Amikor 2025 elején Trump visszatért a Fehér Házba, nem csupán kormányzati apparátusát újította meg, hanem a hatalmához tartozó kegyelmi rendszert is átalakította. Olyan struktúrán dolgozik, ami a politikai hűség alapján működik, nem pedig a hagyományos érdemi elbíráláson.
Az amerikai elnöki kegyelem intézménye - a szövetségi bűncselekményekben elítéltek számára - hagyományosan az igazságügyi rendszeren keresztül történik. Trump esetében azonban egy „párhuzamos szisztéma” kezd formálódni, mivel a kegyelmi kérelmek közvetlenül a Fehér Ház és az elnök körüli politikai hálózaton keresztül jutnak el a döntés asztalára.
Ez a hálózat lehetővé teszi a kérelmek felgyorsítását azok számára, akiknek jók a politikai kapcsolatai, egyben kikerülhetnek olyan előzetes elbírálásokat, amelyek korábban kötelezők voltak.
Az elnöki kegyelemről szólva a ProPublica kiemeli, hogy az Igazságügyi Minisztérium szabványai és előírásai szerint a kegyelmet kérőknek általában öt évet kell várniuk a szabadulásuk után, jó magaviseletet és megbánást kell tanúsítaniuk, és kérelmet kell benyújtaniuk a kegyelmi ügyész hivatalán keresztül. (A ProPublica az Egyesült Államok egyik legerősebb, nonprofit oknyomozó szerkesztősége, amely mély dokumentumfeltáró riportokra és a hatalmi visszaélések leleplezésére specializálódik.)
Trump nagyrészt szakított ezzel a folyamattal
Egy jogi értékelés szerint „a kegyelem Trump kezében a jogállam egyik alappillérét morzsolja szét”.
Olyan jelentős ügyekről lehet szó, mint például az áldozati kártérítés. A példa kedvéért tegyük fel, hogy egy csalásért elítélt több százezer dollárral tartozik áldozatának, azaz a becsapott félnek. A korábbi rendszerben a kegyelem elbírálása előtt a hatóságok megvizsgálták, hogy ebből a kárból bármit is megtérített-e már. Trump új gyakorlatában viszont a vizsgálat gyakran elmarad. Ily módon a kivételezett tettes úgy is kegyelmet élvezhet, hogy áldozata egyetlen centet sem kapott tőle vissza.
A formálódó kegyelmi politika - kommunikációs szempontból - azért is viszonylag könnyű út Trumpnak, mert elődje, Joe Biden is hátrahagyott vitatott kegyelmi döntéseket. Ezek közül leginkább emlékezetes, hogy a még hivatalban lévő elnök 2024 végén teljes és feltétel nélküli kegyelmet adott fiának, Hunter Bidennek. Tette ezt annak ellenére, hogy Joe Biden korábban többször is nyilvánosan kizárta, hogy fiát kivételként kezelné.
A demokratáknak súlyos morális csapást okozó ügy részleteit annak idején az itt idézett cikkben ismertettük.
Trump hatékonyan használja fel az esetet arra, hogy a saját, nagyságrendekkel szélesebb és a politikai lojalitásra épülő kegyelmi rendszerét normalizálja és igazolja a közvélemény előtt.
A „hűségbázis” felépítése
Trump első prioritása a saját politikai bázisának kiszolgálása volt: a konzervatív-populista mozgalom („MAGA”) tagjai számára előnyt biztosított a kérelmezési folyamatban. Az egyik kulcspillanat az volt, amikor Trump eltávolította hivatalából a kegyelmi ügyészség vezetőjét, Liz Oyert, amikor az ellenezte, hogy közeli politikai támogatók felmentést kapjanak. Az elnök ezután nevezte ki kegyelmi tanácsadónak a megbízható Ed Martint.
A MAGA-káderként és kampányszervezőként ismert Martin színre lépése eleve jelezte, hogy a kegyelmi folyamat politizálódik, és mostantól nem csak a jogi és morális, de a lojalitási szempontok is döntő szerepet játszanak.
Az újtípusú rend lényege az, hogy a kérelmek jóváhagyása nem a bűncselekmény súlyán alapul, hanem azon is, hogy az illető mennyire szolgálta Trump és kampánya érdekeit.
Ebből következően olyan személyek, akik adományoztak Trump kampányának, vagy a MAGA-bázishoz tartoznak, kivételeket kaptak. Példaként említhető George Santos volt New York-i republikánus képviselő, aki 87 hónapos börtönbüntetést kapott csalásért. Santos meghamisította az önéletrajzát, donorok identitását lopta el, és több százezer dollár kampányadományt saját céljaira használt fel. Büntetését Trump kevesebb mint 3 hónap letöltése után elengedte.
Egy másik kirívó eset Rod Blagojevich nevéhez fűződik. Az egykori Illinois-i kormányzó 14 év börtönbüntetést kapott korrupciós ügyek miatt, de Trump 2025 februárjában teljeskörű kegyelemben részesítette. Blagojevich bűne az volt, hogy megpróbálta eladni Barack Obama megüresedett szenátusi helyét, és éveken át működtetett egy nyíltan korrupt, pénzért pozíciót osztogató politikai gépezetet. A neki nyújtott kegyelem azért is érdekes, mert demokrata létére nyíltan támogatta Trump mindkét kampányát, ami jelentős „politikai érték” az elnök számára.
Mik a veszélyek, és mit akar Trump mindezzel?
Az új rendszer több olyan kockázatot hordoz magában, amelyek súlyosan befolyásolhatják az amerikai igazságszolgáltatásba vetett bizalmat. Az áldozatokkal szembeni közöny mellett sérül az igazságszolgáltatás (a törvény) előtti egyenlőség demokratikus alapelve is. Az állampolgár számára nem világos, hogy ki és mi alapján részesül kegyelemben, ami szubjektív döntésekhez vezet.
Következmény lehet az is, hogy az elnöki kegyelem intézménye elveszíti az „igazságos korrigáló” szerepét. Ha a közvélemény úgy látja, hogy csak a „hűségesek” járnak jól, csökken a kegyelem társadalmi legitimációja és elfogadottsága. Ha a kegyelem nem a tényeken és a társadalmi sérelmeken alapul, hanem a politikai kapcsolatokra épül, az igazságszolgáltatás elveinek csorbulása következik be.
A lojalitás építése teljesen ellentétes a demokratikus választási elvekkel. Azzal, hogy a kegyelem eszköze lesz a politikai hűségnek, Trump még a hivatali ideje alatt is erősíti saját bázisát, és fenntartja a „Jó Katona” státuszt a környezetében.
A kedvezményezettek példaképként szolgálhatnak a következő választási kampányban: „Ha velem vagy, én veled vagyok, és megvédelek, ha a szolgálatod miatt bajba kerülsz” - ez erősíti a MAGA-közösséget, és jogtalan politikai előnyökhöz juttatja a republikánusok következő elnökjelöltjét, bárki lesz az.
Az elnöki kegyelem mechanizmusát átformálva Trump olyan precedenst teremt, amelyet utódai nehezen tudnak visszafordítani. A folyamat már túljutott a kezdeteken, emiatt a jogászok és civil szervezetek közül többen követelik a kegyelem gyakorlásának átláthatóbbá tételét és az áldozati kártérítés biztosítását.