NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Orbán: az Alkotmánybíróság szerint a magyaroknak joguk van saját hazájukhoz

Orbán Viktor 2021. október 21-én
Orbán Viktor 2021. október 21-én Szerzői jogok Olivier Hoslet/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved
Írta: Noemi Mrav
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Orbán szerint "történelmi jelentőségű határozat" született, melyből kiderül: "a magyar államnak kötelessége megakadályozni az önazonosság jelentős sérelmét – akkor is, ha ez az Európai Bíróság döntése, vagy az uniós hatáskörgyakorlás hiányosságai miatt következik be."

HIRDETÉS

Ma az európaiaknak nincs joguk eldönteni, kivel kívánnak egy hazában élni – írta saját honlapján Orbán Viktor magyar miniszterelnök, majd hozzátette: alapjogi értelemben ma az európaiaknak nincs joguk hazájukhoz, nyelvükhöz, kultúrájukhoz, családjukhoz és Istenükhöz.

Az Alkotmánybíróság december 10-én, a migráció, az uniós jog elsőbbsége és a magyar kormány intézkedései tárgykörében hozott döntését elemezte a magyar miniszterelnök saját honlapján, "Szamizdat" nevű rovatában. Orbán Viktor nem sokkal korábban még Angela Merkelt búcsúztatta ugyanezen a felületen, mondván: a német kancellár távozásával "nyílt sisakos idők jönnek" a nyugati hatalmakkal szemben. Most a migrációról és az AB vonatkozó döntéséről osztotta meg gondolatait.

Mint írja: "az Európai Bíróság ítéletével arra kötelezte Magyarországot, hogy ellentétben az Alaptörvény szabályaival engedje be azokat a migránsokat, akiket eddig a kerítés és a magyar határőrök feltartóztattak. Határőreink nem engedték, hogy a migránsok belépjenek. Ha ezt jogellenesen megtették, nem maradhattak Magyarország területén. Menedékjog iránti kérelmük elbírálását Magyarországon kívül kellett kezdeményezniük."

A magyar kormány ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy megtudja, mi a teendő, kell-e alkalmaznia a bíróság döntését? Az Alkotmánybíróság Orbán szerint három döntést hozott a kérdésben:

"1. Megerősítette, hogy a kormánynak alkotmányos identitásunkat meg kell védenie, akkor is, ha ez ellentétes az Európai Bíróság ítéletével.

2. Kimondta, hogy amennyiben az Unió intézményei nem gyakorolják hatékonyan a megosztott hatásköröket, a magyar hatóságok gyakorolhatják azokat.

3. Leszögezte, hogy a migráció és az emberi méltóság kapcsolata az őslakosok szempontjából is vizsgálandó."

Orbán szerint ez "történelmi jelentőségű határozat", melynek "középpontjában az ember és az emberi méltóság áll".

Szerinte az emberi méltóság védelmében a nemzetközi bíróságok ugyanazt az utat járták be, mint a progresszív Európa társadalmai általában. "Kiszakították az egyént természetes nemzeti, nyelvi, kulturális, családi és vallási közösségeiből. Tagadják, hogy az ilyen közösségekhez tartozás az önazonosság és így az emberi méltóság része. Tagadják, hogy ez alapjogi védelmet érdemel. Ma már csak egyének léteznek, akik tulajdonságok nélküli emberek: élhetnek bárhol, beszélhetnek bármilyen nyelven, imádkozhatnak bármilyen istenhez."

A miniszterelnök szerint a hagyományos közösségek teljesen védtelenné váltak: nemcsak a politikai progresszió áll velük szemben, hanem a jog is. "Ma az európaiaknak nincs joguk eldönteni, kivel kívánnak egy hazában élni – még akkor sem, ha a tömeges bevándorlás az egyéni identitásuk alapját jelentő hagyományos közösségek felbomlásához vezet. Végső soron, alapjogi értelemben ma az európaiaknak nincs joguk hazájukhoz, nyelvükhöz, kultúrájukhoz, családjukhoz és Istenükhöz."

Az Alkotmánybíróság határozata véleménye szerint azonban ezzel szemben foglal állást. "A feje tetejéről a talpára állítja vissza az emberi jogok rendszerét" - írja a kormányfő, aki szerint ebben a megvilágításban érdemes olvasnunk mindazt, amit az Európai Unió hatásköreiről és Magyarország szuverenitásáról ír. "A magyar államnak kötelessége megakadályozni az önazonosság jelentős sérelmét – akkor is, ha ez az Európai Bíróság döntése, vagy az uniós hatáskörgyakorlás hiányosságai miatt következik be. Az nem fordulhat elő, hogy a Magyarországon élők hagyományos társadalmi környezete demokratikus felhatalmazás és állami ellenőrzés nélkül változzon meg."

"Haza csak ott van, hol jog is van. Az Alkotmánybíróság szerint pedig a magyaroknak joguk van saját hazájukhoz" - zárja gondolatait a miniszterelnök.

Előre tudni lehetett, hogy eltérően fogják majd értelmezni az AB döntését

Az Alkotmánybíróság december 10-én nyilvánosságra hozott döntésében - melyet Varga Judit magyar igazságügyminiszter februárban, az Európai Unió Bíróságának a jogellenesen Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok kitoloncolásának megtiltásáról szóló ítélete ügyében született - hangsúlyozzák, hogy az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára, illetve jelen ügyben az eljárás az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára sem terjed ki. Ez azt jelenti, hogy a magyar testület szemben a korábbi lengyelországi, nagy vitát kiváltó ítélettel, nem döntött arról az uniós illetve a magyar jog elsőbbségének a kérdésében.

"Az Alkotmánybíróság az Európai Unió Bíróságának a magyar állam területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgárok jogállására vonatkozó ítéletével kapcsolatosan, az Alaptörvény értelmezése alapján megállapította, hogy amennyiben az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket". Azt azonban nem vizsgálhatta a testület, hogy a konkrét esetben megvalósul-e a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése.

Varga: az AB ítéltete rámutatott, hogy a brüsszeli szabályokat meg kell változtatni

"Az Alkotmánybíróság mai ítélete világossá tette, hogy mindaddig, amíg a bevándorlásra vonatkozó uniós szabályrendszer érvényesülése hiányos, addig Magyarországnak joga van ezen hatáskör gyakorlásához. Joga van ahhoz, hogy határainak hatékony védelme érdekében kiegészítő, egyedi megoldásokkal a nemzeti szabályokat a valósághoz igazítsa" - hangsúlyozta Varga Judit a döntés nyilvánosságra hozása után.

"Az Alkotmánybíróság döntésével a fizikai határzár mellé épített egy erős jogi kerítést" - írta a facebookon, az Euronews-on közzétett véleménycikkében pedig amellett érvel, hogy "ez a döntés mérföldkőnek számít, hiszen megerősíti a magyar kormány migrációs politikáját, egyértelművé téve, hogy a magyaroknak joguk van megvédeni saját magukat és az ország határait."

"Egy ilyen helyzetben kiemelkedően fontos, hogy az Ab döntése szerint jogunk van megvédeni magunkat, és joguk van elutasítani, hogy másokkal éljünk együtt, mint akikkel évszázadok óta közös a sorsunk. Az illegális bevándorlás nemcsak szuverenitásunkat és identitásunkat veszélyezteti, de egyaránt sértheti emberi jogainkat és méltóságunkat" - írta a miniszter.

Magyar Helsinki Bíróság: végre kell hajtani az uniós döntést

A Magyar Helsinki Bizottság, jogvédő szervezet szerint a magyar kormány lengyel mintára az Alkotmánybíróságot akarta eszközként használni arra, hogy kibújhasson az uniós bíróság neki nem tetsző ítélete alól. A magyar Alkotmánybíróság azonban nem adta meg a kormánynak, amit kért - interpretálták a döntést. A szervezet szerint a helyzet egyértelmű: "az uniós bíróság döntését végre kell hajtani, a menedékkérőkkel szembeni embertelenségnek pedig véget kell vetni".

HIRDETÉS

Az Alkotmánybíróság döntése ugyanis nem kérdőjelezi meg az uniós jog elsőbbségét, valamint azt, hogy az alapvető emberi jogokat az Alaptörvény is védi. A kormány nem kapott zöld utat az Európai Unió Bírósága ítéletének semmibe vételére.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A kormány a jövőben szomszéd országban zajló háború esetén is hirdethet veszélyhelyzetet

Ellenzéki indítványt utasított el az Alkotmánybíróság

Orbán vereségét és nagy utcai tüntetéseket jósol tavaszra egy nemzetközi kutatóintézet