Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Hiába kérte a magyar kormány, az Alkotmánybíróság nem vizsgálja felül az EU Bíróságának döntését

Access to the comments Kommentek
Írta: Pálfi Rita
Az Alkormánybíróság épülete
Az Alkormánybíróság épülete   -   Szerzői jogok  MTI/Róka László

Várhatóan viták és eltérő értelmezések tárgya lesz az Alkotmánybíróság pénteki döntése, mely lényegében azt jelenti, hogy további uniós rendelkezések létrejöttéig vagy azok hiányában a nemzeti jog szerint kell eljárni. Hangsúlyozták azonban azt, hogy az Alkotmánybíróság eljárása nem terjed ki az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára.

"Az Alkotmánybíróság az Európai Unió Bíróságának a magyar állam területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgárok jogállására vonatkozó ítéletével kapcsolatosan, az Alaptörvény értelmezése alapján megállapította, hogy amennyiben az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket" - olvasható a pénteken nyilvánosságra hozott döntésben.

Az Alkotmánybíróság közleményében hangsúlyozzák, hogy az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára, illetve jelen ügyben az eljárás az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára sem terjed ki. Ez azt jelenti, hogy a magyar testület szemben a korábbi lengyelországi, nagy vitát kiváltó ítélettel, nem döntött arról az uniós illetve a magyar jog elsőbbségének a kérdésében.

Azt is írták, hogy azt nem vizsgálhatta a testület, hogy a konkrét esetben megvalósul-e a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése.

Milyen konkrét ügyről szólt a döntés?

Varga Judit magyar igazságügyminiszter februárban fordult az Alkotmánybírósághoz az Európai Unió Bíróságának a jogellenesen Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok kitoloncolásának megtiltásáról szóló ítélete miatt.

Varga: erős jogi kerítést épített az Alkotmánybíróság

A magyar igazságügyminiszter a Facebookon közzétett videójában azt mondta, hogy "fontos döntést hozott az Alkotmánybíróság migrációs kérdésben"

"Az Alkotmánybíróság mai ítélete világossá tette, hogy mindaddig, amíg a bevándorlásra vonatkozó uniós szabályrendszer érvényesülése hiányos, addig Magyarországnak joga van ezen hatáskör gyakorlásához. Joga van ahhoz, hogy határainak hatékony védelme érdekében kiegészítő, egyedi megoldásokkal a nemzeti szabályokat a valósághoz igazítsa" - hangsúlyozta Varga.

Az Alkotmánybíróság döntésével a fizikai határzár mellé épített egy erős jogi kerítést.
Varga Judit
magyar igazságügyminiszter, az Alkotmánybíróság 2021. december 10-én közzétett ítéletéről

Varga szerint ez a vita arra is rámutatott, hogy a brüsszeli bevándorlási szabályokat meg kell változtatni.

Magyar Helsinki Bíróság: elbukott a kormány szabotálási kísérlete, végre kell hajtani az uniós döntést

A kormány lengyel mintára az Alkotmánybíróságot akarta eszközként használni arra, hogy kibújhasson az uniós bíróság neki nem tetsző ítélete alól. Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatával azonban nem adta meg a kormánynak, amit kért - reagált az Alkotmánybíróság döntésére a Magyar Helsinki Bizottság.

A jogvédő szervezet szerint a helyzet egyértelmű: "az uniós bíróság döntését végre kell hajtani, a menedékkérőkkel szembeni embertelenségnek pedig véget kell vetni".

Az Alkotmánybíróság mai döntése nem kérdőjelezi meg az uniós jog elsőbbségét, valamint azt, hogy az alapvető emberi jogokat az Alaptörvény is védi. A kormány nem kapott zöld utat az Európai Unió Bírósága ítéletének semmibe vételére.
Magyar Helsini Bizottság
az Alkotmánybíróság 2021. december 10-én közzétett ítéletéről

Orbán a döntés előtt: a kormánynak a magyar Alkotmánybíróság döntését kell követnie

Számunkra a magyar alkotmányos rend szerint az a mérvadó, amit az Alkotmánybíróság mond, hiszen mi a magyar emberek szolgálatára és a magyar alkotmányra tettük le az esküt, nem a brüsszeli bürokratákra, és az "elvont brüsszeli elgondolásokra" - mondta péntek reggel, az Alkotmánybíróság döntésének kihirdetése előtt a magyar kormányfő. Hozzátette: egy Brüsszellel való vita esetében "végső instanciaként" az Alkotmánybíróság jogosult dönteni, így a kormánynak a magyar testület döntését kell követnie