Kedden kezdődik az Európai Parlament 2024-2029-es, szám szerint tizedik ciklusa. Átnézzük, hogy a heti alakuló ülésen mivel foglalkoznak a képviselők, hogy milyen frakciók képviselik az uniós polgárokat, és hogy milyen nehézségekkel néz szembe a Patrióták Európáért és Orbán Viktor miniszterelnök.
HIRDETÉSAz Európai Unió tagállamaiban június 6-9. rendezték az európai parlamenti választásokat, a parlament alakuló ülését július 16. és 19. közé tűzték ki. A hét egyik legfontosabb napja a kedd, mikor az Európai Parlament elnökéről és alelnökeiről döntenek a képviselők.
Elnöki- és alelnöki ügy
Miként azt az EP weboldala írja: az elnök irányítja a parlamentet és szervezi összes tevékenységét, valamint rendelkezik mindazokkal a hatáskörökkel, amelyek a parlament üléseinek levezetéséhez, valamint az ülések szabályszerű lefolytatásának biztosításához szükségesek, magyarán
- ő nyitja meg az ülést,
- felfüggesztheti vagy berekesztheti azt,
- ő gondoskodik az eljárási szabályzat betartásáról,
- rendet tart,
- szót ad,
- lezárja a vitákat,
- szavazásra bocsátja az ügyeket,
- és kihirdeti a szavazások eredményét.
Az elnököt titkos szavazással választják meg, a jelöléshez a jelölt beleegyezése és egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő támogatása szükséges.
Az elnök megválasztása után kedden és szerdán jön az alelnökök és a quaestorok megválasztása, előbbi már vaskosabb feladat, ugyanis szám szerint tizennégyet választanak. Miként az elnököt, őket is titkos szavazással választják meg, a jelöléshez pedig szintén szükséges a jelölt beleegyezése. Az alelnökök megválasztása néha két-három körös esemény, szavazategyenlőség esetén pedig az idősebb jelöltek kapják meg a posztot - az elnökhöz hasonlóan őket is két és fél évre, azaz az EP következő ötéves mandátumának a felére választják meg. A jelenlegi elnök a máltai Roberta Metsola, ő 2022 januárja, David Sassoli előző EP-elnök halála óta tölti be a tisztséget.
Az alelnököknek és az öt quaestornak saját területük van az elnökségen belül, a feladatokat elnökségi egyeztetés után maga az elnök osztja ki. A klasszikus római eredetű quaestor rangja magas hatáskörű adminisztratív tisztségviselőket takar, akik jórészt pénzügyi és hivatali ügyeket irányítanak. A quaestorok megválasztása előtt még az EP tárgyal Ukrajna folyamatos uniós támogatásának szükségességéről is.
Csütörtökön már változik a program, addigra a forgatókönyv szerint már ismerjük az elnökség névsorát, és következik az Európai Bizottság elnökjelöltjének felszólalása, majd a Bizottság elnökének megválasztása - a hivatal feltehetőleg ismét a jelenleg is regnáló Ursula von der Leyen bizottsági elnök kezébe kerül.
Az Unió másik két kulcspozíciójáról később döntenek, de jelen állás szerint António Costa volt portugál miniszterelnök lesz az Európai Tanács elnöke (ő Charles Michel korábbi belga miniszterelnököt válthatja a poszton), Kaja Kallas észt politikus (hétfőig miniszterelnök) pedig Josep Borrellt válthatja az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője posztján.
A pénteki nap aligha lesz hosszú a képviselőknek, 9 és 12 óra között bejelentik a szakbizottságokba történő kinevezéseket.
Hogy néz ki a parlament?
Kezdjük azzal, hogy az Európai Parlamentben az Unió lakosságszámának növekedése miatt az eddigi 705 helyett 720 képviselő foglal helyet, és folytassuk azzal, hogy ebből Magyarországnak 21 mandátum jut: 11 a Fidesz-KDNP-é, 7 pedig a Tisza Párté, rajtuk kívül két baloldali és egy Mi hazánkos politikus képviseli Magyarországot az uniós törvényhozásban.
A pártok és képviselőik nyolc frakcióba ülnek be, a mandátumok számának csökkenésével lefelé haladva ez így néz ki:
- Az EPP-nek, tehát az Európai Néppártnak 188 mandátuma van, itt ülnek az EP-ben még friss, Magyar Péter féle Tisza párt képviselői.
- Az S&D-nek, azaz a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének 136 mandátum jutott.
- A néhány héttel ezelőtt alakult Patriots for Europe, tehát a Patrióták Európáért 84 képviselőt ültet az EP-be. Ebben a frakcióban ül a Fidesz, a frakció elnöksége viszont francia kézbe került, konkrétabban a Marine Le Pen féle Nemzeti Tömörülés kezébe. A frakciót a 28 éves Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke vezeti.
- Az ECR, tehát az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport 78 képviselői helyet foglal el. Ebben a frakcióban van Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártja, és ők azok, akik nemet mondtak Orbán Viktor korábbi közeledésére.
- A Renew Europe (Újítsuk meg Európát) 77 képviselői hellyel bír.
- A Zöldek/ESS-nek (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) 53,
- a The Left, azaz a Baloldal 46,
- a Europe of Sovereign Nations, vagyis a Szuverén Nemzetek Európája frakció pedig 25 mandátumot szerzett.
- A frakciók sorának itt vége, mellettük 12 független képviselő foglal helyet az ülésteremben, illetve van még 21 olyan képviselő, akik újonnan érkeznek az EP-be, és a leköszönő parlament egyik képviselőcsoportjához sem tartoznak.
Partvonalon Orbán Viktor
Az európai parlamenti választások politikailag feszült légkörben folytak, az EU működését és döntéseit közel két és fél éve jelentősen befolyásolja az ukrajnai háború. A háborúval és a háború támogatásával kapcsolatban számos vélemény ütközik az uniós törvényhozók és tisztviselők között, de az EU közös álláspontja, hogy Ukrajnát segíteni kell a harcban, és szankciókat kell hozni Oroszország ellen.
Az Unió soros elnökségét jelenleg Magyarország adja, Orbán Viktor miniszterelnököt pedig számos EU-s tisztségviselő könyveli el Kreml-barát politikusként, és Orbán tesz is róla, hogy annak véljék. Uniós vezetők között hatalmas port kavart, amikor Orbán az elnökség átvételét követően ugyan először egy általa "békemissziónak" titulált turné keretében Volodomir Zelenszkijhez utazott Ukrajnába, ezt követően viszont Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadta őt a Kremlben, majd Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben, és csak ezután utazott a múlt heti NATO-csúcsra Washingtonba. A csúcstalálkozó zárónyilatkozatát még aláírta (ezt követően viszont Szijjártó Péter külügyminiszter mindenben ellentmondott a nyilatkozatnak), majd Floridába vette az irányt, és találkozott Donald Trumppal.
A találkozókat (különösen a Putyinnal történtet) számos magasrangú EU-s vezető elítélte, főleg mert
Orbánt az orosz elnök az Unió soros elnökeként köszöntötte,
és mert
a magyar miniszterelnök hivatalos Facebook-oldalán megjelent fotókon rajta volt a soros elnökség magyar logója,
Noha felröppentek olyan hírek, hogy Magyarországtól akár vissza is vehetik a soros elnökséget, és előbbre hozzák a lengyel elnökséget, de ismerve az EU lassan őrlő malmait, ennek az esélye nagyjából a nullával egyenlő.
Orbánnak viszont így is szűkítik a mozgásterét: soros elnökként felszólalt volna az e heti plenáris ülések valamelyikén, de az Euronews korábbi értesülései szerint a frakcióvezetők tanácsa kedden, szerdán és csütörtökön nem tudott helyet szorítani neki, az egyébként is lagymatag programot mutató péntek pedig a kormányfőnek nem volt jó.
HIRDETÉSA beszéd elmaradása rendhagyó és szokatlan, mivel régi hagyomány, hogy a soros elnökséget átvevő állam miniszterelnöke beszédet mond az EP-ben, és ismerteti az elnökség hat hónapjára tervezett programot, majd a képviselők kérdezik őt.
Az előbbi hírt fejelték még meg az alakuló ülés előtti napon: a Politico írta meg, hogy az EU egyre frusztráltabb külpolitikájának magyar akadályoztatása miatt, és ezért az EU-s külügyminiszterek bojkottálnák az augusztus végi budapesti külügyi csúcstalálkozót. A döntés meg is született hétfő estére. Ez szintén rendhagyó gesztus, ilyen lépésre ugyanis még egyszer sem szánta el magát az EU egy, a Tanács soros elnökségét betöltő tagállammal szemben. A Politico megjegyezte: információik szerint az unió külügyminiszterei augusztusban saját külügyi csúcstalálkozót szerveznek ahelyett, hogy a magyar fővárosban utaznának, és hogy azért hagynák ki a Budapesti értekezletet, mert nem akarnak egy Orbán-féle propagandashow kellékei lenni.
A Fideszt is magáénak tudható Patrióták Európáért pártcsoport is kevés passzt kaphat
Múlt heti nyilatkozata szerint a jobbközép néppárti frakció (avagy a centristák) nem akarják, hogy a Vlagyimir Putyinnal rokonszenvező pártcsoportok képviselői olyan választott pozíciókhoz jussanak, melyeket az Unió alapvető céljaival ellentétesen használhatnának fel.
Pedro López de Pablo néppárti szóvivő azt mondta, hogy a Néppárt tárgyalásokat folytat a szocialistákkal és a Renew frakcióval éppen annak érdekében, hogy a radikális- és a szélsőjobboldali csoportok ne rúgjanak labdába, és ne juthassanak az EP-ben alelnöki és különféle bizottsági elnöki posztokhoz sem. A Néppárt két fő célpontja egyrészt a Patrióták Európáért, a másik pedig a szélsőséges német AfD-t is magába foglaló Szuverén Nemzetek Európája. A néppárti szóvivő felvetette, hogy a két radikális frakciót igyekeznek megakadályozni abban is, hogy érvényesítsék igényüket a parlamenti bizottságok elnöki tisztségeire, amelyek olyan kulcsfontosságú területeken alakítják az uniós politikát, mint
HIRDETÉS- a környezetvédelem,
- az egészségügy,
- az ipar és a technológia.
A Patrióták Európáért jelenleg az EP harmadik legnagyobb frakciója, múlt heti hírek szerint a tizennégy alelnöki tisztség közül kettőre tartanának igényt, csakhogy a centristák (és erre megvan a lehetőségük) kizárhatják őket az elnökségből. Ezzel kapcsolatban a Patriótákhoz tartozó spanyol VOX párt szóvivője közölte: a pártcsoport európai polgárok millióit képviseli, ezeknek a polgároknak pedig joguk van ahhoz, hogy meghallgassák őket, a kizárással viszont nemcsak a frakciót, hanem a benne lévő pártok szavazóit is kizárják Európából. Kérdés, hogy ez a politikailag érvényesnek tekinthető állásfoglalás mennyire hatja meg a döntéshozókat, akiknek nagyobb része azt szeretné, ha az uniós politikában az oroszbarát hangok elcsitulnának, az Ukrajnát támogatók viszont felerősödnének.