan tudunk egységes álláspontot kialakítani, mert akkor vagyunk erősek, ha egységesek vagyunk" - mondta Michel szerda délután.
"Nem titok, hogy ez az Európai Tanács nehéz, de nem adom fel, és sokat fogunk dolgozni az elkövetkező órákban. És számítok arra, hogy a kollektív felelősségtudat minden oldalon erősebbé tesz bennünket" - tette hozzá.
A magyar miniszterelnök számos sérelme között élesen bírálta az Európai Bizottság értékelését Ukrajna csatlakozási készségéről az Európai Unióhoz. A végrehajtó testület szerint Kijev a tárgyalások megkezdéséhez szükséges hét reformból négyet "teljes mértékben" teljesített, a korrupcióellenes küzdelem, az "oligarcátlanítás" és a kisebbségi jogok terén pedig folyamatban van a munka.
Orbán Viktor "megalapozatlannak és rosszul előkészítettnek" nevezte az értékelést, és azt mondta, hogy Ukrajna esetleges csatlakozása milliárdos mezőgazdasági és kohéziós forrásoktól fosztaná meg Magyarországot. A miniszterelnök az uniós tagság alternatívájaként egy "stratégiai partnerséget" javasolt Ukrajnával, még akkor is, ha a teljes körű tagság csak évek múlva valósulna meg.
"A bővítés nem elméleti kérdés, ez egy érdemeken alapuló, jogilag részletezett folyamat, amelynek előfeltételei vannak" - mondta csütörtöki érkezésekor. "Ha nem teljesítette az előfeltételeket, akkor nincs esély a tárgyalások megkezdésére".
"Később kell visszatérnünk erre a kérdésre, és újra vissza kell térnünk rá, amikor az ukránok teljesítik az előfeltételeket" - tette hozzá.
A bővítésről szóló vitát tovább akadályozhatja a "Nyugat-Balkán barátai" csoport követelése, akik azt követelik, hogy Bosznia-Hercegovinát ugyanolyan feltételek mellett kezeljék, mint Ukrajnát, és adjanak lehetőséget a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
A többek között Magyarországot, Ausztriát és Csehországot is magában foglaló laza és alkalmi csoportosulás felhívását azonban szkeptikusan fogadják az északi és nyugati országok, amelyek szerint Bosznia közel sem teljesíti a Bizottság által előírt reformokat.
'Valamiféle bazári logika'
Orbán Viktor kifogásolta a javasolt Ukrajna-programot is, amely 33 milliárd euró alacsony kamatozású kölcsönből és 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból áll, azt állítva, hogy a pénzek a korrupció áldozatául esnének, és lehetetlen lenne nyomon követni őket.
A miniszterelnök csütörtökön azt javasolta, hogy Ukrajnának az uniós költségvetés rendes keretein kívül nyújtsanak hosszú távú segítséget, ami mentesítené országát a hozzájárulás alól.
"Az Ukrajnának rövid távon szánt pénz már szerepel az (uniós) költségvetésben. Ha hosszabb távon és nagyobb összegeket szeretnénk adni, akkor az (uniós) költségvetésen kívül kell gazdálkodnunk. És mi ezt támogatjuk" - mondta Orbán Viktor.
A panaszok litániája miatt a brüsszeli diplomaták azon töprengtek, hogyan lehet a kört négyszögesíteni és megakadályozni, hogy a magyar vétó felrobbantsa a kétnapos csúcstalálkozót. A tisztviselők elismerik, hogy a találkozó végén valamilyen megállapodásra kell jutni, még akkor is, ha a tárgyalásokat a hétvégére is ki kell terjeszteni.
Mark Rutte, Hollandia miniszterelnöke szerint "kulcsfontosságú" prioritássá vált, hogy meg kell erősíteni a blokk pénzügyi támogatását Ukrajnának, mivel az amerikai segély jelenleg az amerikai kongresszusban akadozik, és nem látszik megoldás. "Meglátjuk, meddig jutunk" - mondta Rutte Brüsszelben újságíróknak. "Eddig mindig egyhangú döntésekre tudtunk jutni, beleértve Orbán Viktort is."
Orbán Viktor vétófenyegetése azonban nem az egyetlen akadály az ukrán eszköz útjában: az 50 milliárd eurós terv része a blokk többéves költségvetésének, 100 milliárd eurós felülvizsgálatának, amelyet a Bizottság azért javasolt, hogy megbirkózzon az olyan kihívásokkal, mint az illegális migráció, a versenyképesség és az emelkedő kamatlábak.
HIRDETÉSBrüsszel azt szeretné, ha a tagállamok 66 milliárd eurónyi friss pénzt tennének le az asztalra, amit a fővárosok túlnyomó többsége kategorikusan elutasított. Az állam- és kormányfők közötti tárgyalásokon dől majd el, hogy mennyi pénzt fizetnek ki, és mennyit csoportosítanak át a jelenlegi uniós költségvetés más programjaiból.
Az alkudozás intenzívnek és ellentmondásosnak ígérkezik: a déli országok, mint Olaszország és Görögország, a migrációra szánt forrásokat akarják megőrizni, míg a takarékoskodó gondolkodású államok, mint Németország, Hollandia és Svédország kizárólag Ukrajnára vonatkozó költségvetést követelnek.
A legutóbbi kompromisszum 22-25 milliárd eurónyi friss pénzről szól, amelyet átcsoportosításokkal és más területeken történő megtakarításokkal támogatnak. A STEP-et, a technológiai projektek finanszírozására javasolt 10 milliárd eurós platformot várhatóan a minimálisra csökkentik.
A vezetők számára még kínosabbá teszi a helyzetet, hogy a költségvetési tárgyalásokra olyan félelmek közepette kerül sor, amikor Orbán Viktor megpróbál majd ellenszolgáltatást kapni a támogatásért. Ennek lényege, hogy teljes hozzáférést biztosítson az EU Magyarország számára a kohéziós és gazdaságélénkítési alapokhoz, amelyeket tavaly a jogállamisággal kapcsolatos tartós aggályok miatt befagyasztottak. A Bizottság szerdán jóváhagyta 10,2 milliárd euró erejéig a kohéziós alapok felszabadítását, de több mint 20 milliárd eurót továbbra is zárolva hagyott. Budapest a teljes pénzalap feloldását kérte.
"Nem akarok belemenni valamiféle bazári logikába, ahol egy dolgot egy másikra kellene cserélni. Itt Ukrajna biztonságáról van szó" - mondta Alexander De Croo belga miniszterelnök - "Mindent meg kell tennünk az egység megőrzéséért, és meggyőződésem, hogy ez lehetséges, ha tiszta lélekkel és jóakarattal ülünk az asztalnál".
HIRDETÉSAmennyiben Orbán ragaszkodik ehhez a kompromisszumos úthoz, a diplomaták máris alternatívákat készítenek elő arra, hogy egy 26 tagállam által támogatott párhuzamos rendszert hozzanak létre, amely megszakítás nélkül pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának. Kijevnek 2024-ben mintegy 40 milliárd eurós költségvetési hiánnyal kell szembenéznie, és Brüsszel részéről egyelőre csak egy kifizetés van beütemezve az év utolsó napjaira.
"Valamilyen megállapodásra kell jutnunk. Tényleg nincs időnk halogatni vagy a jövőre halasztani. Ez mindenképpen rossz jel. Reméljük, hogy legalább néhány elemről meg tudunk állapodni" - mondta Kaja Kallas észt miniszterelnök, megjegyezve, hogy a hangsúlyt továbbra is az "A-tervre" kell helyezni.
Arra a kérdésre, hogy mit gondol a közelgő tárgyalásokról, Kallas azt mondta: "Nem vagyok optimista".