Kaja Kallas szerint nem kell mindenáron az ukrajnai háború lezárására törekedni, sokkal inkább arra, hogy Oroszország vonuljon vissza a Nyugat által elismert határai mögé. Ellenkező esetben bebizonyosodik, hogy az agresszió kifizetődik, ami után már csak idő kérdése egy újabb kirobbanása.
HIRDETÉS„Márpedig Mikulás nem létezik” – jelentette ki szemrebbenés nélkül az észt miniszterelnök, és ezért keresztre feszítették tavaly decemberben a Riigikoguban, a tallinni törvényhozásban. Kaja Kallas azonban nem hátrált meg. Nem tudja, az illuziórombolásért bocsánatot kérjen-e a gyermekektől, vagy azzal vigasztalja magát: ha felnőnek, megértik, hogy ő az egyetlen, aki nem teszi lóvá őket – így reagált a kritikákra.
Észtország szovjet megszállása alatt nőtt fel, így már jóval az Ukrajna ellen indított orosz invázió előtt arra hívta fel az uniós vezetők figyelmét: vegyék komolyan a Kreml fenyegetését.
Miután 2021-ben miniszterelnöknek választották, úgy vélte, a külpolitika a gyenge pontja, és serényen dolgozott a lemaradás pótlásán. Szabályos tanulmányi programot készített maga számára, jeles vezetők ajánlásai alapján. Most éppen Irán történetét olvassa, azelőtt Margaret Thatcher és Henry Kissinger műveit, Volodimr Zelenszkij életrajzát, továbbá a Közel-Keletről, Izraelről, Palesztináról és a Tajvanról szóló könyveket tanulmányozta. Graham Allison Destined for War, Háborúra szánva című művét az Egyesült Államok és Kína rivalizálásának veszélyeiről a NATO-főtitkár ajánlotta figyelmébe. Kaja Kallast egyébként korábban Jens Stoltenberg lehetséges utódjaként emlegették.
A külpolitika „már nem az Achilles-sarkam” – büszkélkedett tavaly Adam Grant Re:Thinking elnevezésű podcastjében. Az uniós vezetők minden jel szerint egyetértettek ezzel az értékeléssel, mert a 47 éves egykori ügyvédet jelölték az EU vezető diplomatájának a tisztségére.
A megelőlegezett bizalom jeleként Kaja Kallas pózolt az ukrán elnökkel az EU és Ukrajna között aláírt biztonsági együttműködés szerződésével. Ahhoz, hogy novembertől ő legyen az unió új külügyi főbiztosa, jól kell vizsgáznia a parlamenti meghallgatásokon.
Az „eszményi jelölt”
Az egyéb feszültségek és gócok csillapítása mellett Kaja Kallas elsődleges feladata lesz megfogalmazni Brüsszel válaszát az Ukrajna elleni indított orosz háborúra és általában Putyin Európa elleni fenyegetéseire. Ezt a kérdéskört betéve ismeri. Nemzedékéhez hasonlóan ugyanis a szovjet megszállás alatt született és tanult.
– mondta róla az Európai Bizottság korábbi vezető tisztviselője, aki most a Bécsi Egyetemen tanít uniós jogot. Martin Selmayr „eszményi jelöltnek” tartja a külügyi főképviselői posztra „ezekben a válságos időkben”.
Kaja Kallas apai dédnagyapja, Edouard Alver az észt függetlenségi háború egyik katonai parancsnoka volt közvetlenül az első világháború után. Édesapja, Siim Kallas az SZKP tagjaként vezető beosztásokat töltött be, sőt a Legfelsőbb Tanácsig vitte, a rendszerváltozás után azonban ő volt az észt jegybank vezetője, 2002-2003 között miniszterelnök – ő léptette be az országot az EU-ba –, majd 2004 és 2014 között uniós közlekedési biztos.
Kaja Kallas gyakran felidézi, hogyan hurcolták el csecsemőkorú édesanyját családostól marhavagonban Szibériába.
Kaja Kallas kezdetben a saját útját kezdte járni, a politika hidegen hagyta. A Tartui Egyetemen szerzett jogi diplomájával egy ideig Franciaországban és Finnországban tanulmányozta az uniós jogot, majd üzletviteli diplomát is szerzett, és 27 évesen már egy tallinni ügyvédi iroda üzlettársává léptették elő.
Gyorsan ráunt arra, hogy – saját bevallása szerint – 60 évesekkel kelljen golfoznia.
Az észt törvényhozásba 2011-ben választották be, három évvel később pedig már az Európai Parlament képviselője volt. Az észt kormányt 2021 óta vezette.
Az apróbetűs részletek
Tallinn középkori óvárosát 1944 márciusában bombázta a szovjet légierő.
A náci megszállókat ezek után új megszállók váltották fel. A szovjet uralom alatt Észtország lakosságának egyötödét veszítette el. Több mint hetvenötezer lakost öltek meg, zártak be vagy deportáltak.
A múltat Kallas sem feledi, és egy fontos leckére hívja fel mindenekelőtt nyugati kollégái figyelmét: minden bármikor elveszhet.
„Együtt kell működnünk annak érdekében, hogy Európa hatékony, globális partner legyen polgárai biztonságának, szabadságának és jólétének megőrzésében” – jelentette ki közvetlenül a jelölését követő nyilatkozatában.
Az orosz agressziót és fenyegetést Nyugat-Európában sokan felületesen kezelték a Krím megszállása után, és nem tulajdonítottak neki kiemelt fontosságot még 2021-ben sem, amikor Kaja Kallas először vett részt egyenlő partnerként egy uniós csúcsértekezleten.
Angela Merkel azzal érvelt, hogy Oroszország – például az Északi Áramlat 2 gázvezeték révén – beilleszthető a szabályokon alapuló világrendbe, és egy uniós csúcstalálkozót szorgalmazott az orosz elnökkel.
HIRDETÉSKallas azonban a zárt találkozón váltig ellenezte, így a német kancellár bosszúságára javaslatát elvetették. A felfokozott hangulat csillapítására másnap a két kormányfő személyesen találkozott. Merkel megkedvelte, sőt tisztelte fiatalabb észt kollégáját.
Egy évvel később Versailles-ban Kaja Kallas a hajnali órákig vitázott, hogy az ukrán uniós csatlakozás apróbetűs részletei ne teremtsenek mozgásteret az ellenzőknek a folyamat blokkolására. Jogi képzettsége révén ügyelt az olyan megfogalmazások pontosságára, amelyek mások figyelmét elkerülték – jegyezte meg egy diplomata.
Az orosz kapcsolat
Nemzetközi elismertsége az orosz invázió óta az egekbe szökött. Ő volt az első európai vezető, aki ellen a Kreml elfogatóparancsot adott ki. Egy észt államtitkárral együtt körözik – hivatalosan nem indokolt okokból.
Az orosz elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov csak annyit közölt, hogy olyan döntésekért felelősek, amelyek a történelmi emlékezet meggyalázásának tekinthetőek. Ezen kívül mindketten ellenséges lépéseket tettek Oroszország ellen.
Kaja Kallas népszerűsége azonban hazájában a tavalyi elsöprő választási győzelme ellenére hanyatlott. Több magas rangú tisztviselő, köztük az elnök is lemondásra szólította fel, miután kiderült, hogy férje egy oroszországi üzleti tevékenységet folytató cég részvényese.
HIRDETÉSA helyzetet bonyolította, hogy korábban maga Kallas szólította fel az észt cégeket arra, számolják fel orosz érdekeltségeit.
Arvo Hallik, Kaja Kallas férje valóban csaknem 25 százalékos részesedéssel rendelkezik egy fuvarozási vállalatban. A miniszterelnök tagadta a rosszhiszeműséget, és azt, hogy ő vagy férje hasznot hajtott volna a vállalkozás oroszországi üzletéből. A szállítmányozást csak azért folytatták, hogy egy másik észt cég leállíthassa termelését Oroszországban. Hallik üzlettársa viszont elismerte, hogy az ukrajnai háború kezdete és a botrány tavaly augusztusi kirobbanása között 32 millió dollár értékben értékesítettek árut az orosz piacon. Hallik ezek után bejelentette, hogy megválik részesedésétől a Stark Logisticsban, és lemond vezetői tisztségéről.
A kézfogás
„Nagyon-nagyon kellemetlenek” az Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kézfogásáról Kínában készült képek – szögezte le az észt miniszterelnök tavaly októberben.
Kaja Kallas szerint a parola a logikának is ellentmond, tekintettel Budapest és Moszkva kapcsolatának múltjára. A négy évtizeden át tartó szovjet elnyomásra célzott, ami ellen Orbán Viktor fiatalon maga is következetesen és rendszeresen szónokolt.
Élesen vágott vissza a magyar kormány nevében a külügyminiszter. Szijjártó Péter így fogalmazott az X-en: „Nagy tisztelettel, ez a Kaja Kallas ugyanaz a Kaja Kallas, akinek a férjéről nemrég kiderült, hogy egy olyan cég tulajdonosa volt, amely még a háború kitörése után, a harcok ellenére is 30 millió euró értékben szállított nyersanyagot egy orosz gyárnak?”, majd meg is válaszolta a kérdést: ez „képmutatás a köbön”.
HIRDETÉS
Az észt és a magyar kormányfő azóta többször találkozott egymással, és a képekből ítélve nyoma sem volt egy feloldhatatlan feszültségnek.
A teátrális kivonulás
Februárban Kaja Kallas Olaf Scholz német kancellár szülővárosában, Hamburgban volt vendégelőadó a világ legrégebbi, 1356 óta évente hagyományosan megtartott díszvacsoráján, és ismét felhívta a figyelmet Oroszország fenyegetéseire, különös tekintettel Németországgal szemben.
A többi között felidézte azt a beszédet is, amelyet a függetlenné vált Észtország első elnöke, Lennart Meri mondott ugyanebben a teremben három évtizeddel korábban. Az egyik meghívott vendég Vlagyimir Putyin volt, Szentpétervár akkori alpolgármestere.
Miután Meri arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy a Szovjetunió összeomlása ellenére sem szabad naivnak maradni, mert Oroszország nem adja fel terjeszkedési ambícióit, Putyin teátrálisan kivonult a teremből. „Putyin távozása nagyon korán felfedte igazi énjét. Sokan egyszerűen nem értették az üzenetet vagy elengedték a fülük mellett” – jelentette ki Kallas.
Még többen viszont azóta felfogták a gesztus jelentését.
HIRDETÉS
Az est végére a német és az észt vezető alaposabban megismerte egymás nézeteit.
Az észt digitalizáció
Amikor 2022 januárjában a legtöbb európai azzal áltatta magát: nincs ok pánikra, csak mert Oroszország százezer katonát állomásoztat az ukrán határon, Kaja Kallas habozás nélkül akcióba lendült. Ukrajna támogatását követelte, és fegyvereket küldött a megtámadott országba. Észtország lakosságarányosan azóta is a legnagyobb segítségben részesíti Ukrajnát.
Kallas üzenetei rutinszerűnek tűntek: Putyin veszélyes, meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát, le kell állítani az Északi Áramlat vezetékeket. Február 24-től a Budapestnél kisebb lélekszámú, mindössze 1,3 millió lakosú parányi ország miniszterelnöke hirtelen globálisan is nagyívű politikussá változott. Brüsszelben, Párizsban és Berlinben kelletlenül ismerték el, hogy Kallas helyesen értékelte az orosz elnök szándékait.
Az észt kormányfő más témában is reflektorfénybe állította országát. Észtország nemzetközi viszonylatban a digitalizáció egyik éllovasa. Egy nemzetközi konferencián ezt azzal magyarázta, hogy hazája 2007 óta gyűjti a tapasztalatokat az Oroszországból érkező kibertámadások elhárításában.
Számára a digitalizáció többet jelent a papírmentes jövőnél. Ő ezt az ország túlélési stratégiájának nevezi. Az e-Estonia már bekerült a nemzetközi köztudatba.
HIRDETÉSHa az emberek nem tudnak létezésedről, a távozásodat sem érzékelik – utalt arra a leckére, amit az 51 éves orosz megszállásból tanultak.
„A vasfüggöny lezárulása után Franciaországnak és Németországnak nem hiányoztunk. Nekünk azonban hiányoztak ők, és hiányzott a szabadság” – magyarázta Kaja Kallas.
A mókus
A függetlenség elnyerésével meg kellett változtatnunk a mentalitásunkat – folytatta gondolatait. A szovjet időkben erény volt lopni a megszállóktól. Mára Észtország az egyik legkevésbé korrupt uniós tagállam.
Reformpártjának jelképe egy szökellő mókus. A „szorgalmas állat” ugyanis folyamatosan aktív, és mindig „alaposan felkészül a tél átvészelésére”.
Kaja Kallas mindig elegánsan, de nem hivalkodóan öltözködik. Nadrágot addig nem viselt, amíg meg nem választották kormányfőnek.
HIRDETÉSGyakorlatiasan gondolkodik. Azt mondja: praktikusabb, amikor a katonáknál tett látogatások során bemászik a tankba.
Amikor megkérdezték tőle, mivel járna Ukrajna katonai veresége, nem erre válaszolt, hanem az ellentfelételezésre. „A győzelem azt jelenti, hogy Oroszország visszavonul határai mögé”.
Elutasítja a felvetést, hogy minden áron a háború lezárására kell törekedni. Ez ugyanis azt jelenti, hogy mindenki maradjon veszteg épp ott, ahol van.
„Egyszóval az agresszió kifizetődik – ecseteli, és hozzáteszi: ezek után csak idő kérdése, hogy Putyin újabb harcba lendüljön. – Ha Oroszországot nem büntetik meg, egy-két év elteltével folytatódnak az atrocitások és az emberi szenvedés.”