Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A saját kari tanácsukat eláruló szenátorokra is szükség volt az SZTE modellváltásához

Access to the comments Kommentek
Írta: Gábor Tanács
Az SZTE rektori hivatalának épülete
Az SZTE rektori hivatalának épülete   -   Szerzői jogok  MTI

A Szegedi Tudományegyetem több szenátora is szembement az általuk képviselt karok, dolgozók vagy hallgatók álláspontjával, amikor megszavazta, hogy az államtól vagyonkezelő alapítvány fenntartásába kerüljön az egyetem. Nélkülük nem sikerülhetett volna.

A három nagy vidéki egyetemkomplexum, a szegedi, a pécsi és a debreceni 3 hetet kapott az innovációs és Technológiai Minisztériumtól, hogy döntsenek: kérelmezik-e azta modellváltást, amellyel a több ezer vagy akár tízezer embert is foglalkoztató, nagyságrendileg több százmilliárdos vagyonnal rendelkező felsőoktatási intézmények fideszes kuratóriumok által vezetett alapítványok irányítása alá kerülnek. Az erős kormánypárti háttérrrel rendelkező Debreceni Tudományegyetem gyorsan és egyhangúan döntött a modellváltás mellett. Pécs és Szeged az utolsó határidőig fontolgatta a döntést.

A vidéki egyetemeknek adott visszautasíthatatlan ajánlatról, az egyetemek és az egyes karok dilemmájáról ebben a cikkben írtunk részletesen.

Pécsen pénteken a szenátus egyértelmű, kétharmados többséggel szavazott a modellváltás mellett, itt a hallgatókat képviselő EHÖK is beállt a döntés mögé.

A kari tanácsok megmutatták, ki hol áll

Szegeden nagyobb ellenállás alakult ki. A modellváltást támogató döntést (amely évtizedekre meghatározza az egyetem sorság, és több százmilliárdos vagyon átadását, valamint az egyetemi autonómia pontosan fel nem mérhető mértékű csökkenését jelenti) itt egyszerű többséghez kötötték.

Több kar a szenátus előtt összehívta a kari tanácsot, és arról szavaztak, hogy a küldötteik - ami általában a dékánt és doktori iskolát képviselő professzort jelentette - kötött mandátum alapján igennel vagy nemmel szavazzanak modellváltásra. Egyértelműen a modellváltás ellen foglalt állást a bölcsészkar, a gazdasági kar, a tanárképző és a jogi kar. A természettudományi karon 18 igen, 8 nem és 12 tartózkodás lett a szavazás eredménye. A hallgatókat képviselő EHÖK és a kari HÖK-ök, valamint a nem oktatói státuszban dolgozókat képviselő szenátusi tag is felmérték az általuk képviseltek véleményét, és mindkét esetben egyértelmű elutasító volt a képviseltek véleménye.

A kari tanácsok, illetve a HÖK-ök álláspontja egyértelműen nem volt meglepetés, hiszen amint a fent hivatkozott cikkből is látszik, egyértelmű, hogy mely karok számíthatnak előnyökre a modellváltás során.

A helyi Fidesz-alelnök bölcsész esete a kötött mandátummal

Az 50 tagú szenátus pénteken szavazott, 29 igen, 16 nem és 7 tartózkodás mellett megszavazta a fenntartóváltást. A modellváltást ellenző Veritas Virtus Libertas csoport kigyűjtötte, hogyan szavaztak a szenátusi tagok - ebből kiderül, hogy többen hátba szúrták az őket küldő karokat, vagy szembementek az őket a szenátusba delegálók jól ismert véleményével.

A volt bölcsészkari dékán, a helyi Fidesz alelnöke, Pál József a szenátusi ülésen a kötött mandátum ellen érvelt, és megszavazta a modellváltást - az ülés után viszont lemondott, írja a hvg.hu. A Társadalomtudományi Tudományterületi Doktori Tanács képviselője szintén igennel szavazott. A jelenlegi dékán, Gyenge Zoltán tartózkodott. (A Btk. gyakorlatilag semmi jót nem várhat a modellváltástól, az oktatók a közalkalmazotti státus elvesztésével néznek szembe.)

A nem oktatói, kutatói vagy tanári munkakörben dolgozókat képviselő Irinyi Tamás annak ellenére szavazott igennel, hogy korábban az ülés során kifejtette, hogy hétszáz főre kiterjedő felmérése alapján nemmel fog szavazni. A kari tanács döntésével szembemenve igennel szavazott Jancsák Csaba, a tanárképző szenátora is. (A tanárképző egyetlen modellváltáshoz fűződő érdeke, hogy annak elmaradása esetén az a veszély fenyegetné, hogy betagolják a Kiss-Rigó László püspök által egyetemmé növesztett egyházi főiskola, a Gál Ferenc alá.)

A természettudományi kart képviselő két szenátor, Horváth Dezső dékán és Gácser Attila a kari szavazás eredményét igenként értelmezték. (A TTIK bizonyos tanszékei egyértelmű nyertesei lehetnek a modellváltásnak, mások kevésbé, ezért oszlottak meg a szavazatok a kari tanácsban.)

Az orvoslobbi volt a döntés bázisa

Kitartottak a kari tanács döntése mellett a gazdasági kar és a jogi kar küldöttei. Rovó László rektor a jogi kar dékánjának, Görög Mártának még a szavazás előtt azzal érvelt, hogy az ÁJTK jelentős forrástranszferre szorul az orvosi kartól, amely a modellváltás elutasítása esetén elapadhat.

Nemmel szavaztak az EHÖK küldöttei, tartózkodtak viszont az orvosi karok HÖK-tagjai. (Ez alapvetően nem meglepetés, mert az orvosi karok a modellváltás egyértelmű nyertesei lesznek. Az orvosok az egyetem belső erőviszonyainak megfelelően túlreprezentáltak a szenátusban - a külföldi hallgatók oktatásából befolyó és a klinikán átfolyó egészségügyi pénzekből adódóan messze több forrással gazdálkodnak, mint bármelyik másik kar.) A közalkalmazotti tanácsot képviselő orvos, Kincsesné Ágoston Zsuzsanna is igennel szavazott, holott az egyetemi dolgozók a modellváltással elveszítik közalkalmazotti státusukat - igaz, hogy az orvosok piaci alapon jobb fizetésre számíthatnak. A többi kar dolgozóinak 2x15%-os béremelést ígért az ITM, amellyel az alsóbb tudományos fokozatok (tanársegéd és adjunktus) bére még mindig megalázóan alacsony marad (konkrétan a szupermarket-pénztárosok bérszínvonalán). A közalkalmazotti státusz elvesztése megkönnyíti a dolgozók elbocsátását és számtalan területen csorbítja a jelenlegi jogaikat.

A kari tanácsokat, a hallgatókat vagy a képviselt dolgozókat eláruló szavazatok elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy átmenjen a rektor előterjesztése, amihez 27 igen szavazatra volt szükség.