A testület szerint a fiktív lakcím létesítését lehetővé tévő törvény a választásokon való részvételi jogok feltételeit érdemben nem befolyásolja.
HIRDETÉSElutasította a magyar Alkotmánybíróság a fiktív lakcím létesítését lehetővé tévő törvény miatt benyújtott ellenzéki indítványt. A testület álláspontja szerint a törvény egyik bekezdésének módosítása kizárólag az egyéni választókerületi választójog gyakorlásának helyére lehet kihatással, de ez a politikai részvételi jogok feltételeit érdemben nem befolyásolja.
Az Alkotmánybíróság honlapján közzétett közlemény szerint, ellenzéki parlamenti képviselők panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz a fiktív lakcímek létesítését lehetővé törvény miatt, amely engedélyezi, hogy valaki olyan lakásban létesítsen lakóhelyet, amelyben ténylegesen nem lakik.
Az ellenzéki indítvány
Az ellenzéki beadványban a 2021. évi CXIX. törvénnyel módosított, 2022. január 1-jén hatályba lépő 5. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és hatálybalépésére visszamenőleges megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól.
Az indítvány szerint a lakcímnyilvántartás a módosítás következtében már nem képes igazolni a tényleges helyben lakást. Továbbá – mivel ez a nyilvántartás képezi a választói névjegyzék alapját – kiüresedik a lakóhellyel való szorosabb kapcsolat követelménye, aminek az országgyűlési képviselők általános választásán érvényesülő vegyes választási rendszerben és a népszavazáson egyaránt meghatározó jelentősége van. A megtámadott rendelkezés így sérti az Alaptörvény jogállamiság követelményét, valamint legitim cél nélkül korlátozza a választójogot és a népszavazáshoz való jogot.
Az Alkotmánybíróság határozata
Határozatában az Alkotmánybíróság tanácsa kifejtette, hogy az állandó lakóhely fogalmának módosítására azért volt szükség, mert a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása sok esetben nem a valóságot tükrözte, illetve, hogy a nyilvántartás, valamint a valós tényhelyzet közti különbség feloldására az állandó lakóhely fogalmának jogalkotó által választott új meghatározása mutatkozott alkalmasnak.
Mivel az állandó lakóhely fogalmának módosításán kívül a jogalkotó sem a vegyes választási rendszeren, sem az állandó lakóhellyel szorosan összefüggő helyi és európai parlamenti választási és helyi népszavazási, valamint az egyéni választókerületi választójogi szabályokon nem változtatott, az állandó lakóhely fogalmának változása önmagában a politikai részvételi jogok feltételeit nem befolyásolja, csak arra van kihatással, hogy a választásra jogosult választópolgár melyik egyéni választókerületben szavazhat.