EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Az EU talált egy jogi kiskaput, hogy Magyarország ne vétózhassa meg Ukrajna támogatását

Orbán Viktor, Josep Borrell, Szijjártó Péter
Orbán Viktor, Josep Borrell, Szijjártó Péter Szerzői jogok Fotó: AP
Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: SL és MTI
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Josep Borrell külügyi főképviselő szerint Magyarországnak nem szabadna beleszólnia abba, hogy az EU hogyan használja fel a befagyasztott orosz vagyonokat. Erre talált is egy megoldást.

HIRDETÉS

A nagykövetek után az uniós külügyminiszterek tanácsa (KÜT) is egyhangúlag elfogadta a 14. szankciós csomagot Oroszország ellen, ez egyebek mellett az orosz pénzügyi és energiaszektorban, valamint a kereskedelem területén tevékenykedő orosz vállalatokat sújtja, és fellép a korlátozó intézkedések kijátszásával szemben.

A luxembourgi ülésén elfogadott szankciós lista további 116 ember és szervezet nevével bővült, akik vagy amelyek szerintük felelősek az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért. Ezzel 2100 fölé emelkedett azok számra, akiket az EU szankciókkal sújt válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára - írja az MTI.

Magyarország tehát - bár korábban Szijjártó Péter külügyminiszter tiltakozott ellene, mondván az szembemegy Magyarország érdekeivel - nem vétózta meg ezt a szankciós csomagot sem, a jövőben azonban kihagyhatják egy fontos uniós döntéshozatalból.

Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője a Financial Times-nak elmondta: az unió kidolgozott egy jogi megoldást annak érdekében, hogy megkerülje Magyarország várható vétóját az Ukrajna számára befagyasztott orosz vagyonból származó nyereség felhasználásáról. Ennek a közel 200 milliárd eurónyi - főleg Belgiumban - befagyasztott vagyonnak a nyereségéből ugyanis fegyvereket vásárolnak majd Ukrajnának, ezt az Orbán-kormány mereven ellenzi.

Borrell a lapnak részleteket nem árult el, de annyit elmondott: mivel Magyarország ellenezte, hogy az EU elkülönítse a befagyasztott orosz vagyonokon képződő nyereségeket, "nem szabadna, hogy része legyen a pénz felhasználásáról szóló döntésnek." Hozzátette, hogy ez a jogi kiskapu "bonyolult, mint minden jogi döntés, de működni fog."

Az EU külügyminiszterei június 24-én, hétfőn tárgyalnak a jogi megoldásról. Az első, kamatokból összeálló 1,4 milliárd eurós támogatásról már most megszületett a döntés a külügyi tanácsban. Szijjártó Péter külügyminiszter erre a Facebookon úgy reagált: "KÜT: újabb milliárdok Ukrajnának - immár az európai szabályok felrúgásával, Magyarország kihagyásával."

Az unió vezető diplomatája elmondta azt is: ez a lépés megoldás lehet arra is, hogy a G7 könnyebben adhasson egy 50 milliárd dolláros hitelt Ukrajnának decemberig. Ezt hitelt is a befagyasztott orosz vagyon kamataiból törlesztenék.

Borrell az FT-nek arról is beszámolt, hogy hasonló alkut ajánlottak fel Magyarországnak, mint amilyet múlt héten a NATO Orbánnak: Budapest a továbbiakban kimaradhat az Ukrajnát támogató tevékenységekből, ha cserébe nem vétózik. Ezt az alkut azonban Magyarország elutasította.

Az EU-ban Moszkva-barátnak elkönyvelt magyar kormány régóta ellenzi, hogy az EU közösen nyújtson katonai támogatást Ukrajnának. Budapest további hét, Kijev felfegyverzésével kapcsolatos döntést is blokkol, mintegy 6,6 milliárd euró értékben. Az unió külügyminisztereit régóta frusztrálja, hogy a magyar kormány folyamatosan vétót emel Ukrajna katonai támogatása ellen.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A védelem és a versenyképesség áll majd a következő uniós stratégiai menetrend középpontjában

Nincs döntés az uniós vezetőkről, Orbán szerint figyelmen kívül hagyták az európaiak akaratát

Az uniós tagállamoknak elegük van abból, hogy Magyarország megvétózza Ukrajna katonai támogatását