Szuverenitás: saját tevékenységéből tudhatja a magyar kormány, milyen a külföldi befolyásszerzés

Orbán Viktor és Janez Jansa akkori szlovén miniszterelnök 2021-ben Bledben
Orbán Viktor és Janez Jansa akkori szlovén miniszterelnök 2021-ben Bledben Szerzői jogok Darko Bandic/Copyright 2021 The AP. All rights reserved
Írta: Gábor Tanács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Miközben a magyar kormánytöbbség már alkotmánymódosítással is védi az ország szuverenitását, magára nézve a legtermészetesebbnek tekinti, hogy alakítja más országok belpolitikáját. Az elmúlt tíz év legszembetűnőbb példáit szedtük össze.

HIRDETÉS

Cikkünk megjelenésekor még nem szavazták meg, de a keddi nap folyamán várhatóan a magyar parlament elfogadja az úgynevezett szuverenitási törvényt, amely a magyar kormánypártok állítása szerint a külföldi beavatkozástól hivatott védeni a magyar politikát. Hogy mitől kell megvédeni Magyarországot, arra a kormánypártok a legjobb példákat Magyarország külpolitikájából meríthetik: a teljesség igénye nélkül válogattunk azokból az esetekből, amikor Magyarország beavatkozott más országokban tartott választásokba vagy politikai erőviszonyokba.

"Figyelj, Viktor, tudod mi folyik Mariupolban? Kérlek, ha tudsz, menj a rakpartra, nézd meg azokat a cipőket és rájössz, hogy a tömeggyilkosságok újra megtörténnek a mai világban. Ezt csinálja Oroszország. (...) Önök mégis haboznak, hogy bevezessenek-e szankciókat vagy sem, hogy átengedjenek-e fegyvereket vagy sem, hogy kereskedjenek-e Oroszországgal vagy sem. Nincs idő tétovázni, dönteni kell. Hiszünk önökben, szükségünk van a támogatásukra” – ezt üzente Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek 2022 márciusában az Európai Tanácsnak címzett videóüzenetében. Ez volt az az üzenet, amivel a megtámadott ország elnöke a Fidesz és Orbán Viktor szerint olyannyira befolyásolni próbálta a magyar választásokat, hogy a magyar miniszterelnök győzelme után a segítséget kérő Zelenszkijt a legyőzött politikai ellenfelei közé sorolta.

Ha Zelenszkij a magyar választásokat kívánta befolyásolni, akkor tanulhatott volna Orbán Viktortól. "Hívják vissza Trumpot" - üzente a magyar kormányfő az Egyesült Államok polgárainak. "Mi Magyarországon készen állunk arra, hogy szoros, baráti, józan együttműködést folytassunk Andrej Babis kormányával" - mondta az emlegetett cseh miniszterelnök mellett állva a kampánypódiumon Csehországban. "Ismerem az önök elnökét, Dodik elnök urat (...), mindig támogattam, és szeretnék vele együttműködni a jövőben is" - üzente a Boszniai Szerb Köztársaság szavazóinak a választások előtt. Amivel azon túl, hogy egyértelműen a választások egyik szereplője mellé állt, még igazat is mondott, hiszen Magyarország az állami Eximbankon keresztül 45 milliárd forinttal támogatta a daytoni megállapodással létrehozott Bosznia-Hercegovinából folyamatosan kiválni kívánó Szerb Köztársaság gazdaságát, pontosabban a szeparatista politikája miatt forrásoktól eleső Dodik politikai túlélését.

Szlovénia és Észak-Macedónia: magyar pénz a pártnak, pénz a médiába

A 2,5 milliós Szlovéniában Orbán Viktor magyar miniszterelnök fontos szövetségese a korrupció miatt elítélt Janez Jansa, akit csak az ország orbanizálódása ellen szövetkező pártok összefogása tudott választáson legyőzni 2022-ben. Már a veterán politikus Jansa legújabb miniszterelnöksége előtt rengeteg segítséget kapott magyar kollégájától: magyar vállalkozók nem csak a pártot támogatták bőkezűen, de segítettek a magyar kormánypárti médiához hasonlóan működő médiagépezetet építeni Jansának, aki közben megpróbálta kiéheztetni a függetlenségéhez ragaszkodó közmédiát.

A Necenzurirano oknyomozó portál által vizsgált dokumentumokból az derül ki, hogy 2017 és 2020 között magyar jogi és természetes személyek legalább 12 millió eurót utaltak át magyar számlákról Janez Jansa Szlovén Demokrata Pártjához (SDS) kötődő magánszemélyek és a párttal kapcsolatban álló cégek számlájára. A 12 millió euró nem tartalmazza azokat a forrásokat, amelyek a magyar cégek és magánszemélyek közvetlenül a kormányhű szlovén médiumokba fektettek be. A Nova24TV feltőkésítése például további 800 ezer eurót tett ki.

Az SDS elvesztette a választást, és a magyar befektetők elkezdtek kivonulni a megvásárolt szlovén médiákból, a magyar TV2-re hasonlító Nova24TV a nézőkhöz fordult támogatásért. 

Hasonló módon igyekeztek támogatni 2016-17-ben Nikola Gruevszki pártját (VMRO–DPMNE) Észak-Macedóniában, ahol szintén a Fideszhez köthető magyar vállalkozók vásároltak médiát, vagy juttattak pártos médiának nagy összegeket hirdetéseken keresztül. A korrupcióval vádolt Nikola Gruevszkit végül magyar nagykövetségi segítséggel menekítették ki az országból Szerbián keresztül, majd menedékjogot adtak neki Magyarországon, ahol jelenleg is él. 

Szlovákia: Szijjártó a Szövetségnek, a kormánymédia Ficonak kampányolt

A 2023-as szlovákiai választások kapcsán a hivatalos magyar politika elvileg a Szövetséget támogatta, Szijjártó Péter külügyminiszter részt vett a párt kampányrendezvényén is, amiért a szlovák kormány berendelte a pozsonyi magyar nagykövetet. A felvidéki magyarság körében fogyasztott magyar közmédia azonban elsősorban a korábbi magyarellenes retorikájáról is ismert populista Robert Fico volt miniszterelnök visszatérését mutatta kívánatosnak. 

Pártját, a SMER-t hosszú időszakra elütötte a hatalomtól egy oknyomozó újságíró, Jan Kuciak meggyilkolása nyomán feltámadt népharag, azonban a SMER örökségét felszámolni kívánó sokféle kisebb párt nem kormányválságról kormányválságra bukdácsolt. Fico pedig időközben szintén magához ölelte az orbáni siker zálogának tekintett elemeket, elsősorban az Ukrajna- és bevándorlás-ellenességet. Fico pártja váratlan segítséget kapott a kampányban az illegális bevándorlóktól is, akiket elvileg Magyarország határkerítésével távol tart Európától, ugyanakkor pont a  kampány hajrájában tömegesen bukkantak fel a magyar-szlovák határon. A kampány végeztével ezek a határsértők nyom nélkül eltűntek. 

Lengyelország: nem működött a magyar csodafegyver

Magyarország és Lengyelország a nyílt ukrajnai orosz agresszió előtt szoros szövetségesek voltak az Európai Unióban, a háború és az Oroszországhoz fűződő viszony ezt a szövetséget aláásta és nehezen felvállalhatóvá tette Jaroslav Kaczinsky számára. Ezért a korábbiakhoz képest a felszínen nem volt együttműködés vagy demonstratív kiállás Orbán részéről a lengyel PiS mellett, ugyanakkor a Polityka című oknyomozó portál szerint meg nem nevezett magyar szakértők segítették a párt választási kampányát, amelyen szabad szemmel is láthatóak voltak a Magyarországról ismerős elemek. 

A Polityka cikke szerint a magyar kampánytanácsadók koncepciója volt Donald Tusk démonizálása és idegen érdekek kiszolgálójaként való pozicionálása, a migráció középpontba helyezése és az, hogy a választással egy napon tartsanak népszavazást olyan kérdésekkel, amelyekre jó érzéssel csak egyetlen válasz adható.  A magyar kormány angol nyelvű, lengyel közönségre célzott youtube-videókban riogatott a bevándorlás veszélyeivel. A Polityka értékelése szerint az utolsó napokban már a lengyel kormánypártokon belül is érkeztek figyelmeztetések, hogy a magyar modell kontraproduktívnak bizonyult Lengyelországban, és az ellenzék szavazóit mobilizálta, de a cikk szerint Morawiecki hitt a stratégia sikerében. 

Mészáros Lőrinc bankja finanszírozta Marine Le Pen kampányát

 A 2022-es francia elnökválasztáson ismét a szélsőjobboldali Marine Le Pen volt Emmanuel Macron ellenfele, a Nemzeti Tömörülés azonban Franciaországban nem  jutott hitelhez a kampány finanszírozásához. A segítő kéz Magyarországról érkezett, az akkoriban felálló Magyar Bankholding egyik tagja, az MKB Bank nyújtott 10,7 millió eurós kölcsönt a francia politikusnak. 

Az ügyet a Financial Times szellőztette meg, a pénzügyi lap az esetről szóló cikkében azt is állította, hogy információik szerint kifejezetten Orbántól kapta az utasítást a bank, hogy dobjanak pénzügyi mentőövet Le Pennek. A magyar kormány utólag azzal ütötte el a beavatkozás vádját, hogy egy kereskedelmi bank egyszerű üzleti tranzakciójáról volt szó, amelyhez a kormánynak semmi köze. 

Szerbia: Lázár János és a negyven aktivista

Aleksandar Vucic szerb elnök Orbán Viktor régi és stabil szövetségese, a választásokon pedig régóta nem szorul különösebb segítségre, ezzel együtt a magyar miniszterelnök sosem rejtette véka alá, hogy kinek a megválasztását tartja kívánatosnak Magyarország déli szomszédjánál. A magyar kisebbség pártja, a Vajdasági Magyarok Szövetsége bőkezű támogatást kap Magyarországról, és Vucic pártjának feltétlen szövetségese. Ezért önmagában nem keltett meglepetést az sem, hogy egy kiszivárgott felvételen Lázár János építési miniszter, Csongrád-Csanád megyei országgyűlési képviselő a VMSZ  aktivistáival pálinkázik Palicson, és negyven hódmezővásárhelyi aktivista segítségét ígéri a kampányhoz, hangsúlyozva, hogy a VMSZ-nek legalább az előző választáson érkezett szavazatszámot hoznia kell. 

Bár az eset keltett némi megütközést, olyan értelemben nem meglepő, hogy amennyiben a csökkenő lélekszámú magyarság politikai ereje - vagyis a szállított szavazatok száma - csökken, az leértékelheti a magyar segítséget és a magyar kormány befolyását is a (Fidesz-kormánnyal) baráti Szerbiában. Nehezen védhető azonban, ha az a párt teszi, amely politikai folyamatok befolyásolását más országokban morálisan elfogadhatatlannak állítja be.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Brüsszel jogi lépéseket tesz Magyarországgal szemben a szuverenitásvédelmi törvény miatt

Nagy változásokat hozhat az uniós médiatörvény Magyarországon

Felpörgött a magyar törvényhozás: beavatkozás a fővárosi választási rendbe, és szuverenitási törvény